Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Fenntartható divat (6.) Zöld vagy „zöldre festett”?

Győződjünk meg arról, hogy a megvenni készült darab valóban természetes és fenntartható, vagy csak „zöldre festett”. A „zöldre festés” azt jelenti, hogy természetesnek álcázott darabot akarnak ránk sózni. Gyanús, hogy a világon nincs annyi bio pamut, amennyi ruha a gyártók szerint ebből készül. Ha mégis, a feldolgozás során nem mindig marad bio a bio.

A ruhánk „zöldre festése”

A címkén jól mutat a „100% természetes alapanyag”, de tudni kell, hogy mondjuk a viszkóz – bár természetes anyagból – cellulózból – sodort szál, ám vegyi úton állítják elő, így végső soron mesterséges: hulladék pamutból, fenyő és bükkfa cellulózból készül, vagyis egyáltalán nem olyan környezetbarát, mint amilyennek tartják. Ráadásul gyűrődik. Ha mégsem, tele van műszállal.

A papír vagy a címke sokat elbír, de figyeljünk arra is, ki, hogyan, hol gyártotta a terméket. Az Ökotex címkéket, a Tiszta élő gyapjú és más, valóban természetes szálakat és körültekintő gyártást tanúsító címkéket keressünk.

Ne hagyjuk elaltatni magunkat szép szavakkal. Győződjünk meg arról, hogy a termék valóban környezetkímélő módon jutott el hozzánk. Ha a termék utazott 10 000 kilométert, mire hozzánk eljutott, ott vagyunk, ahol a part szakad. Nézzük meg a gyártás, feldolgozás helyét. Fontos, hogy hol állították össze a darabot. Indiában egy munkásnyúzó üzemben, gyerekmunka által, vagy szakképzett, felnőtt munkaerő dolgozott vele, emberi munkakörülmények között? Hiába bio a textil, ha a festéssel, vegykezeléssel agyonütik az egész termelést, gyártást.

Mitől és meddig bio a bio?

Bio pamut, len, kender, bambusz, gyapjú, bőr hatású légző textilek, műszőrme, műirha – ezek, ha a gyártás során nem kezelik egészségkárosító anyaggal, bőrbarátnak minősülnek, de győződjünk meg róla, hogy tényleg bio alapanyagból és környezetbarát, bőrbarát eljárással készült a késztermék. A termék festése, színezése, nyomása során bőrbarát festékeket használnak, és a gyártás, kezelés során sem érik mérgező anyagok. Ha a festés, szállítás, kezelés nem megfelelő, finoman szólva kitehetjük a homlokunkra a bio címkét.

A valóban bio pamut előállításához vegyszermentes gyapotot használnak, és a kész modellt sem kezelik káros anyagokkal, szemben a hagyományos gyapotból készült holmikkal. Sajnos, ez utóbbiak előállítása során rengeteg növényvédő szert használnak el, de még a bio pamutból készült árut is gyakran kezelik utóbb erősen környezetszennyező festékekkel, így az már tovább nem lehet bio. Mára felfedezték, hogy a bambuszból például sokkal környezetkímélőbb textilt lehet előállítani, mert a növény neveléséhez és a késztermék előállításához sem kell vegyszereket használni.

Győződjünk meg a vásárláskor arról, ha valóban bio terméket akarunk venni, hogyan festették a terméket, vagy vásároljunk nyers színű, festetlen, mintásan szőtt, kötött, természetes anyaggal festett kelmét, vagy fessük be magunk, ha biztosra akarunk menni. Bár a természetes festékeknek nem lesz olyan élénk a színük, főleg nem hófehér, de akinek jól állnak a natúr vagy tompább színek, jobban járnak. Keressünk hazai, vagy közelben gyártott kézműves terméket, ha tehetjük.

Tipp: Akinek az élénk, tiszta színek állnak jól, azok is becsempészhetnek a gardróbba egy-egy natúr színű darabot, csak arra figyeljenek, hogy a nyers szín semleges vagy a bőrtónusuknak megfelelően hideg vagy meleg színű legyen. Egyes natúr színű kelmék szürkésebbek, mások sárgásabbak. Egyébként is, a nagyon szélsőséges hófehér és a tiszta fekete csak a „tél” típusoknak áll jól igazán, ezen az éghajlaton viszont nem sokan vannak, akik ezt a típust képviselik. Akinek az élénkebb színek állnak jól, annak se kell feltétlenül lemondania a bio minőségről, arra viszont figyeljen, hogy legalább az alsóneműje legyen jó minőségű.

