Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Bedob egy lázcsillapítót, leállhat a szíve

A legnépszerűbb láz- és fájdalomcsillapítókat Magyarországon recept nélkül lehet kapni. A betegtájékoztatókon sok mindent találunk, többek között azt is, hogy e gyógyszerek egy része veszélyes lehet a szívre. Az amerikai Élelmiszer és Gyógyszer-felügyeleti Hatóság (FDA) tavaly júliusban fokozta a nem szteroid gyulladáscsökkentőkre kiadott figyelmeztetését.

2005 óta kötelező az ilyen gyógyszerek dobozára ráírni, hogy szedésük fokozza a stroke és a szívroham kockázatát. Tíz év után azért kellett frissíteni a figyelmeztetést, mert kiderült: tulajdonképpen nincs biztonságosnak számító időszak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen gyógyszereket szedők már a kezelés első heteiben nagyobb eséllyel kaphatnak stroke-ot és szívrohamot is.

Gyereknek se tesz jótMindemellett továbbra is fenntartják, hogy minél tovább szedi valaki ezeket a gyógyszereket, annál inkább növeli e nem kívánatos események kialakulásának kockázatát.

Legyinthetnénk, hogy mit számít, hiszen úgyis csak vény nélkül kapható, mindenki számára hozzáférhető gyógyszereket veszünk be lázra vagy fejfájásra, ám jó, ha tudjuk: éppen ezekről a gyógyszerekről van szó. A figyelmeztetést olyan mindennapi hatóanyagú gyógyszerekre adták ki, mint az ibuprofen, a paracetamol vagy a diklofenák.

Ezek a gyógyszerek – a kockázatokon túl – hatékonyan alkalmazhatók izomfájdalmak, fejfájás, vagy különböző gyulladásos megbetegedések kezelésére. Ugyanakkor körültekintően és óvatosan kell használni őket. Drasztikus módszerekre, ahogy legtöbbször, most sincs szükség. Nem kell tehát rohanni a gyógyszeres dobozhoz, és kidobni az összes otthoni fájdalomcsillapítónkat.

Dr. Steven Nissen, a Cleveland Klinika kardiológusa az Amerikai Közszolgálati Rádiónak (NPR) nyilatkozva elmondta: Nem azt mondjuk, hogy ha valakinek fájdalmai vannak, akkor szenvedjen. Amit hozzátesz, az általánosságban igaz a legtöbb gyógyszerre: a legkisebb hatásos dózist szedjük a gyógyszerből, és azt is csak addig, amíg szükségünk van rá.

Ennek ellenére némileg zavaró, hogy az FDA a figyelmeztetésében többször nem túl egyértelműen fogalmaz: már a nem szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásának első heteiben is lehet tőlük stroke-ot vagy szívrohamot kapni.

Korábban úgy tartották, hogy az összes nem szteroid gyulladáscsökkentő hasonló mértékben növeli a két említett megbetegedés kialakulásának kockázatát, de ebben már egyáltalán nem olyan biztosak. Matthew Kreuter, a St. Lous-i Washington Egyetem munkatársa, szintén az NPR-nek nyilatkozva, adott némi magyarázatot az FDA fogalmazásmódjára: A célja ennek a figyelmeztetésnek természetesen nem csak az, hogy a betegekhez eljusson. Vannak jogi [felelősségi] okai is annak, hogy ezeket a tájékoztatókat elhelyezik.

Szerinte legtöbben nem olvassák el az apró betűs részeket, így e figyelmeztetéseknek nincs túl nagy hatásuk. Hozzáteszi viszont, hogy az orvosoknak jobban oda kell figyelniük, amikor felírnak egy-egy ilyen gyógyszert.

Vannak más rizikófaktorok is?

Általánosságban el lehet mondani, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentőkön kívül is akadnak szép számmal rizikófaktorok, melyek megléte esetén nagyobb esélyünk van szív- és érrendszeri megbetegedéseket, például szívinfarktust vagy stroke-ot kapni. Ugyanakkor jó hír, hogy ezek közül számos körülményen módunkban áll változtatni.

A megváltoztatható kockázati tényezők között említik:

  • a magas vérnyomást
  • a magas koleszterinszintet
  • a dohányzást
  • a testmozgás hiányát
  • a nem megfelelően kezelt cukorbetegséget
  • a stresszt
  • a zsíros étrendet, illetve
  • a szegénységet

Igen, a szegénységet. Azt írják, hogy mindegy, hol élünk a világon, a szegénységből adódó körülmények fokozzák az esélyünket arra, hogy stroke-ot vagy szívrohamot kapjunk.