A családfelállítás módszere a rejtett konfliktusokat hozza a felszínre, de nem merül ki csak ebben, hanem megoldásokat is kínál azokra. Megmutatja a kivezető utat egy-egy sorstévesztésből, és rávezeti az érintett személyt erre az útra. Ez a módszer lényege.

Mi lehet a csalódás oka a nőnél és a férfinél? Címszavakban: a gyűlölet megsavanyodott szeretet; a trauma szétszakadást okoz a lélekben. Ez akkor is így van, ha nem az érintettel történik meg, hanem az Anyával. Ha a nő ki lép egy kapcsolatból, azt jelenti, hogy ő valami jobbat keres. Ha a nő elmegy, tudja, hogy kontrollál téged. Ha keresnél egy másik nőt, vége szakadna ennek a játéknak.

A férfi nem szeret veszekedni, ő cselekszik. Hallgatásba burkolódzik (ez is a cselekvésnek egy formája). Azt hiszi, így macsó. Ha feladja ezt a macsóságot és meg tudja mutatni a magában lévő Embert akkor, megnyílhat egy új út a kapcsolatban. Mind ketten egyformák vagyunk – senki sem több vagy kevesebb, és ha közvetíteni tudja ezt a nőnek, akkor létrejöhet a változás.

Kérdés, hogy melyik az a pont, ahol nem nyíltál meg? Ez a legfontosabb. Mit jelent, hogy férfi és férfiuralom? Ha a férfiak uralmát nézzük, mivel van megjelölve? Borzalommal! Hihetetlen, mi mindent megtettek a férfiak a nőkkel évszázadokon keresztül.

Amikor valami hiányzik

Amikor egy férfi és egy nő találkozik, a férfi egyszerre rádöbben, hogy valami hiányzik neki, és a nő is tudja már, hogy neki szintén hiányzik valami. Végtére is mi a férfi nő nélkül, és mi a nő férfi nélkül? A férfit a nő teszi férfivá, a nőt a férfi nővé. Amikor kapcsolatra lépnek, mindketten megkapják azt, ami hiányzott. A férfi a nőt, a nő a férfit. Annak elismerése, hogy a másik – a férfinak a nő, a nőnek a férfi – hiányzik, alázatot jelent. Ez nem könnyű. Ilyenkor mindenki a saját korlátait fogadja el.

A férfi és a nő különbözik egymástól. A férfiak bizony alig értik a nőket. Látott már valaki olyan férfit, aki ténylegesen konyított valamicskét a nőkhöz? Találkozott már valaki olyan nővel, aki azt állította volna, hogy a férje megérti őt? Fordítva természetesen ugyanez a helyzet. A nők nem tudnak sokat a férfiakról, különben nem próbálkoznának örökösen a férfiak megváltoztatásával.

Amikor tehát a férfi és a nő találkozik egymással, mindketten valami idegenséggel szembesülnek. Valamivel, ami belőlük hiányzik, amit nem is értenek, de amire szükségük van. A férfinak szüksége van a nőre. Mi másért lenne férfi? Nő nélkül pedig nem is az. A nőnek pedig a férfira van szüksége, hiszen ő sem lehet nő a férfi nélkül, csakis általa. Minden más megoldás csupán átmeneti.

Ami élettel tölti meg a kapcsolatot

Találkoznak tehát ketten, két egymástól különböző ember. Kölcsönösen kiegészítik egymást, anélkül, hogy egyik a másikát értené, anélkül, hogy egyik a másikát igazán megértené. Így marad fenn közöttük a kellő izgalom és feszültség egy teljes életen keresztül. Újra és újra rácsodálkoznak egymásra. Ez tölti meg élettel a kapcsolatukat.

Amikor a férfi találkozik a nővel, abban a pillanatban elismeri, hogy ő maga nem tökéletes, hogy módosítania kell azon az elképzelésén, miszerint ő, a férfi egymagában teljes ember. Mindez a nőre is igaz. Szükség van még valami másra is, fel kell adnia azt a meggyőződését, hogy ő egymagában az emberi lényeg igazi megtestesítője. Egyszerre ott áll vele szemben valaki, aki egészen más, ugyanakkor pedig lenyűgöző. Csodálatosak mindketten, a férfi és a nő, de különbözőképpen. Amikor ezt elismerik, egyidejűleg a saját magukról korábban kialakított elképzelésükkel is szakítanak és szerényebbé válnak. Ha egymással szembesülve mindezt belátják, akkor mindketten gazdagodhatnak a másik által, ami egyben a fejlődésüket is jelenti.

Fejlődni akkor tudunk, ha magunkba fogadunk valamit, ami egészen addig idegen volt a számunkra, valamit, ami a büszkeségünk feladására késztet. A párkapcsolatban ezt teszik kölcsönösen mind a ketten, a férfi és a nő. Ez által gyarapodnak, így fejlődnek.

Szükségünk van a másikra

Egyesek szeretnék megúszni ezt a szembesülést, például úgy, hogy a férfi a nőiességet, a nő a férfiasságot kísérli meg önmagában fejleszteni, mert így a férfinak már nincs szüksége a nőre, a nőnek pedig férfira. Így egymás nélkül is meglehetnek. Ez nagy tévedés.

A párkapcsolat csak akkor lehet sikeres, ha mindketten – a férfi is és a nő is – beismerik, hogy hiányzik a másik, hogy a tökéletesedésük érdekében szükségük van a másikra. Akkor lesznek teljesek és egészek, ha kölcsönösen megajándékozzák egymást azzal, ami a másikból hiányzik.

A szeretet hozzátartozik az emberhez és egészen általános jelenség. A szeretet tökéletesen érti, hogy szükségünk van másokra, mert nélkülük elsorvadnánk. Ha a párunkkal együtt ezt kölcsönösen elismerjük, akkor képesek leszünk adni és elfogadni. Örülünk annak, hogy kapunk, és örülünk annak, hogy adni tudunk. Mindeközben pedig kölcsönös tisztelettel és megértéssel vagyunk egymás iránt. Azt kívánjuk, hogy bármi történjék is, az jó legyen mindkettőnknek. Aki ezt megtapasztalja, az tökéletesen érti, mit jelent az igazi, emberhez méltó szeretet.

Csörnyei Ida
természetgyógyász, családfelállító terapeuta
info@fittrend.hu
www.fittrend.hu

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről