A hulladékcsökkentés első lépése, bármilyen furcsán is hangzik sokak számára, a vásárlás, pontosabban az, hogy mit nem veszünk meg. Már a megfontolt árubeszerzéssel, mindennapi vásárlással is elejét vehetjük annak, hogy valamiből később hulladék legyen. Itt nem csak a pénzért vett dolgokról van szó. Valóban hasznunkra lesz a nagyi aranyszélű edénykészlete?

Vásárlás fenntartható módon

Bár az átgondolt vásárlás a listaírással kezdődik, természetesen nem csupán ennyiből áll. Mielőtt úgy döntünk, hogy egy tárgyat hazaviszünk, számos kérdést meg kell válaszolnunk magunkban.

• Elsőként azt, hányszor fogjuk használni, ha megvesszük?
• Van-e hasonló célra vett egyéb tárgyunk eszközünk?
• Ha van, akkor indokolt-e az újabb?
• Amennyiben van vagy volt hasonló eszközünk, tárgyunk, tulajdonunk, akkor volt-e haszna, vagy használjuk-e?
• Ha elhasználódott, akkor mennyi idő alatt és mennyi haszna volt?
• Ha még nem volt hasonló tárgyunk, akkor most miért van rá szükségünk?

Igazán fenntartható egy tárgy használata akkor, ha olyan anyagból készült, amit később, az életútja végén szelektíven kidobhatunk vagy lebomlik, illetve aminek a használata vagy megsemmisülése során a lehető legkevesebb vagy semmi káros anyag nem keletkezik. Ha ezen a gondolatmeneten végigmegyünk, akkor bizonyára nagyon-nagyon kevés tárgyunk maradna, vagy alig vennénk valamit, de igazság szerint a mai civilizált, városi életforma mellett is minél inkább ehhez kellene közelíteni.

Ha feltesszük a fenti kérdéseket, milyen választ adunk?

Egy tárgyat akkor érdemes igazán megvenni, ha legalább 30 alkalommal használni fogjuk. Kivéve persze azokat a higiéniai termékeket, amelyeket nem erre terveztek, de már ezek között is akad olyan, aminek mára van fenntartható alternatívája. Gondolok itt elsősorban a női és gyermek higiéniai termékekre, mint a menstruációs kehely és mosható betét, textil szalvéta és zsebkendő, vagy a textil pelus. Ezen kívül nyilvánvalóan vannak olyan fogyasztási cikkek, mint például az élelmiszerek egy része, amelyeket a jellegüknél fogva nem tudunk többször elfogyasztani. Ebben az esetben az a kérdés, hogy a csomagolásának mi lesz a sorsa?

Járj utána a minőségnek

Ami az elhasználódást, hasznosságot illeti, jobb, ha a tartósabb termékekre szavazunk a pénzünkért. Az olyan tárgyakat, amelyek gyorsan felmondják a szolgálatot, nem érdemes megvenni. Minél magasabb egy termék ára, vagy minél inkább az lenne a cél, hogy tovább tartson, annál fontosabb, hogy előre tájékozódjunk a minőségéről. Olvassunk el teszteket a tartós fogyasztási cikkekről, vásárlói visszajelzéseket, fórumokat, hogy másoknak mennyire vált be: műszaki cikkek, tartós fogyasztási cikkek esetén ez nagyon hasznos lehet. Bár nincs két egyforma ember, de a többség véleménye, az értékelések sok esetben fedik a valóságot. Megéri rászánni az időt, ha nem akarunk sok pénzt kidobni felesleges, vagy rossz minőségű holmira.

Öltözködés, smink, egyéb téren pedig érdemes lehet legalább életünkben egyszer tanácsadáson részt venni, ahol segíthetnek abban, hogy mi áll jól az alkatunkhoz, és mire érdemes áldoznunk. Egyszeri, kicsit nagyobb kiadás lehet – hazai pályán a tanácsadótól és a módszertől függően 15-25 000 Ft-tól már kaphatunk személyes stílustanácsokat, a közös vásárlás és a gardrób rendezése viszont már komolyabb összegre rúghat. Pénztárcánkkal arányban azonban biztosan találunk olyat, aki segíthet nekünk. Akár egy könyvet, egy jószemű, jóízlésű barátot is bevonhatunk ebbe. Ennek az a haszna, hogy hosszabb távon megóv bennünket az impulzusszerű vásárlástól.

