Összefügg a hosszú távú aszpirinfogyasztás és az időskori látásvesztés

A legújabb kutatás szerint az aszpirin hosszú távú alkalmazása enyhén megnövelheti az időskori sárgafolt-elfajulás kockázatát, ami az idős emberek esetében a vakság első számú kórokának számít. Az amerikai felnőttek körülbelül 19 százaléka szed rendszeresen aszpirint, többnyire szívvédő hatása miatt, és fogyasztása az életkor előrehaladásával terjed.

Összefügg a hosszú távú aszpirinfogyasztás és az időskori látásvesztésAz időskori sárgafolt-elfajulás gyakorisága szintén nő a kor előrehaladásával, ezért a kettő összefüggésének vizsgálata a tanulmány szerzői szerint fontos kutatási téma.

A JAMA Internal Medicine januári számában megjelent kutatásban a Sydney Egyetem kutatói Jie Jin Wang vezetésével kimutatták, hogy a lehetséges kockázat kicsi, de statisztikailag jelentős. Az is kiderült, hogy az időskori sárgafolt-elfajulás megnövekedett kockázata csak 10-15 év múlva mutatkozott meg, ami arra utal, hogy az aszpirin halmozódó dózisáról lehet szó.

A kutatás során 2300 személy adatait elemezték. Rendszeres aszpirinfogyasztásnak a meghatározás szerint a heti legalább két adag aszpirin számít. A kutatás keretében a résztvevők 15 év alatt négy szemvizsgálaton estek át. A páciensek közel 11 százaléka szedett rendszeresen aszpirint. 15 év után az aszpirinfogyasztók mintegy 25 százalékában alakult ki neovaszkuláris időskori sárgafolt-elfajulás. A kumulatív arány az aszpirinfogyasztók esetében 9 százalék, az aszpirint nem szedőkben viszont csak 4 százalék volt.

Wang szerint ennek ellenére a szív-érrendszeri előnyök miatt aszpirint fogyasztóknak nem szabad aggódniuk az eredmények miatt. „Egyelőre nincs megfelelő bizonyíték, ami indokolná a klinikai gyakorlat megváltoztatását, kivéve talán az időskori sárgafolt-elfajulás magas kockázatának kitett betegek esetét, például akiknek az egyik szemében már meglévő időskori sárgafolt-elfajulás van” – összegezte a kutató.