A mikrobiom: a bennünk lévő kert (2.)

Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?

Emésztés, irritábilis bél

Az irritábilis bél szindróma (IBS) egyre gyakoribb általános funkcionális gyomor-bél rendellenesség, amelynek jellemző tünete többek között a hasüregi kellemetlen érzés vagy fájdalom, puffadás és felfújódás, hasmenés, székrekedés vagy ezek kombinációja. A szindróma elsődleges jellemzői kisfokú gyulladás és jelentős diszbiózis. Míg a normális bél mikrobióta megakadályozza, hogy a bélfalon megtelepedjenek kórokozó baktériumok, a diszbiózis lehetővé teszi az IBS-hez kapcsolódó baktériumok térnyerését, ami az immunrendszer aktiválásával fokozza a gyulladást.

A baktériumoknak is lehet szerepeAz IBS-sel élő emberek gyakran tapasztalnak nagyobb félelmet, stresszt és depressziót, ill. metabolikus szindrómát. Míg az IBS pontos oka továbbra is tisztázatlan, némely kutatás a diszbiózisra és vele együtt az agy-bél tengely és az autonóm idegrendszer szabályozási zavaraira utal. Az IBS és a gyulladásos bélbetegségek – pl. fekélyes vastagbél és a Crohn-betegség – együtt járnak a bélfal nagyobb áteresztő képességével (ezt gyakran szivárgó bél jelenségnek hívják). Az IBS jellemzően kevés jótékony bifidobaktérium jelenlétével jár, míg az irritábilis bél betegség, amit szintén a diszbiózis vált ki, leszűkíti a baktériumok változatosságát. A probiotikumok hatékony terápiás beavatkozásnak mutatkoznak, javítják a bél állapotát, csökkentik a tüneteket, a gyulladást, és erősítik a bélfal korlát jellegét.

Elhízás, 2. típusú cukorbetegség és metabolikus szindróma

Az elhízás és következményei összetett tünetegyüttes. Életmódbeli, étrendi és testmozgási szokások jelentősen hozzájárulnak ezen „hízás-cukorbaj” járványhoz, bár a mikrobióta szintén szerepet játszik a súlygyarapodás és az anyagcsere befolyásolásával. Állatkísérletekből kiderült, hogy ha elhízott állatok bélbaktériumait átültetik csíramentes, sovány állatokba, azok hízásnak indulnak, és anyagcsere-zavarok alakulnak ki náluk, még ha táplálkozásuk nem is változik.

Bár embereknél a mikobiota és a súly viszonya nem világos, a kutatások szinte mindig kimutatták diszbiózis meglétét 2. típusú cukorbetegségben szenvedőknél. Egészséges kontrollszemélyeknek jellemzően több olyan baktériumuk van, amely rövid láncú zsírsavat, butirátot termel, és a 2. típusú cukorbetegséggel küszködőknek több a patogén baktériumuk, pl. a Clostridium fajták. A kutatás még nem erősítette meg, hogy bélbaktériumok eltérése kiváltó ok-e vagy következmény. Ugyanakkor amikor sovány, egészséges donorok patogénmentes mikrobáit átültették anyagcsere betegségben szenvedőkbe, azok inzulinérzékenysége javult.

Mikrobióta és kedélyállapot

A bélről mondják, hogy a „második agy”. Mindenesetre megfigyelték, hogy a stressz és a depresszió kapcsolódik az IBS-hez, és ebben a mikrobiom is szerepet játszhat. A lelki és fizikai stressz úgy hat a bélre, hogy megváltozik a mikrobióta, és elősegíti a diszbiózist, a baktériumok túlburjánzását és a bélfal áteresztőképességét. Ezek a változások gyulladást váltanak ki, és hatnak az agyra és a központi idegrendszerre a magasabb endotoxin (a táplálék feldolgozása során keletkező mérgező anyagok) szint miatt, amelyek a „szivárgó bélfalon” keresztül jutnak a véráramba, továbbá az idegi jelátvitel zavara miatt. A bélbaktériumok hormonokat és idegi jelátvitelben szerepet játszó anyagokat termelnek, amelyek eljutnak az agyba.

Előzetes kutatások azt jelzik, hogy a mikrobiom változásai hatnak a kedélyállapotra, a félelemérzetre, az emlékezőképességre és koncentrációra. Rágcsálókkal folytatott tanulmányok azt mutatták, hogy a mikrobiom változtatása viselkedésbeli változásokat okozhat. Miközben egy gyulladáscsökkentő étrend járhat haszonnal, még nincs olyan nagy léptékű emberi tanulmány, amely tisztázná a táplálkozási beavatkozások hatását a központi idegrendszerre, tekintettel a mikrobiom változására.

Következik: Törődjön mikrobáival

(Angolból fordította: Korom Lajos)