A JAMA 2010 januári számában publikált kutatás kimutatta, hogy kevés bizonyíték van arra, hogy az SSRI típusú gyógyszerek (pl. Prozac, Paxil, Zoloft) bármilyen pozitív hatással is lennének az enyhén vagy közepesen depressziós emberekre, nem jobb a hatásuk, mint egy placebóé.

Miért nem segítenek az antidepresszánsok?

Egy, a 2009-es neurológiai konferencián elhangzott tanulmány hasonló történetről számol be. A Northwestern University Feinberg School of Medicine kutatói két felfedezésről számoltak be:

1. Az antidepresszánsokat nem depresszióra fejlesztették ki. A kutatók stresszes állatok szokásainak megváltoztatására vetettek be bizonyos gyógyszereket, majd az eredmények láttán úgy vélték, „jó antidepresszánsok” lesznek. De a krónikus stressz eltérő molekuláris változásokat okoz, mint a depresszió. Az antidepresszánsokat pedig valójában inkább a stressz, mint a depresszió kezelésére fejlesztették ki – ami az egyik oka annak, hogy ennyire hatástalanok.

2. A neurotranszmitterek egyensúlyhiánya az agyban nem indít be depressziós tüneteket, ahogy sokáig hitték. Pont ellenkezőleg. Úgy tűnik, a depresszióhoz vezető biokémiai események a neuronok fejlődése és működése közben indulnak be. Ez azt jelenti, hogy az antidepresszánsok a depresszió hatására fókuszálnak, és teljesen figyelmen kívül hagyják az okot  ami szintén magyarázat lehet arra, hogy sok ember esetében miért is annyira hatástalanok.

2002-ben egy klinikai teszteken alapuló metaanalízis kimutatta, hogy az antidepresszánsokra adott válaszok 75%-a placebóval is elérhető. Valójában sok antidepresszáns csak ront a „mentális betegségen”. Ha a testünk nem érzi jól magát, a hangulatunk is romlik.

Kockázatok és mellékhatások

A pszichiátriai gyógyszerek évente 42.000 embert ölnek meg, ez 12.000-rel több, mint a depresszió miatt elkövetett sikeres öngyilkosságok száma!

Az antidepresszánsok jelentik a pszichiátriai gyógyszerek legnagyobb csoportját. Bár hatásukat tekintve akár cukortablettával is helyettesíteni lehetne őket, ráadásul még számos komoly egészségügyi problémához is köthetőek.

Diabétesz, immunrendszer problémák, öngyilkossági gondolatok, halvaszülés, törékeny csontok, sztrók, halál – mindezek kockázata antidepresszánsok szedése esetén erősen megnövekszik.

Ha nem antidepresszáns, akkor mi?

Íme, néhány fontos stratégia, melyet mérlegelhetünk, ha szembesülünk a depresszióval. Ezeknek a stratégiáknak csak pozitív hatásai vannak, és általában alkalmazásuk is nagyon olcsó.

Érzelmi nagytakarítás

A depressziót betegség helyett tekinthetjük inkább annak a jelének, hogy kibillent a szervezetünk és az életünk egyensúlya. Ilyenkor a feladat az egyensúly helyreállítása.

Ennek egyik hatásos módszere az ÉFT (Érzelmi Felszabadítás Technika), amely a pszichológiai akupresszúra egyik formája. Ha komoly depresszióban szenvedünk, a legjobb, ha egy ÉFT-ben is jártas mentálszakemberhez fordulunk. Enyhe depressziós tünetek esetén azonban saját magunk is alkalmazhatjuk önmagunk gyógyítására.

Hasonlóan hatásos stresszkezelő technika lehet a meditáció, a naplóírás, légzőgyakorlatok, jóga, vagy egyszerűen az, ha megosztjuk az érzéseinket egy közeli baráttal.

Rendszeres testedzés

A rendszeres mozgás a depresszió legyőzésének egyik titkos fegyvere. Normalizálja az inzulinszintet, egyidejűleg fokozza a „jókedv” hormonokat az agyban.

Dr. James S. Gordon, MD, a téma egyik világhírű szakembere szerint a testedzés legalább olyan hatásos, mint az antidepresszánsok. „Ráadásul – és ez nagyon izgalmas eredmény – a testedzés az agysejtek számát is növelheti a hippokampuszban. Ez azért fontos, mert a kísérletek szerint a depressziós egyedeknél előfordul, hogy ez a sejtszám a normálisnál kevesebb.

Az agy azonban testedzéssel megváltoztatható. Ezért még egészséges embereknek is ajánlott.”

Táplálkozási szokások javítása

Az élelmiszerek jelentős hatással vannak a szervezetünkre és az agyunkra. A szellemi és fizikai egészség számára a legjobb támogatás a teljes értékű ételek fogyasztása.

A cukor elnyomja a BDNF hormonok fejlődését. Ezek a hormonok fontos szerepet játszanak a memóriában. A depressziós emberekben a BDNF szint kritikusan alacsony.

Fogyasszunk viszont sok omega-3 zsírsavat, amelynek remek forrásai a tengeri halak.

Süttessük magunkat a nappal

Mikor élveztük utoljára, hogy egy napsütötte délután a szabad levegőn töltünk néhány órát? A biztonságos napsütésben eltöltött idő segíti a szervezet D-vitamin termelését, ami igen jót tesz a hangulatunknak is.

Egy tanulmány szerint azok az emberek, akiknek a legalacsonyabb volt a D-vitamin szintjük, akár 11-szer hajlamosabbak voltak depresszióra, mint azok, akik megfelelő D-vitamin mennyiséget kaptak. Optimalizáljuk a D-vitamin szintünket szabad levegős időtöltéssel vagy jó minőségű D-vitamin tablettával.

Receptet csak a végső esetben kérjünk

Könnyű valakit megnyugtatni, hogy a tablettától eltűnik a fájdalom, pláne, ha ezt a saját orvosunk mondja. A depresszió érzése soha nem kellemes, és természetes, hogy szeretnénk minél előbb megszabadulni tőle. De a gyógyszer mindig a legutolsó választásunk legyen, és ez alól az antidepresszánsok sem kivételek.

(Forrás: Please Don’t Visit This Type of Doctor Unless You Absolutely Have to, angolból fordította: Harrach Orsolya)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről