„A csók betegsége”
A fertőző mononucleosis a herpesz vírusok csoportjába tartozó Epstein-Barr (EBV) vírus által előidézett, lázzal kísért megbetegedés. Népi elnevezése, terjedésére utalva: a csók betegsége. Herpesz vírusok okozzák az ajkakon megjelenő herpeszt vagy a hason, esetleg mellkason mutatkozó, rendkívül fájdalmas kiütéseket is. Az EB vírus alattomosnak nevezhető.
Az általa kiváltott betegség ugyanis nehezen különböztethető meg másfajta vírusos vagy bakteriális eredetű betegségektől – mert a tünetek nagyon hasonlítanak egymásra.EB vírus – a többi herpesz vírushoz hasonlóan – képes rejtett (látens) formában megmaradni a szervezetben, a betegség akut szakaszának gyógyulása után is. A lappangási idő a fertőzéstől számítva a tünetek megjelenéséig rendszerint 4-6 hét. Az érintett személy testében a betegség lecsengése után az egész életen át tartó immunitás alakul ki az EB vírussal szemben.
A fertőzés terjedése, életkori érintettség
A fertőző mononucleosis népi elnevezése: a csók betegsége. Mivel a vírus az egészségügyi problémákat még nem érzékelő vírushordozó nyálában van jelen, a betegség ember és ember között leginkább csókkal terjed. A mononucleosis a nyálon kívül különböző fertőzött eszközökkel (fogkefe, edények, evőeszköz, játékok) is terjedhet. A sok ember által látogatott helyiségek, például kávéházak, éttermek és főleg diszkók is komoly kockázatot jelenthetnek.
A betegség leggyakrabban a gyerekeket és a fiatalokat sújtja. Középkorú és idős embereknél ritkábban fedezhető fel. A gyerekek és a fiatalok körében a betegség heveny szakaszának elmúlása után a különböző szövődmények jelentik a legnagyobb veszélyt. Ezek leginkább: májkárosodás vagy krónikus fáradtság tünetegyüttes (CFS). Általánosságban elmondható, hogy a fertőző mononucleosis elsősorban a legyengül immunitású, a szexuális partnereiket gyakran váltogató, a súlyos stresszben élő, valamint az idegileg kimerült embereket veszélyezteti.
„Ravasz” tünetek
A fertőző mononucleosis tünetei sokban hasonlítanak a „hagyományos” torokgyulladás jellemzőire. Ez a betegség is az ún. „lepedékes mandula” képét mutatja, amikor a mandulák önálló csapjai nem láthatók, mert fehéres, esetleg sárgás színű lepedék veszi őket körbe.
Az első figyelmeztető tünet az erős fáradtság. Napjaink hektikus életvitele miatt valójában mindnyájan fáradtak vagyunk, ám ez a fajta fáradtság szinte lehetetlenné teszi, hogy az érintett folytassa megszokott napi életvitelét. A következő tünet a láz. A testhőmérséklet igen magasra szökhet, elérheti akár a 40 Celsius-fokot is, és általában este kúszik a legmagasabbra. A láz még inkább elmélyíti a már meglévő fáradtságot.
Mindehhez társul az erős torokfájás. Itt ismét nagymértékű az egyezőség a torokgyulladással. A betegek arra panaszkodnak, hogy úgy érzik, gombóc van a torkukban – égő, kaparó érzés kíséretében –, és mind az étel, mind a folyadékok nyelése nehézséget okoz. A megduzzadt mandulák, valamint az orrgarat környékén megnagyobbodott nyirokszövetek miatt a légzés is nehezebbé válhat.
A betegség utolsó, ám annál jellegzetesebb tünete az alsó állkapocs alatti, valamint a nyakizmok előtti és mögötti nyirokcsomók duzzanata. A csomók megnagyobbodása szabad szemmel is látható, és érintésük fájdalommal jár.
Az orvos a has vizsgálatakor bizonyos esetekben megnagyobbodott májra és lépre is felfigyelhet.
Hogyan állítható fel a diagnózis?
A diagnózist a mandulák és nyirokcsomók jellegzetes képe, valamint a magas láz és az erőteljes fáradtság alapján állítja fel az orvos. A fertőző mononucleosisban szenvedő betegeket rendszerint a háziorvos, a fül-orr-gégész, esetleg a fertőző betegségek ambulanciáján dolgozó orvos kezeli, főleg azokban az esetekben, ha már a betegség másodlagos szövődményei is észlelhetők (például májkárosodás).
