A pajzsmirigy és a szembetegségek kapcsolata
Szemszárazság, vörös, könnyező szemek, szemhéj-rendellenességek, homályos vagy kettős látás: ha a felsorolt problémák valamelyike az Ön számára sem ismeretlen, érdemes elolvasnia dr. Balázs Csaba endokrinológus írását. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a szemtünetek hátterében pajzsmirigy problémák lehetnek, noha a szemészeten nemigen gondolnak erre.
A szem és a pajzsmirigy betegségei közötti kapcsolatról már régóta tud az orvostudomány. Az így kialakuló szembetegségek egy része nem csupán kellemetlen, de a látás elvesztéséhez is vezethet. Ennek ellenére a gyakorlatban erre ritkán gondolnak, amikor a beteg látásával kapcsolatos panaszok miatt keresi fel orvosát. A szegény betegeknek pedig – végképp kiszolgáltatva – nem is juthat eszükbe, hogy látási problémáiknak oka valahol máshol keresendő.
A leggyakoribb tünet a szemszárazság
Szemszárazság akkor alakul ki, ha a szükségesnél kevesebb mennyiségű könny termelődik. Előfordulhat az is, hogy romlik a könny összetétele, és emiatt gyorsabban párolog el a szem felszínéről. Ritkább kiváltó okok a szemhéjak vagy a pislogás rendellenességei. A könnytermelés csökkenésének hátterében a könnytermelő mirigyek megbetegedése, vagy a szemhéj szélének gyulladása is állhat. A kiváltó okok között környezeti tényezők, például a száraz, meleg légkondicionált helyiség, a cigarettafüst és egyes gyógyszerek egyaránt szerepelhetnek. Hosszan tartó olvasás vagy a számítógép képernyője előtt végzett munka és a kontaktlencse viselése is gyakran váltja ki a szem szárazságát.
A jelenség tehát civilizációs ártalomnak is tekinthető, így sajnos kevesen gondolnak arra, hogy a panaszok nem csak a beteg életmódjából adódóan jelentkeznek. Jó példa erre egy fiatal hölgy betegem esete, akinél szemszúródással, könnyezéssel járó panaszok jelentkeztek. Szemének pirosságát figyelték meg főleg a bal oldalon. Az alkalmazott szemcsepptől a tünetek kezdetben megszűntek és ebbe mindenki, így értelemszerűen a beteg is belenyugodott.
A panaszai azonban néhány hét múlva újra kezdődtek. Kezdetben allergiás folyamatot tételeztek fel, de allergia nem volt kimutatható. Ezután számos vizsgálat (fogászati, gégészeti, nőgyógyászati góckeresés) történt, negatív eredménnyel. Hosszas vizsgálódás után az egyik szemész kolléga küldte hozzám a beteget. Ekkor derült ki, hogy családjában már több autoimmun betegség (ízületi-, pajzsmirigy-, cukorbetegség) fordult elő, ezért kérték immunológiai, ill. immuno-endokrin vizsgálatát. Kiderült, hogy valóban pajzsmirigy betegség állt a szemészeti panaszai hátterében, és annak kezelésével panaszai megszűntek.
Szemhéj-rendellenességek
Egy 58 éves férfi betegem egy ideje csak fél szemével érzékelte a körülötte lévő világot. A jobb szemhéja „fityegett”, és az utóbbi időben már nem tudta kinyitni. Több vizsgálaton (CT, MR stb.) jutott túl, de a betegségének oka nem derült ki. Már műtét lehetőségét is fontolgatták, amikor a beteg felkeresett. Kiderült, hogy autoimmun pajzsmirigy-gyulladása van, amelyhez ún. „ocularis myasthenia”, azaz szemizomgyengeség is társult. A kezelés elkezdése után néhány nappal már javulás volt észlelhető, 6 hét múlva pedig panaszmentessé vált.
Megnagyobbodott szem és kettős látás
Ifjú hölgy betegem jobb szeme már hetekkel korábban könnyezett, viszketett, majd láthatóan megnagyobbodott, „kidülledt”. Mivel a betegség mind a könnymirigyeket, mind a külső szemizmokat is érintette, kezdetben homályos látás, majd kettős látás alakult ki, amely miatt munkáját nem tudta folytatni. Kiderült, hogy pajzsmirigy túlműködéshez, Basedow-kórhoz társult szembetegsége van (ún. endokrin oftalmopatia), amely autoimmun eredetű szembetegség, és azért alakul ki, mert az antitestek nem csak a pajzsmirigy működését stimulálták, hanem külső szemizmaihoz is kötődve gyulladást váltottak ki. Ebben az esetben viszonylag korán érkezett a beteg, és a megfelelő gyógykezeléssel a pajzsmirigy túlműködése megszűnt, szelén kezelés után a szemtünetei is teljesen gyógyultak.
A kapcsolat oka
A pajzsmirigy és a szembetegségek közötti kapcsolat kérdése már régóta foglalkoztatta a kutatókat. Hosszas és nem egyszerű vizsgálatokkal sikerült kimutatnunk, hogy a pajzsmirigy felületén és a külső szemizmokon, ill. a könnymirigyeken teljesen azonos fehérjék („receptorok”) vannak. Ez a kísérleti eredményünk választ ad arra a fontos kérdésre, hogy a Basedow-kóros betegeknek miért alakul(hat) ki súlyos szembetegsége, oftalmopatiája.
Elhúzódó szempanaszok esetén a legfontosabb, hogy ne elégedjünk meg a részleges megoldást nyújtó tüneti kezeléssel, különösen, ha a családban előfordult már autoimmun betegség. Az ismertetett esetekből is látható, hogy a panaszok sikerrel orvosolhatók. Több kezelési mód áll rendelkezésünkre, de gyakran ezek kombinálásával érünk el jó eredményt. Ehhez azonban lényeges a korai felismerés és az idejében megkezdett terápia, melynek segítségével a beteg életminősége helyreállítható.
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:
