Étrend-kiegészítők kontra egészséges táplálkozás

Bár világszerte egyre ismertebbek és népszerűbbek a funkcionális élelmiszerek, a Szinapszis Kft. legújabb kutatásából kiderült, hogy hazánkban a lakosság mindössze 23 százaléka van tisztában a funkcionális élelmiszerek fogalmával, és csupán minden tízedik válaszadó tudott konkrét példát mondani az egészség megőrzését támogató funkcionális élelmiszerekre.

JoghurtAz egészséges életmód iránt érdeklődők ma már számtalan egészséges táplálkozást hirdető irányzat közül választhatnak, s rengeteg hasznos információhoz juthatnak, mégis kevesen ismerik a funkcionális élelmiszerek fogalmát. Míg évről-évre nő a vitaminok és étrend-kiegészítők forgalma, addig az egészségünk megőrzésében is segítő funkcionális élelmiszereket kevesen ismerik, és kevesen vásárolják.

A kutatásból kiderült, hogy az egészséges táplálkozásban szerepet játszó, világszerte egyre népszerűbb, tápláló és egyben jótékony hatású, úgynevezett funkcionális élelmiszerek fogalmának ismertsége mindössze 23 százalék és a válaszadók csaknem háromnegyede még a fogalom ismertetése után sem tudott konkrét példát említeni.

További 10 százalék pedig – helytelenül – különböző gyógytermékeket, étrend-kiegészítőket és bizonyos hatóanyagokat sorolt fel. Csak minden tízedik válasz utalt ténylegesen a funkcionális termékek csoportjára.

A funkcionális, gyógyhatású élelmiszer kifejezést a 35-55 év közötti korosztályba tartozó, a budapesti és nyugat-magyarországi lakosok, valamint a magasabb jövedelemmel rendelkezők körében némileg többen ismerték.

Drágának érezzük a funkcionális élelmiszereket?

A legtöbb „egészséges” élelmiszerhez hasonlóan, a funkcionális élelmiszerek ára is magasabb, mint a kategóriában azonosnak tartott, de nem gyógyhatású élelmiszereké. A megkérdezettek több mint fele (54%) elfogadhatatlannak tartja a drágább árat.

Bár a legtöbben tisztában vannak azzal, hogy az egészséges étrend költséges – legyen szó funkcionális élelmiszerről, vagy megfelelő mennyiségű és minőségű zöldség-gyümölcs napi fogyasztásáról –, a vásárlók számára mégis döntően befolyásoló tényező az élelmiszerek ára. Az átlagosnál árérzékenyebbek az 55 év felettiek, a budapesti lakosok és az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők.

A drágább árral szemben tanúsított ellenérzés dacára a válaszadók 30 százaléka szerint a funkcionális élelmiszerek egészen biztosan, további 60 százalékuk szerint pedig valamelyest rendelkeznek gyógyító hatással.

Funkcionális élelmiszerek – Gyártási folyamat eredménye?

– A funkcionális élelmiszer relatíve új fogalom – válaszolt Dr. László András belgyógyász gasztroenterológus a WEBBeteg egészségportál kérdéseire. – Lényege, hogy aktívan segíti az egészség fennmaradását, vagy helyreállítását. Legjobb példa erre a valóban probiotikus joghurt, amely amellett, hogy finom, élő, probiotikus flórájával segíti a normál bélflóra helyreállítását. A funkcionális élelmiszert valóban gyártani kell – de kérdezhetjük, hogy gyártani kell-e a nagymama joghurtját? Az is lehet funkcionális élelmiszer (a benne lévő hasznos baktériumok miatt), csak még nem vizsgálta senki. Elvileg funkcionális élelmiszer lehet – pl. a vitaminokkal dúsított – bármilyen táplálék, mert az is aktívan segíti az egészséget.

Egészséges vagy nem egészséges ételek? – Hogyan választunk?

– Föltehetjük a kérdést, miért esznek „egészségtelen”, illetve inkább úgy mondanám, hogy „nem egészséges” ételeket az emberek, és miért vesznek-esznek különféle étrend-kiegészítőket az egészséges táplálkozásra való törekvés helyett? – reagált Dr. László András a Szinapszis Kft. kutatásának összegzett tapasztalatait megismerve.

A szakember szerint az a legvalószínűbb válasz, hogy azért, mert szeretik ezeket a „nem egészséges” ételeket: például a zsíros kenyeret, a töpörtyűt, szalonnát, a zsíros húsokról nem is beszélve.

Ráadásul, az említettek általában olcsóbbak is. Ha pedig előállt az a helyzet, hogy nem táplálkoznak egészségesen, amivel maguk is tisztában vannak, mert ettől a tudattól nem menekülhetnek a közvéleményre záporozó információk miatt; nos, akkor legalább azzal könnyítenek a „bűntudatukon”, hogy a zsíros kenyér mellé vesznek-esznek ilyen-olyan „élet-elixíreket”. Valószínű, hogy az a tudat motiválja őket, hogy ezekkel a divatos termékekkel kompenzálni tudják az egészségtelen táplálkozásukból eredő egészségügyi ártalmakat, magyarázta a mechanizmust a szakértő.

Második lehetséges magyarázat, hogy az átlagember – sajnos – igen szűkösen kap információt a funkcionális élelmiszerekről, ezért nem is igen tudja, mi is az. Szóval, e termékek megismertetéséért sokkal többet kellene tenni! Egészen biztosan az árnak is szerepe lehet abban, hogy kevesen veszik a funkcionális élelmiszereket, mégis úgy vélem, döntő ok az információhiány. A magam részéről úgy gondolom, van értelme és helye a funkcionális étel kategóriának, ám ezt sokkal jobban kellene tudatosítani mind a szakemberekben, mind a laikusokban – fejezte be kommentárját a belgyógyász gasztroenterológus.

Mi a funkcionális élelmiszer?

„Adott élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha fogyasztása – a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon túlmenően – kimutathatóan pozitív hatással van a szervezet egy vagy több cél-funkciójára, amennyiben jobb egészségi állapotot, kedvezőbb közérzetet hoz létre és/vagy csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát” – hangzik egy európai szakmai szervezet (European Commission Concerted Action on Functional Food Science, FUFOSE-Group) meghatározása.

(Forrás: Szinapszis/WEBBeteg)