Parlagfű: árt vagy használ? (1.)

Irtása kötelező, neve egyet jelent az allergiával. De vajon biztos-e, hogy így van? A növény mindenesetre különleges és lehet, hogy ártó hatását mi magunk idézzük elő.

A parlagfű latin neve: Ambrosia artemisifolia, a hármaslevelű parlagfűé pedig Ambrosia trifida. Gaznak nevezik őket, pedig ez nem igaz. Növények között csak haszonnövény és gyomnövény van. A parlagfű nem gyomnövény, mint ahogy az ürömfélék családjába tartozó többi növény sem az.

Az ürömfélék hasznos növények, gyógyításra és ételek, italok készítésére használják őket. Például a likőrök, borok közül nagyon finom az ürmösbor vagy -likőr.

Lajos atya és a családi indíttatás

Még 1973-ban, amikor először találkoztam személyesen Lajos atyával, a lazarista missziós pappal Adonyban, úgy tudtam, hogy a parlagfű haszontalan gyomnövény. Szerencsére nem voltam rá allergiás, de más pollenekre sem. Különös véletlen folyamán ismerkedtünk meg. Dunaújvárosban voltam közlekedési rendőr és Adonyban ellenőriztem a forgalmat, a kivilágítatlan kerékpárosokat. Esti szürkület volt már és láttam, hogy egy idős úr kerékpárja hiányosan van felszerelve, nem volt hátsó világítása. Lajos atya volt az, de nem büntettem meg, hanem csak figyelmeztettem, mert halkan és tisztelettudóan beszélt velem, aki akár az unokája is lehettem volna. Sokáig beszélgettünk, mert a szerénysége mögött egy nagy tudású, intelligens embert ismertem meg, és még a tréfa sem állt tőle távol, amikor azt mondta, hogy a Jóisten vigyáz rá, még akkor is, ha nem jó a világítás a kerékpárján.

Lajos atyával, a magyar újkori természetgyógyászat úttörőjével a megismerkedésünk után többször is találkoztam – kerestem a vele való találkozási lehetőségeket! –, mert lenyűgözött végtelen egyszerűsége és hatalmas tudása. Addig is sokat tudtam a természet törvényeiről, mert reál beállítottságú is vagyok (akkor már mérnök voltam), az anyai nagyapám, Vincze Ágoston a Heves megyei kis faluban, Fedémesen állandóan járta velem az erdőket, mezőket, és szedtük a gyógynövényeket meg a gombákat. Apai nagyapám, Weixl János pedig egész életét az előszállási (Fejér megye) állatorvos, dr. Eglesz Mihály mellett töltötte felcserként. Mindkettőjüktől sokat hallottam a természet erejéről, szépségéről, az állatok öngyógyító tevékenységeiről, a növények gyógyító és tápláló hatásairól. Olyan bölcsen beszéltek ezekről a dolgokról, hogy felkeltették a figyelmemet, és haláluk után is egyre többet olvastam, tanultam a természetes dolgokról, erdő, mező növényeiről és állatairól.

A természet örök törvényei – és az ambrózia

Lajos atya is megerősített abban, hogy a természet törvényei isten törvényei, és azok változatlan, örök törvények. Azt mondta, hogy a közlekedési törvényeket át lehet hágni büntetlenül, ha nincs rendőr a közelben, és akkor megúszta a felelősségre vonást, de ha valaki a természet törvényeit hágja át, akkor az saját magát bünteti meg! A természet úgy működött már évmilliókkal ezelőtt, ahogy ma működik, és úgy fog működni évmilliók múlva is. Bölcsen mondta, hogy semmi új nincs a Nap alatt, mert amit ma felfedeznek, az már régóta létezik, csak az ember most ért el oda, hogy megismerjen olyan dolgokat, tényeket, amelyet eddig eszközök vagy tudás híján nem ismert fel vagy meg. Beszélgetéseink során szóba került a parlagfű is, mint allergén növény.

A "bűnös"Lajos atya védelmébe vette és elmondta róla, hogy régi gyógynövényes könyvek leírják több gyógyító tulajdonságát, de meg is lehet enni, mert a levelei és a virága, még a pollenje is nagyon sok vitamint tartalmaz. Ezért szeretik legelni az állatok is. Elmondta, hogy a múlt századelőn az előkelő szalonokban az ambróziaillat volt az úri, az előkelő illat. Ez pedig a parlagfű, az Ambrosia artemisifolia illata volt. Olaját aromamécsesekben hevítették, de lehetett kapni a szárított, összesodrott leveleiből készített füstölőt is.

Tőle tudtam meg azt is, hogy amikor a spanyolok és a portugálok felfedezték és kisajátították az Újvilágot, azaz az amerikai földrészt, akkor „keresztényi szellemben” kiirtották az őslakosokat (inkák, aztékok, toltékok stb.). Amikor az angolok is vérszemet kaptak, hogy nekik is kell az új világból, ők sem kímélték az őslakos indiánokat, és kíméletlenül öldösték őket, szintén a keresztényi szellemiségre hivatkozva. A franciák is erős nemzetté váltak és látták, hogy lemaradnak az Újvilág elosztásánál, ezért ők is részt követeltek Amerikából, de nekik már csak néhány közép-amerikai rész és Kanada jutott. Kanadát megosztották az angolokkal. Az angolokkal ellentétben a franciák nem öldösték ok nélkül az őslakosokat, ezért azok hálából egy csomó titkukat megosztották velük. Ilyen titok volt a parlagfű titka is.

