Az, hogy a dohányzás nem igazán támogatja az egészséget, széles körben ismert. Amíg azonban valaki egészséges, gyakran csak ködös, távoli kockázatnak tartja, amelyre esetleg valamikor a jövőben fellép – vagy nem. Ezzel szemben a már tüdőkárosodásban szenvedő emberek sokkal gyorsabban és közvetlenebbül megélik a belélegzett nikotin és kátrány negatív hatását.

Nagyon fontos felmérés eredményét tette közzé a közelmúltban az ÁNTSZ: 1999 után, 10 év elteltével ismét azt vizsgálták, hogy hogyan alakulnak a családokban a dohányzási szokások, mennyire vannak kitéve a kisgyermekek a dohányfüst ártalmainak.

Angliában jövő júliustól kezdve tilos a dohányzás a nyilvános helyeken – így döntött a londoni parlament, megszi­gorítva az eredeti javaslatot. Ugyanakkor az USA egyre több államában is keményebben lépnek fel a passzív dohányzás visszaszorítására, a gyermekek védelmében.

Kalifornia az első amerikai állam, amely a dohányfüstöt légszennyező méregnek nyilvánította, vagyis ugyanabba a kategóriába sorolta, mint a kipufogógázt, az arzént és a benzint. Mindegyik említett anyag mellrákot okozhat. A döntést megelőzően egy szakemberekből álló testület úgy ítélte meg, hogy a passzív dohányosoknál, tehát a mások által kifújt füstöt belélegző fiatal nőknél jelentősen megnőtt a mellrák kockázata. Emellett úgy találták, hogy a passzív dohányzás összefüggésbe hozható a koraszüléssel, az asztmával, a szívbetegséggel, más rákbetegségekkel, valamint többféle gyermekkori egészségi problémával.

A világon élő több százmillió cukorbeteg számára jó hírt jelenthet, hogy a jövőben a naponta esetleg többször beadott inzulininjekció helyett esetleg szájon át belélegezhető formában is bejuttathatják szervezetükbe ezt a nélkülözhetetlen hormont. Az Egyesült Államokban a gyógyszerek engedélyezéséről döntő hivatal illetékesei már javasolták ennek az új hatásmechanizmusú készítménynek a jóváhagyását. Ugyanakkor a döntés és a szer későbbi felhasználása komoly kétségeket ébreszt a szakemberekben, mert egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a közvetlenül a tüdőbe jutó és onnan felszívódó inzulin hosszú távon milyen hatást gyakorol a szervezetre.

Mindenki tudja, mennyire ártalmas a mások által kifújt füst beszívása a tüdő működése szempontjából, de arra csak egy most lezárult vizsgálat mutatott rá, hogy a passzív dohányzás növeli a cukorbetegség (diabétesz) kialakulásának esélyét. A kutatás arra is rávilágított, hogy a passzív dohányzás bizonyos szempontból nagyobb veszélyeket rejt magában, mint az aktív, mert más mérgek is bekerülnek a szervezetbe.