A migrén – több mint fejfájás
A migrén más, mint az „egyszerű” fejfájás, mert többnyire olyan tünetekkel jár, mint például az émelygés, fényérzékenység és neurológiai zavarok. Becslések szerint Németország minden tizedik lakosa megtapasztalja a migrén tüneteit. Ez azt jelenti, hogy a fájdalom nemcsak az egyén életminőségét rontja, hanem hatalmas teher az egészségügy számára is.
A migrén lehetetlenné teszi az érintetteknek, hogy órákig, vagy akár napokig részt vegyenek a mindennapi tevékenységekben. A becslések szerint a férfiak mintegy 6%-a és a nők 15%-a szenved migrénben és annak tüneteiben.
A migrénes esetek száma az elmúlt évtizedekben masszívan növekedett az iparosodott országokban, egyre többen érintettek, és a tünetek egyre korábban kezdődnek. Az amerikai tanulmányok egy évtized alatt legalább 20 százalékos növekedést mutattak ki. Egy finn tanulmány szerint a migrénes esetek száma az 1974-1992-ben hétéves kort betöltött gyermekek között háromszorosára nőtt, különösen a szociálisan gyengébb rétegekben. Németországban is egyre több gyermek (10-20 százalék) szenved fejfájásban, közülük 12 százalék migrénes.
Mi lehet az ok?
Még mindig nem tisztázott, hogy miként keletkezik a migrén, és miért nő a migrénes esetek száma. Gyakran előfordulnak élelmiszer-intoleranciák, néhány szakértő egyenesen a modern étrendet, a sok gyorsételt tartja felelősnek. A kutatók nagyjából egyetértenek abban, hogy több tényezőnek kell kölcsönhatásba lépnie a migrén, illetve az arra hajlamosság kialakulásában. Lehet, hogy a migrénre való hajlam öröklött.
A kiváltó ok ismeretének hiányában egyrészt az akut rohamot kell a lehető leggyorsabban kezelni, másrészt meg kell kísérelni a rohamok súlyosságának és gyakoriságának csökkentését.
Kiváltó okok lehetnek
- bizonyos élelmiszerek vagy alkoholok
- stressz
- hirtelen változások a nap folyamán
- alváshiány
- zaj
- időjárás-változások
- gyógyszerek
- havi vérzés
Elméletek a migrén okaira
Elvileg megkülönböztethetők azok az elméletek, amelyek az agyi zavarokat sugallják, és azok, amelyek feltételezik, hogy a funkcionális zavarok az emberek vegetatív/hormonális rendszerében alapulnak.
Az elsőhöz tartoznak azok a hipotézisek, amelyek szerint az agyi erek nem tudnak megfelelően alkalmazkodni az adott helyzethez, vagy hogy a hírvivők (különösen a szerotonin) az idegsejtek funkcionális rendellenességei miatt („migréngenerátor” az agytörzsben) túlzott reakciókhoz vezetnek.
Ezzel szemben a funkcionális rendellenességek támogatói azt feltételezik, hogy a teljes testre gyakorolt hatások a migrén okai. Ezek a hatások például a helytelen táplálkozás, a hormonok egyensúlyhiánya vagy a stresszterhelés. Ennek az az következménye, hogy az idegrendszer hajlamos lesz a hirtelen túlreagálásra (hasonlóan az immunrendszerhez allergiánál).
Tünetek, szakaszok
A migrénes roham három-négy fázisban fut le, de általában közvetlenül fejfájással (migrén aura nélkül) kezdődik.
- Előhírnök szakasz: a közeledő rohamra utalnak olyan tünetek, mint az étvágy- és a hangulatváltozások, a nagy éhség, a túlzott/normál alatti aktivitás, fokozott ingerlékenység, koncentrációs rendellenességek, erős ásítás, fáradtság, vagy a fény- és íz-túlérzékenység.
- Aura szakasz: ez az érintett betegek 10-15%-ánál fordul elő (migrén aurával, korábban klasszikus migrén). A tünetek közé tartoznak átmeneti idegrendszeri rendellenességek, például szemkáprázás, látótér-beszűkülés, féloldali érzékelési zavarok (bizsergés, zsibbadás) és ritkábban beszédzavar.
- Fejfájás szakasz: az aura eltűnése után legfeljebb egy óra múlva lüktető, kalapáló fejfájás jelentkezik. A fájdalom néhány betegnél a nyakon kezdődik, gyakran a fej egyik oldalán, a homlokon, a szemek környékén lokalizálódik, és általában fizikai aktivitás esetén erősödik. A legtöbb migrénes fejfájást súlyos émelygés (hányás) és hidegérzet kíséri, tipikus a túlérzékenység például fényre, zajra és szagokra. Ezért húzódnak vissza az érintettek sötét, csendes helyiségekbe.
- Regressziós szakasz: 4-72 óra elteltével a tünetek fokozatosan csökkennek – az első jel gyakran erős vizelési inger. Visszamarad azonban a fáradtság és a gyengeség, a nyaki feszültség, az ingerlékenység és az étvágytalanság.
A cikk még nem ért véget, kérem, lapozzon!