Hasznosat vegyünk

Vásárlás előtt – főleg, ha drágább dologról van szó, de akár egy kisebb értékű lábbeli vagy ruhadarab, vagy akár egy dugóhúzó esetén is – kérdés lehet, hogy van-e az adott szerepet betöltő egyéb holmink. Miért akarunk újat? Ha tönkrement a régi, akkor hogyan és meddig szolgált ki bennünket? Valóban kell több darab?

A háztartásban valóban hasznát vesszük a kiszemelt robotgépnek? Fogjuk használni, vagy előbb aprítjuk fel a hagymát késsel, mint hogy az aprítóért nyúlunk? Kell 5 darab fekete nadrág a gardróbba? Persze, van, hogy valóban indokolt a vásárlás, mert a kedvenc darabunk ment tönkre, vagy tényleg hasznos, hogy valamiből több legyen, mert gyakran vannak vendégeink. Sokszor hallani azonban olyan sztorit is, hogy valaki azért vett valamiből újat, mert nem találta a régit, vagy el is felejtette, hogy létezik. A legextrémebb, amit hallottam, hogy valakinek kettő tv-előfizetése volt, csupán figyelmetlenségből, éveken keresztül. Olyat is hallottam ismerőstől, hogy egyszerűen azért vett valamiből újat, mert a régi eltűnt az otthonában levő rendetlenség miatt.

Ingyen se vidd haza

Ha nem pénzért vásároljuk meg, hanem ingyen vagy cserébe kínálják az adott holmit, akkor is gondolkodjunk el rajta, hogy van-e létjogosultsága, vagy csak az ingyenessége vonz. Számos olyan papírt és ajándéktárgyat, promóciós eszközt és egyéb, talált tárgyat hajlamos hazavinni sok ember, amire aztán soha rá sem néz, csak gyűlik a sarokban. Prospektusok, magazinok, ingyen osztogatott tollak és egyéb bigyók gyűlnek a fiók mélyén, az asztalon, a polcon és a pincében, amit bizony soha többet nem veszünk a kezünkbe, miután hazavittük és letettük. Pedig az előállító cég bizony – nem egyszer komoly összegeket – fizetett azért, hogy az a prospektus, újság, toll vagy egyéb létrejöjjön. Lehet, hogy mi ingyen jutunk hozzá, de az előállítási költséget valaki kifizette. Mielőtt elvesszük, érte nyúlunk egy kiállításon, vagy bárhol, gondoljuk végig, hogy valóban érdekel-e majd bennünket, vagy csak az ingyenesség vonz?

Ugyanez igaz lehet az ismerősök, rokonok által felkínált, számukra már felesleges holmikra is. Valamikor pénzt adtak ki érte, de vajon tényleg nálunk lesz-e a legjobb sorsa az elhunyt nagynéni vázájának, vagy csupán az öröklés ténye az, ami pillanatnyilag felvillanyoz bennünket? Valóban hasznunkra lesz a nagyi aranyszélű edénykészlete? Még fontosabb, hogy feltegyük a kérdést, ha bútorról vagy az otthonunkba érkező kiegészítőről van szó, amit esetleg évekig kell majd őrizgetnünk „becsületből”. Jobb, ha másé lesz egy tárgy, ha bennünket hidegen hagy, nem tetszik, vagy kifejezetten kellemetlen emlékeink kötődnek hozzá.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

A cikksorozat előző részei:

• 1. Nem önsanyargatás, csak észszerű egyszerűség
• 2. Hulladékcsökkentés lépésről lépésre
• 3. A fogyasztás valódi ára
• 4. A vásárlással szavazunk
• 5. A legjobb hulladék, ami nincs
• 7. Csökkentsd – kevesebb tárgy, több élet
• 8. Kisebb ház, kisebb gond

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket is:

A legjobb hulladék, ami nincs

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről