A könnyek hatalma
Néhányan a moziban, mások a vita hevében vagy dühükben sírnak, megint mások egy üres sarokba menekülnek, ha elsírják magukat. Márpedig a könnyeknek számos jó tulajdonságuk van: megtisztítanak, felszabadítanak, emellett megadják az újra-orientálódás lehetőségét.
Ha egy felnőtt zokogni kezd, annak – pszichológiai szemszögből – számtalan oka van. Egy barát vagy hozzátartozó halála, egy szerelem vége vagy egy baráti kapcsolat megszakadása mind a sírás ismert kiváltó oka lehet. Ám az öröm vagy a meghatottság ugyanúgy megríkathat bennünket.
Valóban segítséget nyújt a néhány milliliter sós víz elveszítése, hogy aztán újult erővel nézzünk szembe egy helyzettel? Osztrák és német pszichológusok vizsgálták a sírás okát és értelmét, és eközben különböző elméletekre bukkantak.
Egy férfi csak befelé sír…
A sírás éppolyan testi funkció, mint a gondolkozás, érzés, szaglás és mások. A könnyezés jelenségével tudatosan foglalkoznunk kell, állítja a Bécsi Egyetem Orvospszichológiai Intézetének professzora, dr. Ulrich Kropiunigg. Aki sír, annak tudatában kellene lennie, hogy miért sír. Mindazonáltal a sírás oka nem mindig egyértelműen látható, és ez bonyolítja az ügyet. Ha bánattal, fájdalommal vagy örömmel van dolgunk, akkor a sírás többnyire ezen érzelmi állapotunk következménye. Ám ha ezek az egyértelmű környezeti feltételek nem adottak, akkor a sírás oka nemcsak nehezen megmagyarázható, hanem tabunak is számít. A síró ember valószínűleg egyáltalán nem tud felvilágosítást adni a lelkiállapotáról, mivel az feltehetőleg környezetének bírálatát hozná magával.
A férfiak még mindig nehezebben sírják el magukat, mint a nők; nekik rendszerint kevesebb problémájuk van ezzel. A férfiak e szempontból tudatosan kontrollálják magukat. Ennek oka minden bizonnyal a férfi szerep hagyományos képében keresendő, mondja Kropiunigg professzor. Az efféle trenírozás értelmében („Egy férfi nem sír!”) könnyebb számukra visszatartani a könnyeiket, még akkor is, ha ugyanolyan sok alkalmuk lenne a sírásra, mint a nőknek. Végeredményben nem számít, hogy férfiról, nőről vagy gyerekről van-e szó: mindenki számára ugyanolyan fontos, hogy minden esetben megértse a sírás értelmét és elemezze, hogy miért fakadt sírva. Az elemzés valódi értelme abban rejlik, hogy létrehozzunk egy reflexációs szintet és felismerjük, hol van a személyes problémánk. Ilyen értelemben a sírás megtisztító folyamat is: megszabadít a megrázó problémáktól és teret ad az új felismeréseknek.
Könnyekkel a lelki higiéniáért
Egyesek könnyen sírva fakadnak, míg mások rendszerint összeszorítják a fogukat és soha nem sírnak. A sírás pedig fontos az érzelmeink feldolgozásához. Éppen ezért nem volna szabad elnyomni a könnyeinket. Ez mindenki számára érvényes – életkortól és nemtől függetlenül, állítja dr. Jörg Lauterberg német orvos és pszichológus.
A könnyeknek azonban elsősorban egészen más funkciójuk van: a szemek védelmét szolgálják. A könnymirigyek termelik őket. Védőréteget képeznek, amely nedvesen tartja a szemet, és kimossa a port, a piszkot. Ha a szemet valami – például idegentest vagy huzat – ingerli, akkor több könny termelődik.
Ugyanez történik, ha erős érzelmi ingerek érnek minket, hiszen a könnyek nemcsak a szem tisztítása, hanem a lelki higiénia szempontjából is fontosak. A sírásnak nagyon gyakran felszabadító és feszültségoldó hatása van.
„Ne sírj, ez katonadolog”, „Mire menyasszony leszel, elfelejted” – ilyen és hasonló mondásokkal szólítjuk fel elsősorban a gyerekeket, hogy ne mutassák ki a fájdalmukat. A bánat, a fájdalom azonban éppúgy az életünkhöz tartozik, mint az öröm és a boldogság. A gyerekeknek nem szabad megtiltanunk, hogy sírjanak, hanem vigaszt kell nyújtanunk nekik, ha szomorúak, tanácsolja a szakember.
A felnőtteknek sem kellene elnyomniuk az érzéseiket. Ám ők nem minden helyzetben engedhetik szabadjára a könnyeiket. Kultúránkban az érzéseink feletti uralom fontos képességnek számít, és a professzionalizmus kifejeződésének tartjuk. Nézzünk egy példát: egy baleset sérültjeinek ellátásakor a mentőorvosnak gyorsan kell reagálnia, és ebben a helyzetben nem szabad hagynia, hogy az érzései befolyásolják.
Örömkönnyek és a bánat könnyei
Aki különösképpen örül vagy meghatódott, szintén könnyezhet. A könnyek tehát nagyon ellentétes érzelmeket fejezhetnek ki. Hogy lehet ez? Dr. Lautenberg ezt így magyarázza: az emberi szervezetben található mirigyek a vegetatív idegrendszer irányítása alatt állnak, ami szintén szoros kapcsolatban áll az agyban fellelhető érzelmi központtal.
Erős érzelmi inger, például düh, bánat vagy nagy öröm esetén a szervezet különböző módokon reagál, közben egyes mirigyeket is termelésre ösztönöz. Hormonok választódnak ki, kerülnek a véráramba, például adrenalin, de más testnedvek, így izzadság és könny termelődésére is sor kerül. Ez a testi reakció gyakorta csak laza kapcsolatban áll az őt kiválasztó érzésekkel.
A könnyek termelődéséhez hasonló reakció megy végbe az úgy nevezett libabőrösség esetén. Aki fél vagy megijed, azon gyakran kellemetlen borzongás fut végig, miközben a test felszínén felállnak az apró szőrszálak. Időnként pontosan ez történik pozitív élménynél is, például amikor egy gyengéd érintéstől szintén libabőrösek leszünk.
(Németből fordította: Mészáros Csilla)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:
