Sport kifulladásig – fitneszfüggőség
Bűnösnek érzi magát, ha nem fut minden nap 15 km-t. Súlyokat emel az összeesésig, és kihagyja a megbeszéléseket, hogy tovább maradhasson a fitneszteremben. A hírességek negyedében, Malibuban Los Angeles mellett van egy magánklinika fitnesz-szenvedélybetegek kezelésére, és az internet is hemzseg azoktól, akik közzéteszik szenvedélytörténetüket.
Los Angelesben több fitnesz-szenvedélybeteg található, mint bárhol máshol – mondja Irene Rubaum-Keller pszichológus, aki magánpraxist működtet a filmes metropoliszban. „Itt mindenki úgy akar kinézni, mint egy hollywoodi sztár” – mondja.
Rubaum-Keller, aki magát gyógyult szenvedélybetegnek tekinti, korábban napi két órát aerobikozott, és utána még súlyokat emelt. „Végül rájöttem, hogy az edzés számomra menekülés volt” – meséli. A kocogók között, Santa Monica strandján a szenvedélybetegek nem maradtak rejtve.
A fizikai összeomlásig
Míg az országos egészségügyi felmérés tapasztalatai szerint az amerikaiak 60 százaléka alig vagy egyáltalán nem sportol, egy kisebbség tönkreteszi egészségét a „megfelelő” testkép utáni vadászattal – kezdve a kificamodott bokától akár az összeesésig. A fitneszfüggőségre egyaránt hajlamosak a férfiak és nők, átfogó statisztikai felmérések nem léteznek. Az érintettek között a pszichológus gyakran kezel anorexiás nőket, egykori alkoholistákat és ex-drogosokat, akik „egészségesebb” függőséget választottak.
Az ismert amerikai maratonfutó Richard Benyo megerősíti ezt a megítélést a Road Runners Club of America internetes oldalon: némely embernek segített a hosszútávfutás, a nemrég letett negatív alkohol- vagy cigarettafüggőséget egy pozitív függőségre cserélni.
Fokozódó magány
A fitneszfüggőség „orvosi” okát boldogsághormonnak nevezzük, ezek az intenzív sporttevékenység során szabadulnak fel a szervezetben. A pszichológusok ezzel szemben a felelősséget a szenvedélybetegeknél így látják: „Ők nem képesek kezelni az embereket és beszélni a problémákról. Ehelyett szívesebben mennek edzésekre” – mondja egy szakértő. A fitneszközpontban az izoláció még fokozódhat, mindenki magának gyakorol. Az ember nem szólítja meg a mellette lévő futópadot használót…
(Németből fordította: Koncz László)
Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:
