Hirdetés

 

Hirdetés

 

Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór?

A Parkinson-kórt átlagosan egy évvel az első jelek megjelenése után ismerik el. Ennek oka az, hogy korai stádiumban a tünetek még nem utalnak közvetlenül erre a betegségre. Minél előbb kezdődik azonban a terápia, annál jobb kilátások vannak a betegség tüneteinek csökkentésére. Németországban ma körülbelül 200 000 embert érint a Parkinson-kór.

A bőrpróba reményt ad a korai felismeréshez

2017 februárjában tudták először bizonyítani a kutatók, hogy a bőr idegsejtjeinek vizsgálatából kimutatható a Parkinson-kór. A Parkinson-kórnál az agy bizonyos területein fehérjék rakódnak le. Az alfa-szinuklein fehérje nemcsak az agyban, hanem a bőr idegsejtjeiben is lerakódik, és ez már néhány évvel a nyilvánvaló motoros tünetek megjelenése előtt tapasztalható. Még nem tisztázott, hogy ezt a Parkinson-tesztet mikor fogják rutinszerűen alkalmazni.

Transzkraniális ultrahang – bizonyosság a korai szakaszban?

Egy másik módszer, amelyen a kutatók dolgoznak, az agyi ultrahang, a transzkraniális szonográfia. A halánték természetes csontablakán át az orvos meghatározhatja az agyi régió feketeállománya hanghullámainak visszaverődését. Felerősödő jel jelzi e terület sejtleépülését, ami a Parkinson-kórra jellemző. A teszt segíthet a Parkinson-kór korai szakaszában történő diagnosztizálásában, de az egészséges önkéntesek kilenc százalékánál is kiderül abnormalitás.

Nehezen mozgó ujjak

Az első előjel: megszűnik a szaglás

A szaglás csökkenése és végül eltűnése a Parkinson-kór korai szakaszában gyakori tünet. Az érintett személy először az íz elvesztését veszi észre, ami szorosan kapcsolódik a szag érzékeléséhez. Az édes, savanyú, sós, umami és keserű alapvető ízeket gyakran még észlelik.

Ennek oka az agy szaglásközpontjában jelentkező leépülési folyamatok megjelenése, ezek 4-6 évvel a motoros tünetek előtt lépnek fel. A neurológus illatvizsgálata információkkal szolgálhat.

Nem specifikus fájdalmak

Fájdalmak jelentkezése a Parkinson-kór korai tünete lehet. Gyakran érintik a vállat, a kart vagy a vázizomzat egyéb részeit. Égő, húzó vagy bizsergő fájdalomról is tudósítanak a betegek. Ezek hasonlóak a reumás típusú panaszokhoz, és ritkán társulnak közvetlenül a Parkinson-kórhoz.

A késői szakaszban a rossz testtartás következtében ortopédiai problémák jelentkeznek. Mivel számos betegség jár fájdalommal, a Parkinson-kór diagnosztizálása további tünetek nélkül nagyon nehéz. A legtöbb beteget először ortopéd orvos vagy reumatológus vizsgálja, mielőtt neurológushoz utalják.

Alvászavar

A betegség előrehaladottabb kezdeti szakaszában előfordulhat az úgynevezett Schenck-szindróma. Ez viselkedési zavar az alvás során, amelyet hirtelen, gyakran heves mozgások jellemeznek. Ennek oka az, hogy hiányzik a REM-alvásfázisban rendszerint előforduló ernyedt bénulás. Az érintettek gyakorlatilag átélik azt, amit álmodnak. A neurológiai vizsgálat mellett a diagnózist általában alvási laboratóriumban végzik.

Depresszió

Néha a nyomott hangulat – egészen a depresszióig – a Parkinson-kór korai tünete. Ennek a megnyilvánulása a motiváció, az érdeklődés hiánya és a boldogtalanság. Ha nincsenek motoros rendellenességek, a Parkinsont ritkán gyanítják mögötte.

A betegség későbbi szakaszaiban a depressziós hangulatot súlyosbítja a betegség előrehaladása és az ezzel együtt járó mindennapi korlátok.

Demencia és Parkinson-kór

Gyakran előfordul, hogy a Parkinson-kóros betegeknél a későbbi szakaszban demencia is kialakul, vagyis a memória teljesítményének lelassulása egészen a memóriavesztésig. A személyiség is változik. Az érintettek irányvesztettek, zavarosak, zavartak, és gyakran gondozásra szorulnak. Elhatárolandó más demencia-betegségektől, például az Alzheimer-kórtól.

Izomremegés, merevség, akinesia – a tipikus Parkinson-hármas

A Parkinson-kór klasszikus tünete a testrészek, leggyakrabban a kéz remegése. Az orvosok izomregésről beszélnek. A Parkinson-kórra jellemző olyan remegés, amely nyugalmi állapotban van jelen, és eltűnik, amikor mozgásra összpontosít a beteg. Általában csak a betegség előrehaladott stádiumában figyelhető meg.