A tényleges festés, vegyi kezelés

Ha a termék a mosás és/vagy a viselés során még engedi a színét és megfogja a bőrt, kellemetlen a szaga, kerüljük. (Többnyire a gyanúsan olcsó termékek ilyenek.) Egyébként a használt darabok vásárlása azért is lehet előnyös, mert azokból a káros anyagok egy része (nagy része) jó esetben távozott.

A káros anyagok egy része a bőrünkön keresztül kerül a szervezetünkbe. A textilekben maradó vegyszermaradványok a viselés során a bőrünkre és a szervezetünkbe szivárognak, az izzadságban vagy annak gőzében feloldódva, párologva, és komoly egészségkárosító hatásuk is lehet.

Ennek ellenére sok országban az érvényes ellenőrzési szabályok is igen lazák, a bevizsgálás csak néhány anyagra terjed ki: csak az azoszínezékek, a formaldehid és a bébiruhákban található ftalát tartalmú vegyületek használata tilos. Az ellenőrzés a laborvizsgálatok költségei miatt csak szúrópróbaszerű, és sok helyen csak az azoszínezékekre terjed ki – jó esetben. (A azoszínezékek, azofestétkek rendkívül mérgező, bőrön keresztül is ártalmas festékanyagok, de sok keleti országban a mai napig a ruhákban és a környezetbe, főleg a vizekbe kerülnek a gyárakból – a kőmosott farmerok és a hónapok után is kellemetlen szagú textilek – sajnos – jó eséllyel ezzel vannak festve).

Újrafelhasznált anyagok

Az újra felhasznált farmerok és textilek jó alternatívát és köztes megoldást jelentenek azok számára, akik nem akarnak mindenből újat, vagy nem tudják/akarják megfizetni a divatból „bio”, sajnos nem ritkán túlárazott termékeket (nem minden bio termék drága és túlárazott – gyakran a tervező, gyártó, forgalmazó teszi rá a hasznot).

Az újrafelhasznált darabok, anyagok előnye, hogy csökken az új anyag előállításból eredő környezeti teher: termelés, szállítás, gyártás). Akár az eredeti gyártási helyszínnél jóval közelebb is előállíthatók, és már kiengedték a káros anyagok egy részét. Sajnos a minőség, a szálak ereje és rugalmassága, a kopás, mosás egyéb okok miatt idővel romlik, így a tartósság kevésbé garantálható – viszont sok múlik a termék varrásán, a gyártási folyamaton, kezelésen is.

Újrahasznosított anyagból van, de nem bio – mert ez műanyag…

Világszerte, de főleg a távol-keleti országokban főleg PET-palackból és más műanyagokból műszálak készülnek: műselyem, polár anyag és mások, például sportruházati és háztartási, ipari textil anyagok. Bár valóban újrahasznosított anyag, nem feltétlenül teljesen környezetbarát, főleg, ha a silány sorozatgyártás és egyéb okok miatt aztán nem tartós termékek készülnek ezekből.

Bár újrahasznosítással hozzák létre, a PET palack anyaga kőolaj alapú műanyag, és kérdés, hogy a gyártás során mennyi káros anyag keletkezik, vagy mit használnak hozzá, és végül, a műszálas termékek viselése mennyire bőrbarát…

Noha állítólag többnyire csak a piacokon és kisebb boltokban van visszaélés, senki sem garantál egyelőre teljes védelmet. Az Európán és az uniós országokon kívül – főként a harmadik világban, fejlődő országokban – gyártott anyagok és ruházati termékek előállítását pedig még ennyire sem ellenőrzik.

A használtruha üzletek és cserebörzék, átalakítások, maradékok, nem káros ipari hulladék anyagból készült ruhák is hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy a használt, de még jó állapotban lévő ruhák forgalmát biztosítják, így kevesebb új terméket kell előállítani, kevesebb új nyersanyagra van szükség. Legjobb esetben ezek a holmik a fent említett kritériumoknak is megfelelnek.

Babusáné Gazdik Ágnes
Öko-Piac-Tér.net

Ha érdekli a téma, ajánljuk figyelmébe az alábbi cikket:

Egészséges ruhatár