Kender: kultúrnövény, kábítószer vagy gyógyszer is?
Kendert már Krisztus előtt a IV. évezredben termesztettek Kínában, és nem azért, hogy kábítószert nyerjenek belőle, hanem mert a rostos növény alkalmas volt papír, textil és kötélgyártáshoz. A kender Európában a 17. században élte virágkorát, amikor sok hajókötélre és vitorlára, ehhez rengeteg kenderre volt szükség. Ebből készült az első Levis farmer is.
Kendermag a kínai gyógyászatban
A kendermagokat már az ősi kínai gyógyászatban is használták, és több évtizede úgy vélik, hogy a kendermag összetevői megkönnyebbülést hoznak a betegeknek. A lehetséges indikációk listájában a kendert a fájdalom kezelésére, migrén, hányinger, görcsök sclerosis multiplex és a gerincvelő-sérülések, a glaukóma kezelésére, neuropátia, epilepszia, asztma és Parkinson-kór kezelésére használják, valamint étvágygerjesztőként HIV- és rákos betegeknél.
A fő hatóanyag a THC
A kenderben (Cannabis sativa) mintegy 60 aktív hatóanyag ismert. Összefoglalva ezeket az egymással kémiailag rokon anyagokat kannabinoidoknak nevezzük. A fő hatóanyag ebben az arzenálban az úgynevezett THC (delta-9 tetrahydrocannabinol), amely elsősorban felelős a kender kábító hatásáért, de talán a remélt gyógyító hatásért is. A kender e természetes összetevője az Egyesült Államokban és Dél-Afrikában gyógyszer, ahol dronabilon néven szerepel. A THC egyik szintetikus anyaga a nabilon, az Egyesült Királyságban van forgalomban.
Mit tesznek a hatóanyagok a szervezetben?
Az 1990-es évek elején két THC-receptort azonosítottak a szervezetben, amelyek közül egy különösen gyakran az agyban, a másik az immunsejtekben és a perifériás idegrendszerben fordul elő. Időközben már több endogén anyagot (endokannabinoidot) találtak, amelyek úgy tűnik, hogy kötődnek ezekhez a receptorokhoz. A receptorok a szervezetben „belső cannabinoid rendszert” képeznek, amely befolyásolhatja a különböző funkciókat, pl. a fájdalom feldolgozását, a memóriát, a motoros funkciókat, az étvágyat, hányingert és az immunrendszert.
Használható-e gyógyszerként?
Számos jelentés került nyilvánosságra 1970 óta a kannabisz használatáról és a vele történő kezelésekről. A tudományos érdeklődést szítja a THC-receptorok felfedezése. Sajnos sok jelentés a kannabisz hatásáról vagy anekdotikus, vagy a vizsgálatokat nem végezték el a modern követelményeknek megfelelően. Gyakran beszámoltak a kannabisz dohány hatásáról, amelynek alkalmazása gyógyászati szempontból nem elfogadható.
Két újabb keletű munka összegezte a korábbi vizsgálatok kutatási eredményeit és átértékelte a modern követelményeknek megfelelően. A kannabiodidok egyik hatását vizsgálták a fájldalom kezelésében, a másikat a hányinger kezelésében. Mindkettő arra a következtetésre jutott, hogy a kannabinoidok valóban enyhítik a fájdalmat és a csökkentik a hányingert, de viszonylag erős nem kívánt mellékhatásokat mutattak.
Mindkét vizsgálat csak két lehetséges felhasználási területet világított meg. A szerzők maguk is rámutatnak és hangsúlyozzák, hogy eredményeiket alapként kell kezelni a további kutatásokhoz.
(Németből fordította: Koncz László)
Ha szívesen olvasna még a kannabiszról, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
