Hirdetés

 

Hirdetés

 

Ételmérgezés – hogyan kerüljük el?

Az ételmérgezés elkerülése aktuálisabb, mint valaha. A nagy melegben hamarabb romlanak az ételek. És hol vannak már a „régi szép idők", amikor csak a Salmonella tartalmú nyers tojástól vagy a kacsatojástól kellett tartanunk? Mivel ma már az élelmiszeripar is globálissá vált, sokan akár több ezer kilométernyi távolságból érkezett élelmiszert vásárolnak.

A legutóbbi komoly amerikai ételmérgezés például – írja a New York Times – a csomagolt, vágott római salátától következett be, amelyről utóbb kiderült, hogy E. coli baktériummal fertőzött volt. Az illetékes amerikai hivatal (Centers for Disease Control) adatai szerint ez a saláta felel az USA 32 államában összesen 172 ember megbetegedéséért, közülük egy halállal végződött. De találtak az idén Amerikában Salmonellát szárított és fagyasztott kókuszban, csirkesalátában és zöldségrügyekben is.

Bűnösnek találták

Több amerikai államot is érintő ételmérgezés tavaly 8 történt, 2016-ban pedig 14 ilyet jegyeztek fel. Becsült adatok szerint évente 40 milliónyi amerikai szenved el ételmérgezést, és 3000 haláleset írható ennek a számlájára. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy minden évben minden hatodik amerikai ételmérgezést kap. (Nem tudok róla, hogy Magyarországon rendelkezésre állna hasonló statisztika.)

Mivel ma már az élelmiszeripar is globálissá vált, sokan akár több ezer kilométernyi távolságból érkezett élelmiszert vásárolnak. A boltokba kerülő legtöbb húskészítmény és hal óriási tenyésztelepekről származik, ahol több ezer egyedet tartanak, így az esetleges fertőzés is gyorsan elterjedhet, még mielőtt a gazdálkodók észrevennék.

Korábban csak a nyers tojástól és a belőle otthon készült ételektől, italoktól (pl. majonéz, tojáskoktél), valamint a rosszul megfőzött hústól kellett tartanunk. Az utóbbi években azonban már felkerült az ebből a szempontból veszélyes ételek listájára a málna, a kantalup dinnye, a jégkrém, a szalámi, a mogyoróhagyma, a petrezselyem, az almabor és a zabpehely is.

Hogyan védekezhetünk az ételmérgezés ellen? A legfontosabb szabály: a meleg ételeket tartsuk melegen, a hideg ételeket pedig hűtsük. Ha egy étel hűtést igényel, akkor ne legyen 4 Celsius foknál melegebb hőmérsékleten, legfeljebb addig, amíg hazaérünk vele a boltból, vagyis max. 1-2 órát. Ha még biztosabbra akarunk menni, akkor a vásárláshoz vigyünk magunkkal hűtőtáskát.

Miután hazaértünk, tároljuk az ételeket biztonságosan! Vigyázzunk, hogy a hűtőben a nyers disznó- vagy marhahúsról, baromfiról vagy halról egy csipetnyi se kerülhessen át más ételekre – így a már megfőzöttekre vagy a friss zöldségre és gyümölcsre sem, amelyet nyersen fogunk elfogyasztani.

Ügyeljünk a fagyasztott ételek felolvasztásakor, hogy ne érintkezhessenek más ételekkel a munkalapon vagy a mosogatóban. Az utóbbi különösen veszélyes területnek számít, hiszen a mosogatóból könnyen átjuthatnak a kórokozók egy másik ételre.

Mindig alaposan mossuk meg a dinnyét és minden más gyümölcsöt, mert amikor felvágjuk, a kórokozók a héjáról bekerülhetnek a gyümölcs húsába.

Mielőtt főzni kezdünk, nagyon alaposan mossunk kezet, sőt könyökig a karunkat is mossuk meg szappannal és meleg vízzel – ne hagyjuk ki a körmeink alatti területet sem. Ugyanígy tartsuk teljesen tisztán a konyhai munkaterületet is. Használjunk külön kést a nyers állati termékekhez.

A pácolt ételeket mindig tartsuk hűtőben – akkor is, ha savanyú a pác. Ugyanazt a pácot ne használjuk fel többször, hacsak nem forraljuk előtte 10 percig.

Ne gondoljuk, hogy az ételmérgezés mindig az utoljára elfogyasztott étellel vagy itallal függ össze. Mert míg a Staphylococcus aureus fertőzés tüneteinek megjelenéséhez valóban mindössze 2-4 óra szükséges, a norovírus vagy a Yersinia okozta fertőzésnél ez kb. 2 nap. Az E. coli esetében azonban akár 10 nap is eltelhet, mire megjelenik a véres széklet vagy a veseelégtelenség.

Végül oszlassunk el még egy tévhitet. Bár az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a hányás és a hasmenés, egyes kórokozók – pl. a Shigella, a Yersinia és a Clostridium perfringens – csupán hasmenést okoznak, a komoly fertőzést kiváltó Listeria monocytogenes következtében pedig többnyire „csak" láz jelentkezik.

A kórokozó gyors azonosítását a székletminta DNS-tesztje teszi lehetővé. Hozzáteszem: legalábbis Amerikában.

(Érdemes elolvasnia a témában korábban megjelent cikkünket, ide kattinthat.)

(Forrás: Gyógyszer nélküli egészség Facebook csoport)

Hirdetés

 

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Hirdetés

 

Videó ajánlatunk

Zöld élelmiszerek szerepe a fogyókúrában

Hirdetés

 

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés