A világ sok országában nemcsak a magas ingatlanárak szabnak határt az otthonok méretének, de sokan saját elhatározásból döntenek úgy, hogy kisebb alapterületű otthonba költöznek. A minimalizmus hívei szerint minél kevesebb használati tárgy vesz körül bennünket, annál kevesebb gondunk van. A minimalizmus és a miniotthon-mozgalom világszerte hódít.

Ennek az oka lehet is, hogy valaki egyedül él, vagy párban, de kevés időt tölt otthon. Egyre gyakoribb azonban, hogy többgyerekes családok is önként mennek kisebb – gyakran egészen kicsi otthonba: házba, lakásba vagy akár guruló lakóautóba. Részben a fenntartási költségek, a mobilitás, függetlenség iránti vágy az, ami erre indítja a tulajdonosokat. Mindent eladnak, majd egy relatíve kis alapterületű – legalábbis a korábban megszokottnál jóval kisebb alapterületű otthon mellett teszik le a voksukat. Gyakran szerepel indokként a kisebb fenntartási költség és a fenntarthatóság is, több értelemben. Egy megújuló energiaforrásokkal felszerelt kis alapterületű ház vagy lakás sok szempontból olcsóbb lehet a tulajdonosnak, és a fennmaradó vagy felszabaduló pénzt másra költheti, vagy befektetheti.

Kisebb háztartás

Nem mindenki akar hatalmas háztartást vinni, és egyre többen vannak, akik az ingóságaik egy részéről lemondva, a háztartási szükségleteket lefaragva költöznek, vagy éppen a költözés miatt látnak neki a selejtezésnek, és akkor döbbennek rá, hogy mennyi felesleget tároltak eddig. 2008 körül így járt Bea Johnson és férje is, akik a házuk eladása miatt egy időre albérletbe költöztek akkor még kicsi gyermekeikkel. Mivel a bérlemény jóval kisebb volt, mint a házuk, sok holmit nem tudtak magukkal vinni, csak a legszükségesebbet az átmeneti időre. A többit elraktározták vagy eladták. Ez alatt az idő alatt, amíg új otthonukat keresték, rájöttek, hogy az ingóságaik 80 százaléka nélkül is remekül elboldogulnak. Ezután, bár megtalálták a tervezett új otthont, elég volt egy kisebb ingatlant venniük, mert a korábban használt ingóságaik nagy részétől végül megszabadultak.

Bea Johnson, a Zero Waste Otthon oldal és könyv írója és férje így kezdtek bele egy kísérletbe, amiből aztán példaértékű életvitelük kialakult. Bea saját bevallása szerint is rájött, hogy a háztartásban sok olyan tárgy volt, amelyet az átmeneti időszakban remekül tudott helyettesíteni egyszerűbb eszközökkel. Ilyen volt egy sor háztartási és főleg konyhai eszköz, amelyekről korábban azt hitte, hogy hasznosak, ám az átmeneti időszakban nemcsak nélkülözhetőek voltak, hanem nélkülük sokkal hatékonyabban is tudott dolgozni. Amikor nekilátott szelektálni, elsősorban azt nézte, hogy az adott tárgyat használta-e, és van-e olyan, amivel helyettesíteni lehet a funkcióját.

Multifunkciós tárgyak

Nem feltétlenül kell azonnal beállnunk a minimalisták sorába, de mielőtt kisebb vagy nagyobb összeget beruházunk egy tárgyra, nem haszontalan átgondolni, hogy van-e otthon másik olyan eszköz, ami betölti a funkcióját. Egy konyhai robotgépet valóban ki tudunk-e használni, vagy előbb vágjuk össze egy konyhakéssel a hagymát, mint hogy elővesszük az aprítót, összeszereljük, majd elmossuk?

Valóban hasznos az a tárgy, amelyik hatékonyabbá teszi a hétköznapokat, mert időt vagy helyet szabadít fel egy számunkra fontosabb, hasznosabb tevékenység, dolog számára? Mondjuk, elvégzi helyettünk a munkát, amíg mi dolgozunk, vagy a csemeténkkel tudunk foglalkozni, vagy több funkciót tölt be egy tárgy, és kisebb helyet foglal el, mint az elődje. Időnként fontos lehet, hogy egyáltalán betöltsön egy fontos feladatot. Néhány multifunkciós gépnek azonban nem minden funkciója hasznos. Ilyen lehet egy irodai vagy háztartási gép. Műszaki eszközök beszerzése előtt olvassunk utána, hogy valóban minden, vagy a legtöbb funkcióját ki fogjuk-e használni.

