A probiotikumok és prebiotikumok használata manapság gyakori beszédtéma. Valószínűleg sok reklámot láttunk már a televízióban és az interneten olyan étrend-kiegészítőkről és élelmiszerekről, amelyek hasznos baktériumokat és azok előnyeit ígérik. Lássuk, mi mindent, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mielőtt megvásárolnánk ezeket a termékeket.
mikrobiom
Titokzatos belső világunk, a mikrobiom
Az utóbbi évtized orvosi kutatásainak nagy felfedezettje az elengedhetetlenül fontos szerepet betöltő bélflóra. Bár már az ókorban is tudták, hogy a betegségek a belekben kezdődnek, úgy tűnik, ezt manapság újra felfedezték. Ma már biztosak lehetünk benne, hogy a bélflóra DNS-e, a mikrobiom sokkal inkább „megírja” a betegségeinket, mint a saját DNS-ünk.
A mikrobiom: a bennünk lévő kert (3.)
Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?
A mikrobiom: a bennünk lévő kert (2.)
Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?
A mikrobiom: a bennünk lévő kert (1.)
Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?