Feltűnő az érintett személy csökkent mozgásképessége. A Parkinson-betegek lassan mozognak, és sok mindennapi dologhoz több időre van szükségük. Ekkor merevségről beszélünk. A további szakaszban dyskinesia is előfordulhat, ez hirtelen, nem akaratlagos mozgásokat jelent.

További klasszikus jelenség az izommerevség, ami tovább nehezíti a mozgást.

A szem szerepe a Parkinson-kór korai kimutatásában

Csak az elmúlt években állapították meg a kutatók, hogy még a szem is elkezd remegni. Ez a környezet előtt észrevétlen marad, maguk a betegek ritkán észlelik a szemremegést. Ha Parkinson-kór gyanúja merül fel, a szemész szakorvosi vizsgálatai felderíthetik a lehetséges szemremegést.

Tünetek a késői stádiumban

A Parkinson-kórban szenvedő személy járási mintázata mindig hasonló: kis lépések a karok lengése nélkül, ami korai szakaszban gyakran csak a test egyik oldalán jelentkezik. A járás képének egyértelmű változása csak a betegség későbbi szakaszaiban figyelhető meg.

Az izomfunkciók zavarai

A Parkinson-kórban a finommotoros képességek korlátozottak. Az érintettek számára egyre nehezebb egy palackot kinyitni, hajat fésülni, vagy a nadrággombot begombolni.

A kéz- és az ujjizmok csökkenő szabályozhatósága miatt megváltozik az érintettek betűképe is. Sok Parkinson-kórban szenvedő ember nagyon kis betűkkel és kaparva ír.

Mivel az arcizomzat is kevésbé mozog, az arc merevnek és kifejezéstelennek tűnik, az arckifejezés maszkszerű. Még a beszéd is romlik és monotonnak tűnik.

Hogyan jelentkezik a Parkinson-kór?

A motoros tünetek mellett vannak változások az autonóm idegrendszerben is. Ez ellenőrzi a szervezet számos önkéntelen folyamatát, pl. a vérnyomást. Sok Parkinson-beteg alacsony vérnyomásban szenved, ennek következménye szédülés és ájulás lehet.
A verejtékmirigyek zavara miatt túl sok váladék képződik, aminek következménye az izzadás.

Egy másik érintett szerv a bél, amelynek működése lelassulhat, és így elzáródást okozhat. Hasonlóképpen a húgyhólyag izomzata is gyengülhet, ami vizelet-inkontinenciát okozhat.

Ki lehet Parkinson-kóros?

Bárki megbetegedhet Parkinson-kórban. Az ok az agyban a dopamin hiánya, a következmény a motoros vezérlés zavara. Az első jelek rendszerint 55-65 év között jelentkeznek, de előfordulhatnak korábban vagy később is. Csak a dopamintermelő idegsejtek körülbelül 50%-ának elpusztulását követően láthatók a tünetek.

A Parkinson-kór különböző formái

A Parkinson-kórnak különböző formái léteznek, leggyakrabban nem ismerhető fel ok (idiopátiás Parkinson-kór). Ugyanakkor vannak olyan örökletes formák is, amelyek a szülő génjeinek mutációján alapulnak. Ezek a formák azonban sokkal ritkábbak, mint az idiopátiás Parkinson-kór, és általában fiatalabb években fordulnak elő. A genetikai teszt bizonyosságot nyújthat.

Hogyan ismerhető fel a Parkinson-kór?

A betegség korai tünetei nem specifikusak, sok jele csak akkor tűnik fel a környezet számára, ha megváltozok az íráskép, a mimika csökken, vagy a kar egy oldalon leng mozgáskor.

Ha a fájdalom vagy a depresszió miatt felkeresik az orvost, az elsősorban nem Parkinson-kórra gyanakszik majd. Ezzel szemben előrehaladott stádiumban a motoros tünetek – merevség, remegés – észlelésével könnyebb a diagnosztika.

A 13 lehetséges figyelmeztető jel tehát:

  • fehérje-lerakódások a bőrben
  • sejtleépülés az agyállományban
  • a szaglás elvesztése
  • nem specifikus fájdalom, különösen a mozgásrendszerben
  • alvászavar
  • depresszió
  • demencia
  • izomremegés, merevség, akinesia
  • a szem remegése
  • klasszikus járáskép
  • megváltozott íráskép
  • merev arc
  • alacsony vérnyomás, fokozott izzadás, székrekedés, vizelet-inkontinencia

(Németből fordította: Koncz László)

 

Hirdetés

 

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Hirdetés

 

Videó ajánlatunk

Zöld élelmiszerek szerepe a fogyókúrában

Hirdetés

 

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés