Az intenzíven kezelt betegek egy évig is zavartak lehetnek

Az intenzív osztályon kezelt súlyos betegek – függetlenül attól, mivel kezelték őket – igen gyakran kognitív deficittel hagyják el a kórházat: olyan tünetekkel, mint a súlyos agyi traumán átesettek vagy az enyhe Alzheimer-kórosok. Ez az állapot – a Vanderbilt Egyetem (Tennessee, Egyesült Államok) kutatói szerint – egy évig is eltarthat.

Az összes, légzési vagy keringési elégtelenségben szenvedő felnőtt embernél – 821 beteg közül 74 százalékban – delírium (zavart állapot, félrebeszélés, hallucinálás, nincs tudatában, hol van) fejlődött ki a kórházban, és ez jó előre jelzője volt egy elbutulás szerű állapotnak, amely még egy évvel a kórházból való elbocsátás után is fennállt.Egy évnyi "lelassulás" lehet

A delírium az agy akut funkciócsökkenésének egyik formája, közönségesen előfordul a kritikus stádiumban lévő betegeknél. Ez a vizsgálat azt mutatta, hogy azoknál a betegeknél, akik túlélték a krízist, bekövetkezett egy hosszan tartó kognitív romlás. Három hónap múlva a páciensek 40 százaléka kapott olyan értékelést a tesztjére, mint az agyi traumát elszenvedettek, és 26 százalékuk az Alzheimer-kórosokéhoz hasonlót. A tanulási-emlékezési deficit egyaránt előfordult idősebb és fiatalabb betegnél, függetlenül attól, hogy volt-e valamilyen egyidejűleg fennálló betegségük.

„Ahogy az orvosi ellátás fejlődik, egyre több beteg éli túl kritikus betegségét, és kerül a kognitív romlásnak ebbe a képességeitől megfosztó állapotába. Erről tudnunk kell, mert túlélni így már nem is olyan jó” – magyarázza Pratik Pandharipande, az egyetem aneszteziológia és intenzív ellátási professzora.

„Bármiért kerül is ön az intenzív osztályra, tudnia kell az intenzív ellátás ‘sötét’ oldaláról, arról, hogy valószínűleg hasonló állapotba kerül kognitíve, mint az agyi traumát elszenvedettek vagy az Alzheimer-kóros betegek. Csakhogy erről az orvosi szakma nagy része semmit sem tud, és kevesen vannak azok, akik sejtenek valamit arról, hogy mi történik. Leginkább hagyják a beteget csendben szenvedni” – fűzi hozzá Wes Ely orvosprofesszor, a tanulmány egyik szerzője.

Ely szerint ennek a ‘sérült agyi’ állapotnak legalább egy-két komponensét meg lehetne előzni azzal, hogy kísérletet tesznek a delírium időszakának csökkentésére még az intenzív osztályon – gondos delírium-megfigyeléssel, a szedáló (nyugtató) gyógyszerek koraibb megvonásával, és mozgásterápiával, ami életeket menthet és csökkentheti a rokkantságot.