A gének szerepe a nők orgazmusában

A legújabb kutatások szerint a nők képességét az orgazmusra – legalábbis részben – a gének határozzák meg. Ha ez így van, az egyszerre jelent jó és rossz hírt az érintettek számára. Egyfelől ugyanis mondhatják, hogy „Istenem, én egyszerűen nem vagyok alkalmas rá”. Másfelől viszont elháríthatják maguktól a bűntudatot vagy a nem teljes értékűség érzését. Ha valóban a gének tehetők felelőssé az orgazmusra való képtelenségért, az egyúttal még nem jelenti azt, hogy az érintettek a szexuális életükben nem lehetnek boldogok.

Bevásárlóközpontokban is vehetünk gyógyszert?

Rendkívüli elnökségi ülésen tárgyalta meg a kialakult helyzetet a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK), miután a parlament egészségügyi bizottságának kormánypárti tagjai a Fidesz-képviselők támogatásával megszavazták, hogy ezután a bevásárlóközpontokban is lehessen orvosságot vásárolni. A javaslatot Kökény Mihály szocialista képviselő, az egészségügyi tárca előző minisztere tette. A Világgazdaság kérdésére elmondta: indítványa nem a szabad gyógyszerárusításról, hanem a vásárlók igényeinek kiszolgálásáról szól. Hozzáfűzte: már ma is több szupermarketben működnek gyógyszertárak.

Tanítsuk meg a gyerekeknek a helyes étkezést

A helyes étkezési szokások már kisgyermekkorban megtaníthatók. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint a 8–10 éves korban megszokott ételek később, felnőttkorban is elsőbbséget élveznek a választásban. Az amerikai kormány a gyermekek helyes étkezésre való szoktatását annyira fontosnak tartja, hogy külön kampányt indított „We Can!” (magyarítva: „Meg tudjuk csinálni!”, „Képesek vagyunk rá”) néven. Ez voltaképpen értelmesen hangzó rövidítés, a „Ways to Enhance Children’s Activity & Nutrition” szavakból – ez szabad magyar fordításban így hangzik: „A gyermekek tevékenységét és étkezését javító módszerek”. Az ügynek különös fontosságot ad, hogy a 6–16 év közötti amerikai gyerekek közül 9 millió elhízott.

Készítsen otthon gyógyszert – vízből!

A lakosság jelentős hányada – főleg a középkorúak és az idősebbek – jövedelmüknek, illetve nyugdíjuknak egyre nagyobb részét hagyják a patikákban. Az emelkedő gyógyszerárak világában érdemes kipróbálni a házi gyógyszerkészítést. Ne ijedjenek meg, természetesen nem otthoni kísérletezésre, esetleg kis kémiai laboratórium felállítására buzdítjuk Önöket, csupán arra, hogy a már ismert gyógyszereiket próbálják helyettesíteni a gyógyszer információját hordozó, „programozott” vízzel. Egyszerű, gyakorlatilag ingyen van, és hatékony – győződjenek meg róla!

A gyógyszerkutatás rejtett oldala

A gyógyszergyárak jelentős mértékben ellenőrzik a kutatásokat, és a tudományos közlemények tartalmára is erős befolyásuk van. Ez derül ki a New England Journal of Medicine című tekintélyes orvosi szakfolyóirat 2005. májusi számából. Michelle Mello harvardi kutató vezetésével 122 orvosegyetemnél vizsgálták meg a kutatások és a szponzoráló gyógyszergyárak közötti kapcsolatot, és 15 oktatási intézmény kivételével mindenhonnan értékelhető válaszokat kaptak.

Jön az abortusztabletta?

Az orvosi szakmai kollégium támogatja az úgynevezett abortusztabletta magyarországi bevezetését. A gyógyszeres terhességmegszakítás részletes szakmai feltételeit most dolgozza ki a testület. A kérdésben a végső szót az Egészségügyi Minisztérium mondhatja ki. Egyelőre egyik hazai gyógyszergyártó sem törzskönyvezte a medicinákat – több gyógyszer együttes hatása idéz elő vetélést –, bár a kollégium döntésének ismeretében várhatóan ez is megtörténik a közeljövőben. Az abortusztabletta használatát az Egészségügyi Világszervezet is támogatja. A beavatkozáshoz továbbra is szükséges lesz a kórházi felügyelet.

Minden harmadik rákbeteg bízik az alternatív gyógymódokban

Európában a rákbetegek egyharmada alternatív vagy kiegészítő terápiát alkalmaz a gyógyulás reményében. Erről számolt be az Annals of Oncology című szakfolyóirat. A leggyakrabban gyógynövényeket használnak, ezeket követi a homeopátia, a vitamin- és ásványianyag-alapú táplálékkiegészítők szedése, végül a spirituális terápiák. Mindezek alapján a tanulmány szerzői javasolják, hogy a komplementer és alternatív gyógymódokat építsék be az Európai Unió által elismert és szabályozott rákterápiák közé.

A szerencsejáték – szenvedélybetegség

„A szerencsejáték szenvedélybetegséget okozhat.” „A szerencsejáték függőséghez vezethet, inkább ne szokjon rá.” Hamarosan efféle feliratok tarkíthatják a hazai kaszinókat, ha az Országgyűlés elfogadja a szerencsejáték szervezéséről szóló javaslatot. A most készülő törvény szerint a szerencsejátékra szakosodott létesítményekben is fel kell majd tüntetni, hogy a dolog káros lehet. Ha ezt a működtetők elmulasztják, az akár hárommillió forintjukba is kerülhet.

Mobil a szív fölött

Régi kardiológus főorvos ismerősömhöz voltam hivatalos a minap. Ahogy fehér köpenyben ajtót nyitott, kikandikált a mellényzsebéből a mobilja. Köszönés után azonnal és önkéntelenül kiszaladt belőlem a kérdés: „A szíve felett tartja a mobiltelefonját?” Csak egy pillanatra jött zavarba, mielőtt válaszolt: „Nem itt szoktam hordani, mert ha lehajolok, azonnal kiesne a zsebemből.” A jelek szerint nem is érezte szavainak furcsa üzenetét. Ezek szerint aki hivatalból foglalkozik legfontosabb szervünk gyógyításával, semmi kivetnivalót nem talál abban, ha a szívét folyamatosan éri a mobiltelefon által kibocsátott sugárzás.

Fáj a térde? Álljon a mérlegre!

Az Egyesült Államokban évente 850 ezer térdízület műtétet végeznek, és az ilyen operációk száma évről évre nő. Egy most közzétett kutatás rávilágított, hogy a jelenség hátterében minden bizonnyal Amerika „elhízása” áll. Az átlag amerikai ugyanis egyre kövérebb, és a súlyfelesleggel járó, ismert betegségek, elsősorban a szív és az érrendszer megbetegedései mellett napjainkra már „előkelő” helyre küzdötték fel magukat a térd betegségei is.