Áteresztő bél szindróma – ismeretlen okok, komoly bajok
A bél nyálkahártyája akadályt képez a béltartalom és a véráram között, ami megakadályozza az emésztetlen élelmiszerek, mérgező anyagok vagy baktériumok bejutását a szervezetbe. Ha ez a funkció károsodik, a bélben lévő káros anyagok bejunak a véráramba. Az áteresztő bél szindróma kezelésére számos megközelítés létezik, a táplálkozás fontos szerepet játszik.
Az egyértelmű tudományos bizonyítékok még hiányoznak, de valószínűleg gyulladásos reakció van a háttérben, ami növelheti a bélnyálkahártya áteresztőképességét.
Az áteresztő bél szindróma okai
A bélnyálkahártya áteresztőképességét a táplálkozás természetes módon szabályozza, táplálékfelvételek után megnő, hogy biztosítsa a tápanyagok felszívódását.
A kórosan megnőtt áteresztőképességet különböző hatások okozhatják: a genetikai okok mellett a környezeti hatások, az életmód és a bélflóra állapota is szerepet játszik. A következő tényezők járulhatnak hozzá az áteresztő bél szindróma kialakulásához:
- magas zsír- és gyümölcstartalmú étrend
- élvezeti szerek, pl. kávé és alkohol
- dohányzás
- intenzív állóképességi sportok
- A-vitamin hiánya
- a táplálkozás átállítása, új diéta
- a gyomor-bél traktus fertőzései
- gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók, például ibuprofén
- súlyos sérülés vagy égés
- nagy műtét
- több szerv elégtelen működése
- hasnyálmirigy-gyulladás
Tünetek és következmények
A bélfal megnövelt áteresztőképessége nem feltétlenül vezet tünetekhez vagy megbetegedéshez, a megfelelő genetikai hajlamú személyeknél azonban a szivárgó bél valószínűleg kiváltja a különböző betegségek megjelenését vagy kialakulását.
Egyes vizsgálatok összefüggést mutattak az olyan bélbetegségekkel, mint például a Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma és lisztérzékenység. Szóba jöhet ezen kívül az áteresztő bél szindróma kapcsán az alábbi betegségekkel való kapcsolat:
- allergia és táplálék-intolerancia, hisztamin-intolerancia
- 1. típusú cukorbetegség
- májbetegségek
- autoimmun betegségek, mint pl. a reumatoid artritisz, lupus erythematosus, vagy a sclerosis multiplex
- fibromyalgia
- krónikus fáradtság szindróma
- zsírmáj és anyagcserezavarok
- mentális betegségek
Sok esetben még mindig nem tisztázott, a megnövekedett áteresztőképesség okak vagy következménye egy gyulladásos megbetegedésnek.
Hogyan állapítják meg?
A bélnyálkahártya permeabilitásának megítélésére számos módszer létezik. Gyakran használnak laktulóz-mannitol tesztet, amikor bizonyos mennyiségű laktulózt és mannitolt feloldanak vízben, ezt üres gyomorra megisszák, és néhány óra múlva a vizeletben mérik a koncentrációt.
Hasonló teszteket más cukrokkal kifejezetten a gyomor-bél traktus különböző részeihez alkalmaznak. E vizsgálatok érvényessége azonban korlátozott, mivel az eredményt több tényező befolyásolhatja – például a vesefunkció vagy az egyéni bélműködés.
A cikknek még nincs vége, kérem, lapozzon!
