Akcióőrület
Hisztérikus hangulatba került vásárlók nemrégiben széttéptek egy divatüzletet Toulouse-ban. A francia vásárlók nyitáskor szabályosan berontottak a neves áruházlánc üzletébe és jelentős kárt okoztak.
Nemrégiben egy YouTube videó is bizonyította, hogy a divat, a vásárlás, az akciók szó szerint megőrjítenek egyes embereket, akik képesek órákig hosszú, tömött sorokban álldogálni egy üzlet előtt és szinte letaposni egymást, hogy előbb jussanak a kiszemelt áruhoz. A francia városban a viszonylag olcsó svéd divatáruházlánc megnyitása szó szerint tömeghisztériát okozott. Egy neves designer kollekcióit dobta piacra a cég, és úgy tűnik, a rajongók tábora teljesen „becsavarodott” az akció hírétől. A luxus egy hétköznapi változatára áhítozó vásárlók természetesen a legtöbb esetben nem maguknak gyűjtik be számolatlanul a termékeket, hanem az üzlet kifosztása után, jól felárazva, az interneten próbálnak kárpótlást szerezni a több órás sorbaállásért és harcért.
Nemrégiben a hírekben egy botrányos verekedésbe torkollott élelmiszer akcióról is beszámoltak, amikor éppen nagyon olcsó sajtot árult egy élelmiszer-áruházlánc, talán éppen hazánkban. A helyszín nem is annyira fontos, hacsak nem gazdasági szempontból. Ha valaki már egy darab, féláron értékesített sajtért majdnem ölni képes, akkor igen sanyarú sorsa lehet. Nálunk tehát nem márkás ruhákért folyik a harc, hanem már a napi betevőért? Valóban itt tartanánk?
Pszichológiai szempontból mindkét eset elgondolkodtató. Az, hogy az emberiség odáig jutott: egy kereskedelmi akció hisztérikus rohamot képes kiváltani, komoly figyelmeztető jel. Álljunk meg egy pillanatra, és tegyünk fel magunknak néhány kérdést. Valóban érhet-e annyit bármilyen hétköznapi tárgy, hogy akár meg is verekedjünk érte? Egy ruhadarab, étel vagy bármi más lehet-e fontosabb, mint embertársaink vagy akár saját testi, szellemi épségünk? Bármennyire is jutányos áron és szuper akcióban juthatunk egy dologhoz, még ha az a kedvencünk is, gondoljuk végig, valóban olyan nagy szükségünk van-e rá, hogy akár a testi sérülés lehetőségét is felvállaljuk érte? A vásárlási mánia akár komoly betegséggé is fajulhat.
A felelősség nem hárítható teljesen az akciókat hirdető kereskedőkre és a reklámokra, még akkor se, ha jelentős részük van az egészségtelen vásárlási szokások kialakulásban. Tudatos vásárlással, megfontolt választásokkal, döntésekkel magunk is elejét vehetjük annak, hogy hasonló helyzetbe kerüljünk. Előfordul az is, hogy egy „akciós” áru drágább, mint egy éppen nem akciós, tehát érdemes körülnézni. Akár az is lehet, hogy néhány nap vagy hét múlva ugyanazt, ugyanott olcsóbban kapjuk meg. Ráadásul tömegben, sietve, olyat is könnyebben megveszünk, amire egyáltalán nincs szükségünk. Akár az üzlet előtt vagy a pénztárnál is többet várunk, és sokan még ilyenkor is visszaszaladnak valamiért, amit elfelejtettek. Ezt a kereskedők és a reklámpszichológusok is nagyon jól tudják, ezért a pénztárak környékére helyezik azokat a holmikat, amelyeket a legtöbb ember a nagy sietség miatt lefelejt. Mielőtt „beugrunk” egy akciónak, gondoljuk át, valóban érdemes-e ennyi időt, energiát áldozni a kiszemelt dologra. Nem utolsósorban a kereskedőknek is érdemes lenne átgondolni, fedezi-e az akciós bevétel a hisztérikus „betörők” által okozott károkat.
A tudatos vásárlás kényelmesebb is!
Sokkal érdemesebb – és kényelmesebb – előre átgondoltan, listával a kezünkben, lehetőleg csúcsidőktől és akcióktól függetlenül intézni a vásárlásainkat. Egyrészt, mert így arra koncentrálunk inkább, amire valóban szükségünk van, másrészt jó eséllyel elkerülhetjük a tömeget és a hisztériát, elolvashatjuk az összetevők listáját, vagy nyugodtan próbálhatunk. Felesleges kiadásoktól, tévedésektől és stressztől is megkíméljük magunkat, ha kimaradunk a fentiekben leírt hisztérikus jelenetekből.
(Forrás: Széttéptek egy boltot a vásárlók)
