Puha, mint a bársony és selyem, finompórusú, jó a vérellátása és rugalmas – ilyen az ideális bőrtípus. Ennek azonban csak nagyon kevés ember örülhet. Kombinált bőr, zsíros és száraz, vagy érzékeny bőr képezi a bőrtípusokat, melyek a valódi életet formálják. Bőrünk kinézete erősen függ a faggyúképződéstől.

A faggyú magába zárja a nedvességet és elosztja azt a bőrfelületen. A terheléstől és feladattól függően a bőr a különböző testrészeken különböző alkatú. Ez vonatkozik az arcra is. Általában az arc középen inkább zsíros, a többi részén inkább száraz. A zsírosabb területek az álltól az orron át a homlokig húzódnak és a szemöldöknél t-alakúak. Az ilyen kombinált bőr felel meg leginkább a környezetnek. A t-felületen, amely leginkább ki van téve a meleg, hideg, nap, szél és eső hatásának, van a legtöbb faggyúmirigy a bőrszövetben. A faggyú védőréteget képez a bőrön. Az arc szélein, melyek kevésbé vannak kitéve a környezeti hatásoknak, kevesebb a faggyúmirigy.

A faggyú védi a bőrt

A faggyú fontos tényező a bőr környezeti egyensúlyának megtartásában és a bőr kiszáradásának megóvásában. Emellett véd a bőrbetegségektől, baktériumoktól és külső behatásoktól, például a vegyszerektől. A faggyúmirigyek termelik – 1-2 grammot naponta. A faggyú mintegy 45% trigliceridet, 15% szabad zsírsavat, 20–25% viaszt, 10–15% squalent, valamint csekély mennyiségben koleszterint tartalmaz. A faggyú- és verejtékmirigyek normális tevékenysége esetén beszélünk normális bőrről. A faggyúmirigyek túltermelése zsíros bőrt (a kozmetikai iparban: víz-olaj típusű), a faggyúmirigyek alultermelése száraz bőrt (a kozmetikai iparban olaj-víz típusú) eredményez.

Minden bőr más

A fiatalabbak inkább zsíros bőrűek, 45 éves kortól túlsúlyban van a normál, vagy száraz bőrtípus. Ennek magyarázata egyszerű: születéskor jelentős mennyiségben van faggyúmirigy a bőrben, mely aztán az első évben visszafejlődik. Ezért száraz a kisgyermekek bőre. Pubertás korban a férfihormon hatására a faggyúmirigyek teljesen kifejlődnek. Ettől kezdve a faggyútermelés 25 éves korig állandóan nő, a 40. életévig korlátoltan, utána folyamatosan csökken. Mindenki bőre különböző: A bőrtípus függ a faggyútermeléstől, az anyagcserétől, a bőr nedvességtermelésétől és víztartó képességétől. A megjelenési formáért még további tényezők is felelősek:

• örökletes gének
• hormonális behatások (serdülőkor, menopauza, terhesség, tablettaszedés stb.)
• táplálkozás, életmód (anyagcsere)
• kozmetikai intézkedések
• vegetatív behatások, betegségek
• időjárási hatások (klíma, páratartalom, UV-besugárzás)
• öregedési folyamatok

Ráncok – az idő nyomai

A húszas évek végén, a harmincas évek elején, már megkezdődik egy lassú, kezdetben alig észlelhető öregedési folyamat. Az évek során aztán nőnek a ráncok. Ezek az öregedés látható jelei, melyek különböző fázisokon mennek át: először finom vonalak képződnek az orr és száj krül, a szemeknél és a homlokon. Az állandóan ismétlődő arcmozdulatok révén vésődnek be a mimikai ráncok. Mivel a rugalmas rostok, a kötőszövetek elvesztik rugalmasságukat, a bőr felületén apró barázdák maradnak. A kollagén rostok, melyek a kötőszöveten együtt futnak az elasztikus rostokkal, csökkennek az életkorral. Kevesebb nedvességet tárol a bőr, már nem olyan sima és bársonyos. A bőr állandó megújuló képessége csökken. Ezáltal a szaruréteg már nem olyan intakt, mint a fiatal bőr esetén. A faggyú- és verejtékmirigyek kevésbé intenzívek, a savköpeny változik, a bőr szárazabb lesz.

(Folytatjuk)

(Forrás: Hauttypologie und Einteilung in die klassischen Hauttypen, németből fordította: Koncz László)

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről