Gyakran érzed úgy, hogy forr benned a düh, de valamiért mégsem tudod kezelni? Vagy épp ellenkezőleg: sosem vagy dühös, pedig legbelül tudod, hogy valami nincs rendben? Nem vagy egyedül! Az érzelmek kezelése – különösen a dühé– sokaknak okoz fejtörést, pedig kulcsfontosságú lenne a testi és lelki egészségünkhöz. Heinrich Nóra kineziológus, EFT mester cikke.

Az elmúlt 7 év tapasztalatai EFT mesterként és kineziológusként azt mutatják nekem, hogy az emberek jelentős része nehezen boldogul az érzéseivel, érzelmeivel. Persze, valószínűleg hozzám olyanok fordulnak, akiknek gondjuk van ezzel – mondhatnánk –, de a probléma sokkal szélesebb körben érinti az ismerősöket, rokonokat is.

Érzelmek és érzések: mi a különbség közöttük?

Először is tisztázzuk, hogy mi a különbség az érzelmek és az érzések között. A különbség abban rejlik, hogy míg az érzelmek gyorsan változó, impulzív reakciók, addig az érzések tartósabbak és tudatosabbak.

Az érzelmek gyakran ösztönösek és automatikusak, míg az érzések a gondolataink, tapasztalataink és benyomásaink által formálódnak.

Az érzéseink szubjektívek, nagyon egyéniek, attól is függnek, hogy mit társítunk egy-egy eseményhez, hogyan „fordítjuk le” magunknak az adott élethelyzetet. Ugyanazt a helyzetet két ember másképp éli meg.

De miért van ez? Egyszerű: nem tanultuk meg!

Senki sem tanítja nekünk az iskolában, vagy akár otthon, hogyan kezeljük az érzelmeinket, érzéseinket. Pedig ez az egyik legfontosabb dolog, aminek köze van betegségeinkhez, fizikai tüneteinkhez is.

Két véglet: az elfojtás és a „mindent azonnal kimondok” típus

Sokan azért fojtják vagy nyomják el az érzelmeiket, mert azt tanulták meg, hogy akkor szerethetők, ha mindig kedvesek, mosolygósak – ha dühösek, akkor nem. Ez a fajta „én sosem vagyok dühös” hozzáállás azonban rendkívül veszélyes.

Ahogy mondani szokás, az energia nem vész el, csak átalakul. Ez a fel nem dolgozott düh valahol „ki fog jönni” rajtunk: fejfájás, hasfájás, szemrángás, derékfájás formájában – a lista végtelen. A testünk mindig jelez!

A másik véglet pedig az, aki azonnal kimondja, ami a szívén van, „rázúdítva” ezzel másokra a felgyülemlett érzelmeit. Dr. Buda László is említette egy beszélgetésben, hogy bár a pszichológia sokáig azt hirdette, hogy az elfojtás nem jó irány és helyette arra buzdítanak, hogy mondd ki, fejezd ki az érzelmeidet, ez a fajta kirobbanás „légszennyezéshez” vezethet. Gondoljunk bele: ha valaki egész nap csak arról beszél, mi nem jó, mi a baja, vajon a környezete szívesen lesz-e vele?

Nincsenek „jó” és „rossz” érzelmek – csak üzenetek!

Gyakran találkozom azzal, hogy az emberek elítélik magukat azért, mert dühösek. „Én nem vagyok olyan, csak a gyenge idegrendszerű emberek dühösek.” „Csak az alpári, egyszerű emberek dühösek. Én nem, én egy intelligens, sok diplomás ember vagyok, nem dühöngök.”

Fontos tudatosítanunk: nincsenek „jó” vagy „rossz” érzelmek, csak érzelmek. Mindegyiknek van üzenete, mindegyik információt hordoz. A düh is fontos jelzés, ami valamilyen határsértésre, igazságtalanságra vagy kielégítetlen szükségletre utal.

Ha elítéljük és nem akarjuk vagy nem merjük érezni az érzelmeinket, azok bent rekednek, és nem is fogjuk tudni elengedni, hiszen nem birtokoljuk őket. Ez is vezethet akár ízületi problémákhoz, izomfeszülésekhez és számtalan más tünethez.

