Toxikus liszt, gombafertőzés
Napi 40 dkg kenyér és egyéni érzékenység
Egyes feltételezések szerint elképzelhető, hogy a fertőzött lisztet nem a kiváló minőségűnek mondott magyar búzából őrölték, hanem valahonnan külföldről érkezett az alapanyag vagy az abból feldolgozott áru. Az Élelmiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné Szabó Mária óva int a pánikkeltéstől. Úgy véli, hogy a hazai gabonatermésben mindig is jelen volt a fuzáriumfertőzés, ám szó sincs annak tömeges megjelenéséről vagy robbanásszerű elszaporodásáról.
A laboratóriumban vizsgált termékek 3%-ánál találtak az Egészségügyi Világszervezet által meghatározott határértéket meghaladó toxintartalmat. Szerinte ahhoz, hogy valakinél – még túlérzékenység esetében is – jelentkezzenek a tünetek, naponta legalább 40 dkg kenyeret vagy más, teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszert kell folyamatosan fogyasztania.
Tény, hogy éppen a köztudatban egészségesnek tartott táplálékoknál (gabonapehely, teljes kiőrlésű lisztből készült termékek, korpák stb.) nagyobb a toxikus gabona előfordulásának a kockázata, mert azok a gombával fertőzött maghéjat is tartalmazzák. Egyéni érzékenységtől függ, hogy azoknál, akik naponta akár többször is fogyasztanak a kérdéses élelmiszerfélékből, jelentkeznek-e a tünetek vagy sem. A becslések szerint a felnőtt lakosságnak körülbelül az 5-10%-a tartozhat a különösen érzékenyek csoportjába. Mivel a gyermekek szervezete még nincs annyira felkészülve a környezet ártó hatásainak a kivédésére, mint a felnőtteké, és közülük sokan folyamatosan, nagy kedvvel fogyasztják ezeket a készítményeket, náluk akár gyakrabban is megjelenhetnek a nem kívánt tünetek.
Mi a fuzárium, hogyan hat a mérge?
A fuzárium gombafajok a termőtalajban élnek, és világszerte – Amerikában, Ázsiában, Európában – egyaránt nagyon elterjedtek, általában a mérsékelt égövi szántóföldeken. Szaporodásuk, élőhelyük kiterjedtsége nagyban függ az adott év időjárásától. Különösen jól szaporodnak a napjainkban is tapasztalható szeszélyes, rendkívül csapadékos időjárási viszonyok között. A gomba, fajtától függően többféle méreganyagot, úgynevezett mikotoxint termel. Vannak, amelyek kevésbé veszélyesek, másokban többféle méreganyag is termelődik.
A szántóföldeken a gomba a gabonaszemeket (nemcsak a búzát, rozst, árpát, hanem a kukoricát, sőt a rizst is megtámadhatja) általában a betakarítás előtt fertőzi meg. A gabonaszemek felületén megtelepedő gombák méreganyaga a melegvérű fajokra, vagyis az emberre, állatra egyaránt kifejezetten veszélyes, általában a májat és a vesét károsítja, illetve hosszú időn keresztül a szervezetbe jutva rákkeltő hatású lehet. Közöttük az F2 toxin álösztrogén hatású, ami azt jelenti, hogy károsítja a női szervezet érzékeny hormonháztartását.
A méreganyagok a magok őrlése során bekerülhetnek a lisztbe, korpába, majd a liszt- és korpatartalmú élelmiszerekkel az emberi és az állati szervezetbe. Mezőgazdászok szerint a fémzárolt vetőmag használatával, a megfelelő növényvédelmi teendők elvégzésével a gombafertőzés minimálisra csökkenthető.