Az önzetlen parlagfű

A parlagfű ősi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfűnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja az adott föld területét. Később azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot, és neki csak 100 millió kellene, a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. Valamennyi parlagfű képes erre az önzetlen cselekedetre, és vajon hány ember lenne képes erre?

A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90%-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80%-a allergiás, mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye, mekkora csúsztatás? Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfű, repce, paréj, libatop stb.), és nemcsak a parlagfű pollenjeire, mégis a parlagfüvet kiáltották ki fő ellenségnek. Legalább annyi ember allergiás az állati szőrökre, különösen a kutya- és macskaszőrre és ezen állatok ürülékére, mint a parlagfű pollenjeire, és mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat. (Pedig más tekintetben, csak Budapesten, az utcai megszáradt kutyagumik szálló porától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!)

A pollen védőburkát szétmarja a kipufogógáz

Tíz évvel ezelőtt két kisbusznyi allergiás gyermeket kirándultattak Dobogókőre. A gyermekek allergiás betegek voltak, Dobogókőn a parlagfűben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tőle. Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele: már nem allergiásak a parlagfűre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért?

Azért, mert az autók kipufogógázai lemarták a pollenek védőburkát, amely védőburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védőburok, addig nem allergizált! Akkor most ki a hibás? A parlagfű, amelynek a pollenje védőburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogógázok, amelyek lebontják (lemarják) a védőburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani vagy a városokból kitiltani?

Vajon miért erőltetik a kőolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal működő motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélőbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is? A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése! Ma már a lakosság 30%-a allergiás vagy asztmás, és ők biztos gyógyszerfogyasztók... Mellesleg a légutak nyálkahártyáját a tej- és tejtermékek teszik védtelenné magas kazein tartalmukkal (a tehéntejben 300-szor több a kazein, mint az emberi tejben, és a kazeint az asztalosipar ragasztásra használja)! A tejet nem fogyasztók nem allergiásak a pollenekre, így a parlagfű pollenjeire sem.

A természet törvényeit figyelve

Tagja vagyok a Palocsa Egyesületnek. Ezzel az egyesülettel még a múlt évezred utolsó éveiben Alcsútdobozon (Fejér megye) egy több hektáros területet hagytunk parlagon, szándékosan, figyelve, hogy mi lesz ezzel a földdarabbal a természet törvényei szerint.

Az első évben teljes területét beterítette a parlagfű (honnan tudta meg, hogy ott van egy üres földdarab?). A második évben már a parlagfű több mint 50%-ban visszaszorult, és átadta a helyét más növénykultúráknak (megjelent a lóhere, a gyermekláncfű, az útilapu, a lósóska, a fehér üröm, a máriatövis, a paréj, a libatop stb.). A következő évben már 20% alá esett vissza a parlagfű aránya az adott területen, pedig senki sem irtotta. Öt év elteltével pedig mindössze az eredeti terület 1-2%-án volt csak parlagfű! Nem kell tehát irtani, visszafogja az önmagát is a szaporodásban, ha nincs megműveletlen terület, mert neki az a teremtéstől rendelt feladata, hogy megóvja a termőföldet a kiszáradástól – és teszi a „dolgát”!

Egészséges emberek – halott gyógyszeripar

Az a tény, hogy az orvostudomány gyógyítani nem tud, csak kezelni, régóta ismert. „Medicus curat, natura sanat.” Csak a beteg tudja saját magát meggyógyítani. Az orvos csak kezel (kúrál), a (saját) természet gyógyít. Hippokratész és Galénusz óta semmi sem változott. De a gyógyszeripartól sem várhatjuk el egészségünket. Az is egy iparág – méghozzá jövedelmezőbb, mint a hadiipar –, amely a gyógyszerek eladásából él. Ha a gyógyszerek meggyógyítanának, nemcsak szimptómákat szüntetnének meg vagy enyhítenének, rövidesen minden beteg egészséges lenne, és senki nem venne többé gyógyszert.

Mindenki előtt világos, hogy az egészséges nép egyidejűleg „halott gyógyszeripart” jelentene. Nézzünk csak a következő idézetet. „Az orvostudomány (beleértve a gyógyszeripart) közvetlenül a szívinfarktus és a rák után az emberiség legveszélyesebb kórokozója lett. Egy átlag német ma kb. ötször annyi gyógyszert fogyaszt, mint közvetlenül a második világháború előtt. Vajon ettől legalább ötször olyan egészséges is? Természetesen nem. Ellenkezőleg: a német lakosság átlagosan ma sokkal gyakrabban beteg, mint azelőtt... Hirtelen így lett egy olyan iparágból, amely azért keletkezett, hogy betegségeket gyógyítson, új betegségek kiindulópontja.” (Kurt Blüchel: Weisse Magier, Fischer Verlag, 1976)

Az emberi szervezet tökéletes. Még az önmaga iránt tanúsított barbár magatartás ellenére is, az esetek többségében legalább 30-40 évig betegeskedés nélkül él. Azután egyszer csak számos betegség támadja meg. Azonnal a kórházhoz fordul segítségért, az orvos pedig, amikor felteszi neki a kérdést, honnan erednek ezek a kórok, azt feleli neki: „Mit akar Ön, hiszen ezek a korral járó betegségek.”