Kell-e egyáltalán?

Ha csak azért kell, hogy egy adott feladatot ellásson, gondoljuk meg, hogy azt el tudjuk-e végezni egy egyszerűbb eszközzel. Könnyen lehet, hogy egy multifunkciós irodai gépre pénzt dobunk ki. Például egy nyomtató, szkenner, fax valóban hasznunkra lesz? Vagy van hasonló áron olyan, ami a legfontosabb funkciót elvégzi, ráadásul hatékonyabban? Lehet, hogy ma már semmi hasznát nem vesszük egy faxnak és egy szkennernek, hiszen a legtöbb középkategóriás, vagy szinte olcsó okostelefonra is letölthetünk szkenner applikációt, és azonnal küldhetjük e-mailben. Ugyanígy érdemes gondolkodni egy többfunkciós robotgép vagy más eszköz esetében. Mennyire egyszerű és mennyibe kerül az esetleges utántöltés, karbantartás, javítás otthon vagy szervizben? Ha ritkán kell, szükség esetén lehet-e kölcsönözni is?

Amikor ruhatárat építünk fel, gyakran hasonló elvek mentén érdemes végiggondolni, hogy egy darabot hányszor és milyen alkalmakra, milyen variációkban tudunk bevetni? Mivel tudjuk társítani? Minél sokoldalúbban viselhető, annál nagyobb hasznunkra lesz.

Közös használat

Vannak olyan eszközök és tárgyak, amelyeket akár egy lakóközösség is használhat: kerti sütögető, fűnyíró és egyes szerszámgépek, amelyekből elég, ha 1-2 van akár egy társasházban – nem kell minden háztartásnak külön eszköz. Sőt, vannak olyan gépek, amelyeket szükség esetén bérelni is lehet. Sok országban bevett szokás ma is, hogy nagy teljesítményű mosó- és szárítógépek vannak az alagsorban, amelyeket több lakó használ, vagy vannak mosószalonok pénzbedobós megoldással. A közös használatra jó példa lehet a ruhakölcsönzés vagy a könyvtár is.

A ritkán használt holmikat vagy azt, amit esetleg csak kipróbálnánk, lehet, hogy érdemesebb először kikölcsönözni, mint azonnal megvásárolni. Bár hazánkban talán kisebb azoknak a tárgyaknak a skálája, amelyeket kölcsönözni lehet, időnként érdemes utánajárni, hogy megéri-e a vásárlás. Ilyen lehet a gyereknek vagy akár felnőttnek való számos sporteszköz is, ezeket sok helyen a helyszínen lehet kölcsönözni: korcsolya, sífelszerelés, kerékpár vagy kondigép. Amennyiben nincs higiéniai akadálya annak, hogy kölcsönözzünk, érdemes fontolóra venni ezt a megoldást. Bár nálunk még az a mondás járja, hogy a „közös lónak túros a háta”, hosszabb távon ez mégis sok országban bevált és kialakult a kultúrája.

Digitalizációval is csökkenthetjük a helyet

A fentebb felsorolt megoldásokkal (kölcsönzés, közös használat, átgondolt vásárlás) jelentős mennyiségű pénzt és helyet spórolhatunk az otthonunkban. Míg korábban egész szobányi felszerelés kellett a médiának vagy filmezéshez, ma már a legtöbb funkciót, amire egy átlagembernek szüksége van – de gyakran profiknak is – azt nem egyszer egy közel 20 dekás okostelefon is betölti. A letölthető applikációknak köszönhetően még számos eszköz megvásárlását megúszhatunk: iránytű, lépésszámláló, jegyzettömbök, videokamera, naptár, szótárak és még egy sor olyan funkció – lényegében egy fél iroda – belefér, ami korábban egy szobát, egy teljes könyvespolcot vagy fiókot elfoglalt. A két kezemen nem tudom megszámolni, hány olyan dolog van, amire korábban külön szerkentyű vagy kütyü kellett.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

A cikksorozat többi részét itt találja:

• 1. Nem önsanyargatás, csak észszerű egyszerűség
• 2. Hulladékcsökkentés lépésről lépésre
• 3. A fogyasztás valódi ára
• 4. A vásárlással szavazunk
• 5. A legjobb hulladék, ami nincs
• 6. Hulladékcsökkentés: Ne vidd haza!
• 7. Csökkentsd – kevesebb tárgy, több élet

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Hulladékcsökkentés lépésről lépésre

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről