Az aranymetszés és a termékenység
Dan Brown A Da Vinci Kód című regényének rajongói bizonyára emlékeznek az abban leírt Fibonacci-számsorra, melyben minden szám a két előző szám összege. Egy idő után az egymás melletti számok hányadosa közelít az 1,618-hoz, azaz az aranymetszési állandóhoz, a fí-hez. A könyvből az is kiderül, hogy ez az aranymetszés mindennek a kulcsa, még Mona Lisa híres mosolyának hátterében is ez áll.
Lehet, hogy sokan szkeptikusan állnak mindehhez, ám nemrégiben dr. Jasper Verguts, a leuveni Egyetemi Kórház munkatársa azzal a teóriával állt elő, hogy a női termékenység szempontjából sem elhanyagolható a fenti szám, a legtermékenyebb méh ugyanis az, amelynél a szélesség és a hosszúság aránya éppen 1,618.
A szakember 5000 nő méhét mérte meg ultrahang segítségével, és arra a megfigyelésre jutott, hogy míg születéskor a szélesség és hosszúság aránya 2 körüli, idővel ez a szám 1,46-ra csökken. Dr. Verguts úgy véli, a legtermékenyebb korban akkor vannak a nők, amikor ez az arány 1,6, vagyis 16-20 éves koruk között.
Az aranymetszés az emberi test számos más helyén is kimutatható, például a kézfej és alkar méreteinek, vagy a három ujjperc közti távolságok arányaiban. De a Fibonacci-számsor – amely nevét Leonardo Fibonacci XII. századi olasz tudós után kapta – ugyanígy megjelenik a napraforgókon, a virágszirmokon, vagy különféle gyümölcsökön, zöldségeken is. Egyes nézetek szerint az arc is akkor a legszebb, ha ez az arány tükröződik rajta.
