A sírást különféle érzelmek válthatják ki: a bánaton kívül a harag, a félelem, a fájdalom, de az öröm miatt is sírhatunk. Néha azonban ok nélkül is sírunk, és ha ez gyakran fordul elő, depresszióra vagy gyógyszeres kezelés mellékhatására is gondolhatunk. Az okoktól függetlenül sírás után gyakori a fejfájás és a duzzadt szem. Mi segít az ilyen panaszok ellen?
érzelmek
A Hold mint érzelmi vezérlőnk
Az asztrológiában egyértelműen a lélekhez, az érzelmekhez és a nőiséghez társítják a Holdat. A Hold mind a ciklusain, mind a Zodiákusban megtett útján hatással van a lelki világunkra is, ezt a laikus szemlélő is észreveszi, és már az ősidőkben is feltűnt sokaknak. Hogyan hat ránk a mindennapokban, hogyan fordíthatjuk a javunkra, ha tudjuk, mire számíthatunk?
A bőrünk is a lélek tükre
Az olyan megállapítások, mint „szégyenében elpirul”, vagy „ki tudnék ugrani a bőrömből” megmutatják, mennyire kapcsolódik egymáshoz a bőr és a lélek. Az öröm, a szégyen vagy a harag miatti pirulás abból adódik, hogy az arcbőr vérellátása rövid időre fokozódik. A rémülettől sápadtak leszünk, mert a vér szív felé áramlása reflexszerűen erősödik.
Zeneterápia: belépés a hangok világába
A zene kiváló kommunikációs eszköz, de nem csak arra szolgál, hogy érzelgős szerelmi vallomásokat énekeljünk az erkély alatt, vagy hogy világgá kürtöljük a politikai meggyőződésünket. A zene, a hangok által keltett rezgések az érzelmek és emlékek felébresztésére is szolgálnak, terápiás hatásuk van. Még a siketek is érzékelik a rezgéseket a testükkel.
A családi szokások és a gyerekek érzelmi egészsége
A kutatók több mint 8500 gyereket kísértek figyelemmel abból a szempontból, hogy kinél milyen családi szokások voltak jellemzőek, és megállapították, hogy minden egyes rituálé 47 százalékkal növelte az esélyét annak, hogy a gyerek képes lesz kifejezni érzéseit, megérteni másokét, ill. képes a kortársaival és a felnőttekkel is jó kapcsolatot kialakítani.
Az érzelmek testi megfelelői
Az érzelmeknek mentális és testi, fizikai állapotok felelnek meg. A testünk fizikai változása különféle érzeteket kelt. Ha szándékosan előidézzük a fizikai változást, képesek vagyunk „beleérezni” magunkat az adott érzésbe, a fizikai változás utánzásával érzelmeket idézhetünk elő. Finn kutatók felfedezték, hogyan jelenítjük meg az érzelmeket testileg.
Képtelenek kiolvasni a nők érzelmeit a férfiak
Az emberek közhelyként emlegetik, hogy férfiak nem értik a nőket. A legújabb kutatás most bebizonyította, hogy a férfiak valóban nehezen tudják kiolvasni a nők érzelmeit – legalábbis a szemükből. A PLOS ONE folyóiratban közzétett kutatás kimutatta, hogy a férfiak kétszer olyan nehezen tudják kiolvasni fényképről a nők szeméből az érzelmeket, mint a férfiakéból. Az érzelmekkel összefüggő agyi területek sem aktiválódtak olyan intenzíven a férfiakban, amikor a nők szemét nézték.
Nem az arckifejezés, hanem a testbeszéd árulja el az érzéseinket
Ha azt hiszed, hogy egy ember arckifejezésének vizsgálatával meg tudod állapítani, hogy a lottó ötöst nyerte meg, vagy mindenét elveszítette a tőzsdén, nagyot tévedsz. A jeruzsálemi Héber Egyetem, a New York-i Egyetem és a Princeton Egyetem kutatói felfedezték, hogy az általánosan elfogadott elméletnek ellentmondóan egyáltalán nem így van. A szakértők kimutatták, hogy a testbeszéd többet segít annak megítélésében, vajon a megfigyelt személy erős pozitív vagy negatív élményen esett át.
Érzelmeink befolyásolják a látást és az emlékezést
„Mintha tegnap történt volna!” – mondjuk azokra az emlékekre, melyek élénken élnek bennünk, míg az előző napi ebéd néha a feledés homályába merül. A Torontói Egyetem pszichológusainak kutatása szerint minél fontosabbnak élünk meg egy eseményt, annál élesebben érzékeljük akkor, és annál pontosabban idézzük föl később.
Az erőszakos videojátékok érzéketlenné teszik a fiatalokat
A különösen erőszakos eseményeket követően a hatóságok általában hamar előveszik a lövöldözős játékokat. Az Utoya szigetén történt júliusi tömeggyilkosság következtében például egy időre teljesen eltűntek az erőszakos, lövöldözős videojátékok a norvégiai üzletek polcairól. A Bonni Egyetem kutatói egy új tanulmányukban arra a megállapításra jutottak, hogy a számítógépes játékokat használó emberek agyi tevékenységi mintái sok tekintetben eltérnek azoktól, akik egyáltalán nem játszanak videojátékokkal.