Az orvos mintát vesz a torokból, elküldi tenyésztésre, illetve vérvizsgálatot kér, hogy megállapíthassa, mennyi EB vírussal szembeni ellenanyag található a páciens vérében. A vérkép ilyen esetben kétfajta fehérvérsejt (monociták és limfociták) számának növekedését mutatja. A májtesztek kapcsán a biokémiai vérvizsgálat sem ritka.
Hagyományos gyógymód, szövődmények
A fertőző mononucleosis gyógyítására nincs speciális gyógyszer. Minthogy vírus okozta betegségről van szó, az antibiotikum nem jelent megoldást, még akkor sem, ha azt a páciensek sokszor maguk kérik. Az antibiotikumoknak csak a másodlagos bakteriális fertőzések esetében lehet létjogosultságuk. Ráadásul a helytelenül előírt antibiotikum-kezelés gyakran allergiás csalánkiütés megjelenését idézheti elő (ezt a problémát elsősorban a széles spektrumú penicillinek okozzák).
A lázat lázcsillapító készítményekkel (Paralen, Ibuprofen) csillapítjuk. Nagyon fontos ilyenkor a nyugalom, a megfelelő diétás táplálkozás, a vitaminpótlás és a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása. Az elkülönítés, azaz a páciens izolálása nem feltétlenül szükségszerű. A májfunkciók sérülése esetén a máj védelmét és regenerálását szolgáló gyógyszereket alkalmazunk (hepatoprotektív készítmények). Ezek leggyakrabban máriatövismagot és B-vitaminokat tartalmazó orvosságok. A betegség akut fázisának lecsengése után továbbra is javasolt az immunrendszer erősítése, a szervezet kímélése, a túlzott fizikai terhelés, így a sportolás és a megfázás kockázatának kerülése.
A betegség leggyakoribb szövődménye a májműködés sérülése (a májenzimek megnövekedett száma a vérben), valamint a szűnni nem akaró fáradtság. További szövődmény lehet a nehézlégzés (tüdőproblémák), az agyhártyagyulladás és az elégtelen vérképzés. Szerencsére ezek a komplikációk ritkán alakulnak ki.
Az ENERGY készítményei
Mint már rámutattam, a fertőző mononucleosis vírus okozta megbetegedés, ami a terápia szempontjából azt jelenti, hogy első körben az immunrendszer működésének megerősítése a legfontosabb teendőnk. Az ENERGY kínálatában számtalan olyan készítmény szerepel, amely kiválóan alkalmazható egyrészt megelőzésképpen, másrészt a már kialakult betegség kezelésére. A következő szerek jönnek számításba.
A betegség jelentkezésekor és az első szakaszában:
VIRONAL: naponta 3×7 csepp, étkezés előtt.
DRAGS IMUN: naponta 3×10 csepp egy pohár vízben, étkezés után. Száj- és toroköblögetőként is használhatjuk naponta 4-szer (7 csepp egy pohár langyos vízbe csepegtetve).
FLAVOCEL: naponta 3×1 tabletta étkezés előtt, reggel éhgyomorra!
GREPOFIT: naponta 3×2 kapszula, étkezés után.
GREPOFIT DROPS: naponta 3×15 csepp.
GREPOFIT SPRAY: helyi kezelésre, naponta 4×4 fújás a mandulákra.
A megduzzadt és fájó nyaki nyirokcsomókra, helyileg:
ARTRIN krémmel kenegessük a fájó területeket, naponta 3-4 alkalommal. A krém használatát érdemes kombinálni a klasszikus nyaki prizniccel.
Májsérülés, illetve megnövekedett májenzim mennyiség esetén:
REGALEN: naponta 3×5-7 csepp, étkezés előtt.
CYTOSAN: naponta 3×1 kapszula, étkezés után.
Mindemellett ne feledkezzünk meg a májdiéta bevezetéséről sem.
A betegség akut szakaszának elmúlása után, a gyakori problémának számító, szűnni nem akaró fáradtság leküzdésére:
STIMARAL: naponta 3×7 csepp, étkezés előtt.
REVITAE: naponta 3×1 kapszula, étkezés után.
BARLEY juice: naponta 2-szer.
GREEN TEA – GABA: délelőtt igyunk egy csészével, 1 teáskanálnyi teafüvet 70–80 °C-os vízben áztatva, majd délután fogyasszunk el még egy csészényit.
Dr. Jiří Hanzel
További információ az Energy cég honlapján és az Energy menüpontunkban. Ugyanott ingyenes orvosi és természetgyógyász tanácsadás is igénybe vehető.
(x)
