A szertartások az élet útmutatói

Jelentenek Önnek még valamit a szertartások? Régebben a szertartások, a vasárnapi templomba járástól a pontos vacsoraidőn keresztül az ünnepek megtartásáig, erősen meghatározták az együttélés mikéntjét. Napjainkra ezek zöme már elvesztette jelentőségét.

Ennek kétségkívül vannak előnyei, hiszen szabadságot biztosít a számunkra. Szertartások nélkül sok minden tetszés szerint történhet. Ez azonban azt is jelenti, hogy mindig új döntéseket kell hoznunk. A szertartások iránymutatása elveszett.

A szertartások egyik szerepe éppen az, hogy tehermentesítsenek bennünket. Keretet szabnak mindennapjainknak, tartást kölcsönöznek nekünk, segítenek a többi emberrel való bánásmódban. Ráadásul biztonságot is kínálnak, hisz tudjuk, mi vár ránk.

20100513-szertartasokazeletutmutato3Vegyük észre az előnyöket

Eszébe jutnak még gyermekkora kedvenc szertartásai? Az esti mesék, a karácsonyi közös éneklések, a hosszú reggelik nyaranta a kertben a családdal?

Környezetünk számára is sokat jelentenek a szertartások. Édesanyánk, aki minden vasárnap megörül az Ön telefonhívásának, a barátja, akivel havonta találkozik egy kávézóban, a turistacsoport, amellyel minden tavasszal évadnyitó túrára indul.

Még azok a szokások is pozitív hatással vannak a lelkünkre, melyeket általánosságban rossz szokásként tartanak számon, például az esti tévézés közbeni pizzaevés.

Ne becsüljük le a szertartások erején, inkább hasznosítsuk pozitív hatásukat.

Találjunk ki új szertartásokat!

Gondoljuk át, hogy tudunk több pozitív szertartást beiktatni az életünkbe, és szakítsunk magunknak időt ezekre a szertartásokra. Vegyük komolyan a szertartásainkat, és csak akkor mondjunk le róluk, ha valóban nem tehetünk másképp. Íme néhány példa a pozitív szertartásokra:

  • hétfőnként kerékpárral járni dolgozni
  • ebédszünetben egy kis séta
  • minden hónap első szombatján egy mozi
  • közös családi vacsorák visszaállítása
  • lefekvés előtt 10 percnyi kellemes olvasás

Lehetnek „komolytalan” szertartásain is. Ismerek olyan felnőttet, aki még mindig végigegyensúlyozik minden alacsonyabb járdaszegélyen, mint gyerekkorában tette. Én kettőt koppintok a postaládára, amikor bedobom a levelemet, hogy hamarabb odaérjen. Akármiből is kovácsolunk szertartást, a lényeg az, hogy örömünk teljen benne.

(Forrás: Zelebrieren Sie Rituale!, németből fordította H.O.)