Titokzatos belső világunk, a mikrobiom

Az utóbbi évtized orvosi kutatásainak nagy felfedezettje az elengedhetetlenül fontos szerepet betöltő bélflóra. Bár már az ókorban is tudták, hogy a betegségek a belekben kezdődnek, úgy tűnik, ezt manapság újra felfedezték. Ma már biztosak lehetünk benne, hogy a bélflóra DNS-e, a mikrobiom sokkal inkább „megírja” a betegségeinket, mint a saját DNS-ünk.

A mikrobiom: a bennünk lévő kert (3.)

Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?

A mikrobiom: a bennünk lévő kert (2.)

Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?

A mikrobiom: a bennünk lévő kert (1.)

Az emberi test minden sejtjére mintegy 10 nem emberi sejt jut. Ezek a mikrobák beleink, bőrünk, szemünk és orrüregünk lakói, amelyek együttesét mikrobiomnak hívjuk. A mikrobiom emberi egészségre gyakorolt hatásának kutatása elég meglepő eredménnyel szolgált, ezért azután elindult a nemzetközi emberi mikrobiom projekt. Igaz-e, hogy a bél a „második agy”?