Vírus a HIV árnyékában: HTLV-1

A HTLV-1 olyan vírus, amelyet jóformán alig ismerünk. Általában nem okoz tüneteket, de vérrákot és más betegségeket válthat ki. A vírust akkor fedezték fel, amikor a tudományos érdek sokkal sürgetőbb volt: a HIV-kutatás. Ma a vírus szinte észrevétlenül terjedt el a világ egyes részein, nincs ellene se védőoltás, se gyógymód. Mi ez a vírus, és hogyan terjed?

Mi a HTLV-1?

A HTLV rövidítés a Human T-l lymphotropic vírust jelenti. Ez egy úgynevezett retrovírus, olyan, amely képes módosítani saját genetikai anyagát, hogy integrálódjon a gazda DNS-ébe, és így megváltoztassa annak örökítő anyagát. Ennek eredményeképpen például rákot okozhat. A HTLV néven különböző, szorosan összefüggő vírustípusokat foglalnak össze. A HTLV-1 az 1. típusú, az első felfedezett és legfontosabb forma.

HTLV-1: ismeretlen és nem kutatott

A HTLV-1-et 1980-ban fedezte fel Robert Gallo kutató és csapata. Ez a felfedezés szenzáció volt, mivel korábban nem volt ismert retrovírus emberben. Röviddel később azonban felfedezték az immunhiány vírusát, az AIDS-t, és annak kiváltó okát. Ezt a HTLV-1-hez hasonló retrovírust eredetileg HTLV-3-nak nevezték el, és a gyorsan növekvő elterjedése miatt gyorsan a tudomány középpontjába került. A HTLV-1-re vonatkozó kutatások háttérbe szorultak, majdnem feledésbe merültek, emiatt a vírus ma sokak számára ismeretlen.

Mennyire veszélyes a HTLV-1?

Sokan, akik HTLV-1-gyel fertőzöttek, nem is tudnak fertőzésükről, mert a legtöbb esetben nem okoz tüneteket. Az érintettek körülbelül tíz százalékánál azonban a fertőzés súlyos lefolyású:

  • A vírus a vérrák egy meghatározott formájának egyik lehetséges aktiválója. Az érintettek legfeljebb öt százalékánál T-sejtes leukémiát (ATL) okoz, ami nagyon alacsony várható élettartamot okozó tumorbetegség.
  • A fertőzöttek mintegy három százaléka trópusi spasztikus parézisban (HTLV-1-hez társuló myelopathia) is megbetegszik. Ez a gerincvelő neurológiai degeneratív betegsége.
  • Egy tanulmány azt is kimutatta, hogy sok érintett bronchiectasisban, a hörgők kóros megnagyobbodásában szenved. Hogy a HTLV-1 valóban felelős-e e tüdőbetegségért, még nem tisztázott.
  • Egyéb lehetséges következmények lehetnek a bőr (dermatitis), a szem (uveitis), az ízületek és az izmok (myositis) gyulladása, valamint az immunrendszer gyengesége.

Számos érintett több évtizedig hordozza a vírust, mielőtt a betegség tünetei jelentkeznek.

A vírus átvitele

A HTLV-t, hasonlóan a HIV-hez, elsősorban nemi kapcsolattal terjesztik – a tudósok feltételezik, hogy az átvitel e módja az esetek 80 százalékát teszi ki. Az anyától anyatejjel történő átvitel ugyanúgy lehetséges, mint a vérátömlesztéssel vagy szervátültetéssel történő fertőzés.

A kábítószerfüggők fecskendőinek közös használata is az átvitel egyik módja.

A HTLV-1 fertőzés diagnosztizálása és kezelése

Ha a vírus bejut a szervezetbe, ott marad életre szólóan. A diagnózis vérvizsgálat alapján történik: ha a vizsgálat HTLV-1 elleni antitesteket (IgG-immunoglobin G) mutat, ez azt bizonyítja, hogy a vírus jelen van a szervezetben. Ekkor pozitív HTLV-1 szerológiáról beszélünk.

Jelenleg nincs gyógymód a vírusfertőzés ellen. A terápia kizárólag a fent említett másodlagos betegségek kezelésére szolgál.

Hogyan védhetjük meg magunkat?

HTLV-1 elleni védőoltás nincs. A HIV-hez hasonlóan az óvszer használata segít megakadályozni az átvitelt a nemi közösülés során.

A fertőzött anyáknak le kell mondaniuk gyermekük szoptatásától. Japánban így az új fertőzések számát drasztikusan csökkenteni lehetett. A fertőzött emberek nem adhatnak vért, spermát, szerveket vagy egyéb szöveteket.

A vírus terjedése

Ez a vírustípus ritkán fordul elő Európában, Nagy-Britannia kivételével. Ausztráliában gyakoribb, különösen az őslakosság körében elterjedt: egy, az ausztrál őslakosokról készült tanulmány 2016-ban azt mutatta, hogy szinte minden második 50 évesnél idősebb ember vírushordozó. Az endémiás (meghatározott területen folyamatosan fellelhető járványos betegség) területekhez tartoznak a következők:

  • Japán déli része
  • Karib-szigetek
  • Irán
  • Afrika egyes részei
  • Dél-Amerika meghatározott régiói (például Brazília)
  • USA (ahol a HTLV-2 játszik fontos szerepet és különösen bizonyos népcsoportok körében elterjedt)

Hány ember fertőzött?

A becslések szerint jelenleg 10 és 20 millió ember fertőzött világszerte a vírussal, a nők alapvetően gyakrabban érintettek. Hogy hány rákos eset vezethető vissza a HTLV-1-re évente, vitatott. A becslések évente 3000-10 000 új megbetegedést mondanak.

Egyéb HTLV-típusok

A HTLV-1 mellett más típusú humán T-limfotróp vírus is létezik. A HTLV-2-t ugyancsak Robert Gallo kutatócsapata fedezte fel, a fertőzöttek száma lényegesen alacsonyabb, mint a HTLV-1 esetében. Ma a HTLV-3-mal és HTLV-4-gyel jelölik a HTLV-1-gyel szoros kapcsolatban álló vírusokat, amelyeket Kamerunban fedeztek fel 2005-ben. E vírusok elterjedtsége és veszély-potenciálja még nem ismert.

(Németből fordította: Koncz László)