Szemüveget rendelnek a betegnek, eltávolítják a salakanyagokkal, kövekkel, baktériumokkal telített szerveit, kioperálják daganatait stb. Az okok pedig, melyek ehhez az állapothoz vezettek, senkit nem érdekelnek, beleértve magát a beteget is.

Antibiotikumért a húsboltba

Az emberek kifejlesztették a vegyi alapú gyógyszereket. A szervezetet azonban nem lehet becsapni. A szervezetnek csakis természetes eredetű gyógyszerekre van szüksége. Mi pedig tulajdonképpen egy tömegpusztító élelmiszer- és gyógyszeripari korszakban élünk.

Azt hiszem, az emberek többsége józan ésszel gondolkodva egyetért azzal, hogy nem az a járható út, hogy kiirtunk mindent magunk körül, ami virágzik, pollent termel, mindent, ami élő. Az sem megoldás, hogy az allergiások szervezetét teletömjük kemikáliákkal, gyógyszerekkel, mert így olyan mellékhatások alakulhatnak ki, amelyek súlyosabb betegségeket idézhetnek elő, mint maga az alapbetegség.

Abból kell kiindulni, hogy miért van ma annyi beteg, így pollenallergia is. 60-80 évvel ezelőtt kevesebb ember volt és több pollent termelő növény, tehát egy emberre fajlagosan több pollen jutott, mint napjainkban, és mégsem volt ennyi allergiás, asztmás beteg. A virágporok nem veszedelmesek, hanem hasznosak (az egyik legértékesebb táplálékunk). Van, aki a lisztre érzékeny, és mégsem mondjuk, hogy a liszt veszedelmes. Korábban tisztább volt a környezetünk, és az emberek is egészségesebben táplálkoztak, többet mozogtak, türelmesebbek voltak egymáshoz, nem zúdult rájuk annyi stressz, annyi elektroszmog, mint napjainkban.

A táplálkozás is nagyon sokat jelent az immunrendszer erősítése szempontjából. A mai átlagember sietve, kapkodva eszik, akár otthon, akár gyorsétkezdékben. Nem rágja meg jól az ételt, emellett egyoldalúan táplálkozik, az élelmiszeripar által gyártott különféle tartósítószereket, ízfokozókat, állományjavítókat, mesterséges színezékeket, „természetazonos” aromákat, emulgeáló szereket stb. tartalmazó, agyon sütött-főzött, hőkezelt ételeket fogyaszt. Az ipari élelmiszerekben levő különböző vegyszerek annyira feldúsulnak az ilyen táplálékokat fogyasztó emberekben, hogy szervezetük immunrendszerét teljesen leköti az ezen anyagok elleni küzdelem, és ha ilyenkor virágzik a parlagfű, a fűzfa, egy ürömféle, akkor annak az egyébként hasznos pollenjei már teljesen megzavarják a szervezetet (autoimmun reakciók).

De az étel nemcsak az ipari élelmiszer-előállításkor mérgeződik, hanem a megtermelés folyamán is, mivel többnyire ez is iparilag történik. Például az állatok, hogy minél előbb vágásérettek legyenek, különböző kémiai anabolitikus szereket kapnak, hogy minél előbb meglegyen – mozgás nélkül – az izomtömegük. Az ember az ilyen szereket a hússal együtt elfogyasztja, ezek a szerek egy idő után feldúsulnak, kumulálódnak a szervezetben, ami aztán mérgezi a szervezetet, gyengíti az immunrendszert.

Régen az állatok izomzata a mozgástól (legelő, rét) alakult ki, nem tartalmazott ilyen szereket. Táplálékukban sem volt annyi káros anyag, mint napjainkban. Az iparszerűen tartott állatok, hogy ne kapjanak el egymástól különböző betegségeket (száj- és körömfájás, tüdővész, takonykór, streptococcus fertőzés stb.), a tápba keverten különböző gyógyszereket, antibiotikumokat kapnak, melyeknek maradványai szintén belekerülnek a húst fogyasztó ember szervezetébe. Ma már antibiotikumért nem a patikába kell menni, hozzájutunk a hús- és a tejboltok termékeiből is.

Weixl-Várhegyi László
mérnök, radiesztéta, bioenergetikus, fitoterapeuta,
életmód- és táplálkozási tanácsadó és terapeuta
a Magyar Természetgyógyászok és Életreformerek Tudományos Egyesületének tagja
Tanácsadás

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés