Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Okosabbak lehetünk, ha meditálunk

Már nyolcheti meditáció elég nagy szerkezeti változásokat tud kiváltani az agyban ahhoz, hogy MR-vizsgálattal kimutatható legyen. Ez amolyan szellemi edzés, olyan, mint az izomerősítés. A lényeg a „használd, vagy elveszíted””elve. A mentális edzés úgy stimulálja a szürkeállomány idegsejtjeit, hogy azok sűrűbb csatlakozásokat hozzanak létre egymás között.

Okosabbak lehetünk, ha meditálunkA saját légzésünkre való koncentrálás és a hasonló, egyszerű meditációs technikák gyakorlása segít sűrűbb szürkeállományt felépíteni a tanulással, a memóriával, az érzelmek és az együttérzés szabályozásával összefüggő agyi területeken. Amerikai kutatók kimutatták, hogy már nyolchétnyi meditáció elég nagy szerkezeti változásokat képes kiváltani az agyban ahhoz, hogy ki lehessen mutatni MR-vizsgálattal. A Harvard idegtudósa, Dr. Sara Lazar így nyilatkozott a felfedezésről:

„Ha az agyunk egy bizonyos részét használjuk, azért fog nőni, mert használjuk. Ez tulajdonképpen szellemi edzés. A lényeg a »használd, vagy elveszíted« elve. Olyan ez, mint az izomerősítés.”

Az egyetem kutatói Dr. Lazar vezetésével 16 önkéntes agyát vizsgálta képalkotó technikával egy nyolchetes tudatos figyelem (mindfulness) meditációs tanfolyam előtt és után. A tudatos figyelem módszer egyre népszerűbb meditációs forma, melynek célja az, hogy gondolatainkat a test fizikai észleléseire összpontosítsuk, és leválasszuk magunkat az elménk „csicsergéséről”.

A résztvevők hetente jártak a foglalkozásokra, melyek során légzőgyakorlatokat, kímélő jóga gyakorlatokat és „test szkennelés” gyakorlatokat végeztek, amikor a gondolataikat egyszerre egyetlen testrészre összpontosítják. Az alanyokat arra is megkérték, hogy naponta fél órát gyakoroljanak.

A kutatók a foglalkozások előtt és után MR-vizsgálatokat végeztek a résztvevőkön, és az adatokat olyan önkéntesekkel vetették össze, akik nem vettek részt a meditációs tanfolyamon. Az eredményekből az derült ki, hogy nyolc hét múlva a meditációra járó alanyok sűrűbb szürkeállománnyal rendelkeztek több agyi területen, többek között a hippokampuszban is, amely az emlékezésben, a tanulásban és az érzelmek szabályozásában vesz részt. A „megerősödött” agyi területek közé tartozott még a szintén a memóriáért és az érzelmekért felelős elülső cinguláris kéreg, az együttérzésben szerepet játszó temporoparietális átmenet nevű terület, valamint a mozgáskoordinációért felelős kisagy.

A meditációs tanfolyamon részt nem vett alanyok agyában ezzel szemben nem mutattak ki ilyen szerkezeti változásokat. Dr. Lazar szerint a mentális edzés úgy stimulálta a szürkeállományt alkotó idegsejteket, hogy sűrűbb csatlakozásokat hozzanak létre egymás között.