A gyógyítás az ember megjelenésével egyidejűleg jött létre mint olyan szükséglet, amely segítette a különféle csoportokat, hogy társaik sérülése vagy betegségek esetén kezelést tudjanak nyújtani. Akkor még nem léteztek „alternatív” gyógymódok. És napjainkban jogos-e ez az elnevezés? Sztojalovszky Gábor akupresszőr, természetgyógyász gondolatébresztő írása.

Képtelenség összegyűjteni a kínai, japán, tibeti, mongol, indiai, egyiptomi, mexikói, afrikai és egyéb népek gyógyító módszereit. Már 13000 évvel ezelőtt keletkezett barlangrajzokon is megtalálhatók gyógyítással kapcsolatos rajzok. Mivel rendkívül sok vélemény és ellenvélemény látott napvilágot ebben a témában, nem hivatkozom forrásokra. Az ősi civilizációkban természetes volt, hogy az ember a természet adta élő és élettelen dolgok része, a természettel folyamatos kölcsönhatásban létezik.

Szoros kapcsolat a természettel

A gyógyítás folyamata folyamatosan fejlődik, és a természet szüntelen megfigyeléséből táplálkozik. A természetben található ásványi anyagok, növények, az állati eredetű anyagok és gyakorlatilag minden, a természetben megtalálható energia is része az életnek, az egészséges életvitelnek.

Csak egyetlen kiragadott példa: Iqbal Kishen Taimni indiai tudós (1898-1978) szerint egy bizonyos rezgésállapot felelős az életminőségünkért. Ezt évezredek óta tudják, és most „megint felfedezték a fa alatt az árnyékot”, hiszen egyre több bizonyíték szól az energetikai létünk mellett, haladunk a megértés irányában. Gondoljunk csak bele: bár az egyik legnagyobb, legismertebb természetgyógyászt, aki a természetet jelölte meg a legfőbb gyógyító hatásnak, Hippokratészt tartják a modern orvostudomány atyjának – megcsúfolják az állításait.

Személyre szóló kezelések? Hol vagyunk ettől…

Az orvosok ma már a hivatalos orvosi protokollok alapján dolgoznak, úgy, hogy az embereket minden működésükben azonosnak tartják, ami viszont teljesen ellenkezik a személyre szóló kezelésekkel.

A vegyszerek, a szervezetet befolyásoló vegyi anyagok hosszú távú hatásaival kapcsolatban egy-egy vegyület esetében még talán lehet tudni valamit, de ha valakinek a szervezetébe egyszerre 3-6-féle vegyszer (gyógyszer) kerül be, akkor bizony lehetetlen megítélni, hogy az adott anyagok egymással való reakcióját követően mi lesz az a legújabb vegyület, amelyről senki sem tudhat semmit. Főképp ha az adott személy iszik egy kis foszforsavas kólát, vagy bármely feldolgozott élelmiszerben található egyéb vegyi összetevőt.

Új irány: alacsony dózisú gyógyszer technológia

Létezik azonban egy finomabb módszer, amiről nagyon keveset olvashatunk. Ez az alacsony dózisú gyógyszer technológia (Low Dose Medicine), ami az egész testet „oktatja” arra, hogyan reagáljon a betegségre. Ez a módszer egyértelmű előnyökkel jár mind a megelőzés, mind a gyógyulás szempontjából. Ezenkívül az alacsony dózisú készítményeknek gyakorlatilag nem lehetnek mellékhatásai.
Sokan állítják szembe a sokak szerint többféle irányzatot, bár valójában egy valamiről kellene szólnia mindennek! Csakis az adott személy egészségének fenntartása, helyreállítása lehet a cél bármilyen módszer alkalmazása során! Ha bárki más, ettől eltérő módon használja az ismereteit, a tudását a beteg, egészségének visszanyeréséért küzdő emberrel kapcsolatban – akkor mondjuk ki: alkalmatlan a hivatása végzésére.

Ma már a diplomás orvosok közül a jelentősen nagyobb hivatástudatú emberek képezik magukat a természetes gyógymódok tekintetében is. Az átlag gyógyítók között azonban sajnos hasonló a helyzet, mint bármely más szakmában, azaz – egyes becslések szerint – a kontárok aránya messze 60% felett (!) van. Igaz, ezt orvosi vagy természetgyógyászati területen nagyon nehéz megítélni, hiszen más a helyzet, mint egy rossz építőipari kivitelezés vagy autójavítás esetében.

Lényeg az, hogy a műhibaperekben az orvosokat megvédő protokollok egy olyan általános elmélet alapján működnek, melyen ma már mindenki mosolyog – nem is kicsit –, hiszen gyakorlatilag nincs két egyformán működő ember, nem lehet köztük teljes azonosság.

Ugyanakkor el kell ismernünk, hogy a sebészeti technológia fejlődése zseniális. A csodák jelenlegi világa az egyszerűnek tartott, ezeréves agyműtétek alapján fejlődött ki. A modern orvosi eljárások főként vegyszer- és csúcstechnológia alapúak, a képalkotó eljárásokat pedig már-már szintén a csodák birodalmához sorolhatjuk.

Végtag-amputáció helyett: szén-dioxid-terápia

Léteznek ugyanakkor olyan természetes gyógymódszerek, melyekről sok orvosnak nincs tudomása, semmilyen információja. Ilyen például a szén-dioxid-terápiás ajánlás, amely az orvostudományban gyakorlatilag ismeretlen, és emiatt a végtag-amputáció hazánkban sokszorosan több, mint a környező országokban. De ez csak egy kiragadott példa, a részletes hiánylista túl hosszú lenne ebben a kis írásban.

Saját következtetésem: a hagyományos természetes gyógymódokat tévesen nevezik alternatív gyógyászatnak! Azok ugyanis a több ezeréves tapasztalatokkal igazolt, bizonyítottan működő eljárásrendszeren alapulnak, és a hagyományos gyógyászatot képviselik, sőt a kórházi kezelések egy részénél is megtalálhatók.

Sztojalovszky Gábor
akupresszőr, természetgyógyász
Tel.: +36 (50) 110 5977

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Felgyorsult világ?

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről