Kezdjük azonnal az életmentést!
Sok életet lehetne megmenteni, ha az emberek azonnal elkezdenék az újraélesztést, amint észlelik, hogy valakinek leállt a szíve. Azoknál a betegeknél, akiknél a járókelők azonnal újraélesztést vagy defibrillációt végeztek, illetve az első ellátó személy, például egy rendőr vagy egy tűzoltó tette ezt, nagyobb volt a túlélés és kisebb az agykárosodás esélye.
A kutatók az alapján jutottak erre a következtetésre, hogy áttekintették egy Észak-Karolinában zajló, négy éves program eredményeit, ami a laikusok által végzett sikeres újraélesztést támogatta. „A vizsgálat szerint a program ideje alatt 7%-ról 10%-ra növekedett azoknak az aránya, akiket a járókelők sikeresen élesztette újra, az agyi funkciók megőrzése mellett.” – mondta a kutatást vezető Dr. Carolina Malta Hansen, a Duke Clinical Research Institute munkatársa.
Tovább azoknál a betegeknél, akiknél a járókelők azonnal újraélesztést vagy defibrillációt végeztek, illetve az első ellátó személy, például egy rendőr vagy egy tűzoltó defibrillációt végzett, nagyobb volt a túlélés esélye. „A korai beavatkozás – attól függetlenül, hogy azt egy járókelő vagy az első ellátó személy végzi – jelentősen javítja a túlélést, a sürgősségi orvosi ellátáshoz (EMS) képest.” – mondta Dr. Hansen.
Dr. Hansen rámutatott, hogy sokan vonakodnak elkezdeni az újraélesztést, néhányan a jogi következményektől is tartanak. Bár azokban az államokban, ahol élnek az „irgalmas szamaritánus” törvények, ott a segítségnyújtókat nem lehet ilyen esetben beperelni.
Mégis sokan félnek attól, hogy valami rosszat csinálnak vagy valamit elrontanak, és ez a legnagyobb probléma, amit le kell küzdeni. A félelem nem akadályozhat meg senkit abban, hogy megkezdje az újraélesztést. „Nem számít, hogy mit csinálsz, az az ember, akinek leállt a szíve, az meg fog halni. Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk növelni a túlélés esélyét.” – mondta Dr. Hansen.
A beszámoló eredményeit a Journal of the American Medical Association című folyóirat júliusi számában tették közzé.
Hírtelen szívhalál akkor következik be, amikor a szív elektromos rendszere meghibásodik. Ennek következtében a szív kiszámíthatatlanul ver vagy leáll, és a vért nem pumpálja tovább a szervezetbe. „A becslések szerint az Egyesült Államokban 200.000-400.000 embernél következik be szívleállás kórházi intézményen kívül minden egyes évben, és a túlélési arány mindössze 6%.” – mondta Dr. Gregg Fonarow, az American Heart Association szóvivője, és a University of California kardiológus professzora.
Hozzátette, hogy ebben a vizsgálatban annak ellenére, hogy komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a járókelők is elkezdjék az újraélesztést és használják az automata defirbillátorokat, viszonylag alacsony volt a betegek túlélése. „Nagyon sürgető feladat, és még nagyobb összefogás szükséges ahhoz, hogy javítsuk az újraélezetések hatékonyságát, és azoknak a betegeknek az állapotát, akiknél hírtelen szívleállás következett be.” – mondta Dr. Fonarow.
Dr. Hansen és munkatársai 5.000 olyan esetet elemeztek ki, akiknél kórházon kívül következett be hírtelen szívleállás Észak-Karolin 11 megyéjében, 2010 és 2013 között. Ez idő alatt Észak-Karolinában egy kampány is zajlott, ami arra ösztönözte az embereket, hogy ha valakinél hirtelen szívleállást észlelnek, akkor azonnal kezdjék el a mellkasi kompressziót anélkül, hogy szájból-szájba lélegeztetést is végeznének, vagy használják az automata külső defibrillátort a mentő kiérkezéséig.
A kampányban támogatták a hordozható defibrillátorok használatát is, ami a legtöbb nyilvános helyen már hozzáférhető, a laikusok számára is használható, és képes visszaállítani a betegeknél a normál szívritmust. A kutatók szerint a kampány hatására a jó agyi funkciók megőrzésével végzett újraélesztés és túlélés 37%-kal nőtt.
A program részét képezte egy olyan képzés, aminek során iskolákban, kórházakban és bizonyos nyilvános helyeken, mint például a North Carolina State Fair, a defibrillátor használatát és a helyes mellkasi kompresszió kivitelezését lehetett megtanulni. A vizsgálat során áttekintett időszakban a betegek kicsivel több, mint 86%-ánál kezdték meg az újraélesztést a sürgősségi orvosi ellátást megelőzően. Ezeknek több, mint 45%-át járókelők végezték, és több, mint 40%-át az első ellátó egység.
2010-ben a betegek 39%-ánál végeztek újraélesztést a járókelők, míg a vizsgálat végén, 2013-ban ez az arány már 49% volt. Továbbá azoknak az aránya, akiknél a járókelők kezdték el az újraélesztést és az első ellátó személyzet defibrillációt is végzett 14%-ról 23%-ra nőtt.
A több, mint 1.600 beteg közül, akiknél defibrilláció történt, közel 54%-uknál már a mentők megérkezése előtt elvégezték ezt a beavatkozást. Ezekben az esetekben a defibrillációt 7%-ban a járókelők, 47%-ban az első ellátó egység végezte. A vizsgálat eredményei szerint az első ellátó személyzet által végzett defibrillációk aránya 41%-ról 52%-ra nőtt, 2010 és 2013 között.
„A szívleállás egy kezelhető állapot.” – mondta Dr. Graham Nichol, a University of Washington’s Harborview Center for Prehospital Emergency Care orvos professzora. „A járókelők életet menthetnek, ha azonnal elkezdik az újraélesztést vagy használják az automata defibrillátorokat az EMS kiérkezése előtt.”
