Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór?

A Parkinson-kórt átlagosan egy évvel az első jelek megjelenése után ismerik el. Ennek oka az, hogy korai stádiumban a tünetek még nem utalnak közvetlenül erre a betegségre. Minél előbb kezdődik azonban a terápia, annál jobb kilátások vannak a betegség tüneteinek csökkentésére. Németországban ma körülbelül 200 000 embert érint a Parkinson-kór.

A bőrpróba reményt ad a korai felismeréshez

2017 februárjában tudták először bizonyítani a kutatók, hogy a bőr idegsejtjeinek vizsgálatából kimutatható a Parkinson-kór. A Parkinson-kórnál az agy bizonyos területein fehérjék rakódnak le. Az alfa-szinuklein fehérje nemcsak az agyban, hanem a bőr idegsejtjeiben is lerakódik, és ez már néhány évvel a nyilvánvaló motoros tünetek megjelenése előtt tapasztalható. Még nem tisztázott, hogy ezt a Parkinson-tesztet mikor fogják rutinszerűen alkalmazni.

Transzkraniális ultrahang – bizonyosság a korai szakaszban?

Egy másik módszer, amelyen a kutatók dolgoznak, az agyi ultrahang, a transzkraniális szonográfia. A halánték természetes csontablakán át az orvos meghatározhatja az agyi régió feketeállománya hanghullámainak visszaverődését. Felerősödő jel jelzi e terület sejtleépülését, ami a Parkinson-kórra jellemző. A teszt segíthet a Parkinson-kór korai szakaszában történő diagnosztizálásában, de az egészséges önkéntesek kilenc százalékánál is kiderül abnormalitás.

Nehezen mozgó ujjak

Az első előjel: megszűnik a szaglás

A szaglás csökkenése és végül eltűnése a Parkinson-kór korai szakaszában gyakori tünet. Az érintett személy először az íz elvesztését veszi észre, ami szorosan kapcsolódik a szag érzékeléséhez. Az édes, savanyú, sós, umami és keserű alapvető ízeket gyakran még észlelik.

Ennek oka az agy szaglásközpontjában jelentkező leépülési folyamatok megjelenése, ezek 4-6 évvel a motoros tünetek előtt lépnek fel. A neurológus illatvizsgálata információkkal szolgálhat.

Nem specifikus fájdalmak

Fájdalmak jelentkezése a Parkinson-kór korai tünete lehet. Gyakran érintik a vállat, a kart vagy a vázizomzat egyéb részeit. Égő, húzó vagy bizsergő fájdalomról is tudósítanak a betegek. Ezek hasonlóak a reumás típusú panaszokhoz, és ritkán társulnak közvetlenül a Parkinson-kórhoz.

A késői szakaszban a rossz testtartás következtében ortopédiai problémák jelentkeznek. Mivel számos betegség jár fájdalommal, a Parkinson-kór diagnosztizálása további tünetek nélkül nagyon nehéz. A legtöbb beteget először ortopéd orvos vagy reumatológus vizsgálja, mielőtt neurológushoz utalják.

Alvászavar

A betegség előrehaladottabb kezdeti szakaszában előfordulhat az úgynevezett Schenck-szindróma. Ez viselkedési zavar az alvás során, amelyet hirtelen, gyakran heves mozgások jellemeznek. Ennek oka az, hogy hiányzik a REM-alvásfázisban rendszerint előforduló ernyedt bénulás. Az érintettek gyakorlatilag átélik azt, amit álmodnak. A neurológiai vizsgálat mellett a diagnózist általában alvási laboratóriumban végzik.

Depresszió

Néha a nyomott hangulat – egészen a depresszióig – a Parkinson-kór korai tünete. Ennek a megnyilvánulása a motiváció, az érdeklődés hiánya és a boldogtalanság. Ha nincsenek motoros rendellenességek, a Parkinsont ritkán gyanítják mögötte.

A betegség későbbi szakaszaiban a depressziós hangulatot súlyosbítja a betegség előrehaladása és az ezzel együtt járó mindennapi korlátok.

Demencia és Parkinson-kór

Gyakran előfordul, hogy a Parkinson-kóros betegeknél a későbbi szakaszban demencia is kialakul, vagyis a memória teljesítményének lelassulása egészen a memóriavesztésig. A személyiség is változik. Az érintettek irányvesztettek, zavarosak, zavartak, és gyakran gondozásra szorulnak. Elhatárolandó más demencia-betegségektől, például az Alzheimer-kórtól.

Izomremegés, merevség, akinesia – a tipikus Parkinson-hármas

A Parkinson-kór klasszikus tünete a testrészek, leggyakrabban a kéz remegése. Az orvosok izomregésről beszélnek. A Parkinson-kórra jellemző olyan remegés, amely nyugalmi állapotban van jelen, és eltűnik, amikor mozgásra összpontosít a beteg. Általában csak a betegség előrehaladott stádiumában figyelhető meg.