Akkor mi a megoldás?

Az érzelmek elengedése – de mit is jelent ez valójában?

Az „elengedés” szó sajnos mára annyira elcsépelt lett, hogy a legtöbben azonnal falat húznak, ha meghallják. Kérlek, te ne tedd! Az a baj, hogy az emberek nem tudják, valójában mit is jelent ez.

Az érzelmeinket csak úgy tudjuk elengedni, ha először birtokoljuk, jelen vagyunk velük. Ez az, amit sokan nem mernek vagy nem tudnak megtenni. Pedig épp ebben rejlik a kulcs!

Az EFT (Érzelmi Felszabadítás Technikája) első mondata is ez: „Annak ellenére, hogy dühös vagyok, mégis szeretem és elfogadom magam.” Ebben benne van a megengedés: szerethető vagyok akkor is, ha dühös vagyok. Sokan talán még soha nem hallottak ilyesmit.

A düh: a határszabás alapérzelme és sok más érzelem gyökere

A düh az egyik alapvető érzelmünk a hat közül, és a határszabás érzelme. Éppen ezzel van a legtöbb gondja az embereknek. Pedig ha határt szabunk, az a másiknak is jó, mert tudja, meddig mehet el. Aki igazán szeret, az tudni akarja, mi esik jól nekünk és mi nem.

Ha nemet mondunk másnak, igent mondunk magunkra. Azoknak az embereknek, akiknek nincsenek rendben a határaik, szinte biztos, hogy dühkezelési problémáik is vannak. Vagy állandóan puffognak, fröcsögnek, vagy épp ellenkezőleg: mindig mosolyognak, és azt mondják, ők sosem dühösek. Ez sem jó! Ott bizony elfojtás van.

Fontos megérteni, hogy a düh gyakran egy másodlagos érzelem, ami más, mélyebben rejlő érzelmeket takar el. Lehet a csalódottság, félelem, szomorúság, igazságtalanság vagy a tehetetlenség megnyilvánulása.

A düh ilyenkor egyfajta védőpajzs, ami segít elfedni a valódi fájdalmat. Ha megértjük a dühünk gyökerét, sokkal könnyebben tudunk vele bánni.

Használd konstruktívan a düh erejét

A düh erős érzelem, óriási ereje és energiája van. Ha nem fojtjuk el és nem is zúdítjuk másokra, hanem megtanuljuk kezelni, akkor ezt az energiát konstruktívan is fel tudjuk használni!

Gondolj bele: a dühös emberek gyakran képesek nagy változásokat elérni. Használd ezt az erőt arra, hogy kiállj magadért, változtass a téged zavaró helyzeteken vagy elérj fontos célokat.

Okosnak lenni és érezni: miért fontos az összhang?

Nagyon fontos kapcsolódni az érzelmeinkhez és érzéseinkhez! Nem véletlenül vannak, és nem véletlenül vagyunk érző lények. Valahogy ma az a tendencia, hogy mindenki okos, de senki sem érez. Ez nem jó irány. Lehetsz okos akkor is, ha érzel. Valóban más-más agyi területeken vannak ezek, de fontos, hogy összhangban legyenek!

Te meghallod a tested jelzéseit? Könnyen szabsz határokat? Stabilak és szilárdak a határaid? Van problémád a dühöd kezelésével? Gondolkodj el ezen, mert az érzelmeidre való odafigyelés az első lépés a kiegyensúlyozottabb élet felé!

Ne feledd: ha úgy érzed, egyedül nem boldogulsz az érzelmeid kezelésével, vagy a düh már a mindennapi életedre, kapcsolataidra is rányomja a bélyegét, ne habozz segítséget kérni! Egy tapasztalt szakember – kineziológus, EFT szakember, pszichológus vagy coach – támogatásával sokkal könnyebb megérteni és feldolgozni a benned zajló folyamatokat.

Heinrich Nóra
kineziológus, EFT mester
www.lelkiedzo.hu
(20) 363-1388

Ha tetszett ez az írásunk, figyelmébe ajánljuk a szerző előző cikkét.

https://www.natursziget.com/test-lelek-szellem/amikor-a-lelek-segitsegert-kialt