Feltűnő az érintett személy csökkent mozgásképessége. A Parkinson-betegek lassan mozognak, és sok mindennapi dologhoz több időre van szükségük. Ekkor merevségről beszélünk. A további szakaszban dyskinesia is előfordulhat, ez hirtelen, nem akaratlagos mozgásokat jelent.

További klasszikus jelenség az izommerevség, ami tovább nehezíti a mozgást.

A szem szerepe a Parkinson-kór korai kimutatásában

Csak az elmúlt években állapították meg a kutatók, hogy még a szem is elkezd remegni. Ez a környezet előtt észrevétlen marad, maguk a betegek ritkán észlelik a szemremegést. Ha Parkinson-kór gyanúja merül fel, a szemész szakorvosi vizsgálatai felderíthetik a lehetséges szemremegést.

Tünetek a késői stádiumban

A Parkinson-kórban szenvedő személy járási mintázata mindig hasonló: kis lépések a karok lengése nélkül, ami korai szakaszban gyakran csak a test egyik oldalán jelentkezik. A járás képének egyértelmű változása csak a betegség későbbi szakaszaiban figyelhető meg.

Az izomfunkciók zavarai

A Parkinson-kórban a finommotoros képességek korlátozottak. Az érintettek számára egyre nehezebb egy palackot kinyitni, hajat fésülni, vagy a nadrággombot begombolni.

A kéz- és az ujjizmok csökkenő szabályozhatósága miatt megváltozik az érintettek betűképe is. Sok Parkinson-kórban szenvedő ember nagyon kis betűkkel és kaparva ír.

Mivel az arcizomzat is kevésbé mozog, az arc merevnek és kifejezéstelennek tűnik, az arckifejezés maszkszerű. Még a beszéd is romlik és monotonnak tűnik.

Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór?

A motoros tünetek mellett vannak változások az autonóm idegrendszerben is. Ez ellenőrzi a szervezet számos önkéntelen folyamatát, pl. a vérnyomást. Sok Parkinson-beteg alacsony vérnyomásban szenved, ennek következménye szédülés és ájulás lehet.
A verejtékmirigyek zavara miatt túl sok váladék képződik, aminek következménye az izzadás.

Egy másik érintett szerv a bél, amelynek működése lelassulhat, és így elzáródást okozhat. Hasonlóképpen a húgyhólyag izomzata is gyengülhet, ami vizelet-inkontinenciát okozhat.

Ki lehet Parkinson-kóros?

Bárki megbetegedhet Parkinson-kórban. Az ok az agyban a dopamin hiánya, a következmény a motoros vezérlés zavara. Az első jelek rendszerint 55-65 év között jelentkeznek, de előfordulhatnak korábban vagy később is. Csak a dopamintermelő idegsejtek körülbelül 50%-ának elpusztulását követően láthatók a tünetek.

A Parkinson-kór különböző formái

A Parkinson-kórnak különböző formái léteznek, leggyakrabban nem ismerhető fel ok (idiopátiás Parkinson-kór). Ugyanakkor vannak olyan örökletes formák is, amelyek a szülő génjeinek mutációján alapulnak. Ezek a formák azonban sokkal ritkábbak, mint az idiopátiás Parkinson-kór, és általában fiatalabb években fordulnak elő. A genetikai teszt bizonyosságot nyújthat.

Hogyan ismerhető fel a Parkinson-kór?

A betegség korai tünetei nem specifikusak, sok jele csak akkor tűnik fel a környezet számára, ha megváltozok az íráskép, a mimika csökken, vagy a kar egy oldalon leng mozgáskor.

Ha a fájdalom vagy a depresszió miatt felkeresik az orvost, az elsősorban nem Parkinson-kórra gyanakszik majd. Ezzel szemben előrehaladott stádiumban a motoros tünetek – merevség, remegés – észlelésével könnyebb a diagnosztika.

A 13 lehetséges figyelmeztető jel tehát:

  • fehérje-lerakódások a bőrben
  • sejtleépülés az agyállományban
  • a szaglás elvesztése
  • nem specifikus fájdalom, különösen a mozgásrendszerben
  • alvászavar
  • depresszió
  • demencia
  • izomremegés, merevség, akinesia
  • a szem remegése
  • klasszikus járáskép
  • megváltozott íráskép
  • merev arc
  • alacsony vérnyomás, fokozott izzadás, székrekedés, vizelet-inkontinencia

(Németből fordította: Koncz László)

 

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Kiemelt ajánlatunk

Már tudok segíteni magamon

Már tudok segíteni magamon

Megosztom Önökkel az akut húgyhólyag-gyulladással kapcsolatos tapasztalataimat. Éppen a hétvégi házunkat készítettük fel a téli időszakra, és eközben észre sem vettem, hogy teljesen átfagyott a lábam. Két nap elteltével alhasi fájdalomra ébredtem. Görcsölt is meg nem is, kicsit nyomott is, olyan érzés volt, amilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés