Teaivással megelőzhető a petefészekrák?

Svéd kutatók érdekes, de egyelőre nem egyértelműen meggyőző elméletet állítottak fel arról, hogy a rendszeres, naponta több csészével fogyasztott tea mérsékli a petefészekrák kifejlődésének kockázatát. A vizsgálatba 61 057 svéd nőt vontak be, akikkel kérdőívet töltettek ki étkezési szokásaikról, majd 15 éven át nyomon követték egészségi állapotukat. E másfél évtized alatt 301 nőnél alakult ki petefészekrák. Azoknál a nőknél, akik 2 vagy több csésze teát ittak naponta, 46%-kal kisebb arányban fejlődött ki a betegség, mint a teát nem fogyasztóknál.

„Bölcs Bagoly” az ovisokért

Gyermekek alkotótehetségét fejlesztő óvoda alapításán, a működéshez szükséges feltételek megteremtésén dolgozik egy lelkes szülőpár. Alapítványt hoztak létre, és a fővárosban, Sashalmon, hatalmas családi házat bérelnek azért, hogy az ő gyermekükkel együtt sok apróság élvezhesse a boldog óvodások életét. Elsődleges cél a családias környezet, az érzelmi többlet nyújtása, amennyire csak egy ovira kiterjesztett nagy családban ez lehetséges. Hogy valódi családi hangulat uralkodik a Margit utcában, azt abból szűrhettem le, hogy ottjártamkor minden gyerek vidám és boldog volt.

Védi az egészséget a jó házasság

A címbeli állítás fordítva is igaz: a rossz házasság károsítja az egészséget. Márpedig ha ez így van, akkor érdemes elgondolkodniuk azoknak a házastársaknak, akik könnyen felcsattannak, nem válogatják meg szavaikat, vagy az ajtót csapkodják rosszkedvükben. Ha ellenséges, gyűlölködő a viszony az együtt élő emberek között, akkor folyamatosan nő az őket érő stressz szintje, és ez többek között kihat a sebek gyógyulási képességére is.

Gyógyszermaradványokat keresnek a Dunában és az ivóvízben

Januárban indul a hazai folyók, illetve ivóvizek gyógyszertartalmának felmérése. A várhatóan többéves kutatás legkritikusabb helyszínének a budapesti Duna-szakasz ígérkezik. A fővárosban a legnagyobb ugyanis a gyógyszerfogyasztás, ráadásul az ivóvizek döntő részét a folyó menti parti szűrésű kutakból nyerik. A legfontosabb cél annak megállapítása, milyen hatásuk van a folyó élővilágára a nehezen lebomló gyógyszermaradványoknak, mennyi jut belőlük az ivóvízbe.

A kutyák géntérképe – meglepő hasonlóságok az emberrel

Befejezték a kutyák génjeinek feltérképezését. Az ember „legjobb barátainak” szervezetében található DNS mintegy 2,4 milliárd alkotórészét kellett felderíteni, amíg idáig eljutottak. A patkány, az egér, a gyümölcslégy és az ember genetikai kódjainak megfejtése után az amerikai kutatók vezette nemzetközi csoport két évig foglalkozott a kutyák örökítőanyagának feltérképezésével, összesen 30 millió dollárt költve erre a feladatra. Az eredményekről az egyik legtekintélyesebb szakfolyóirat, a Nature számolt be 2005 decemberében.

Több ezren halnak meg évente orvosi műhiba miatt?

Vojnik Mária, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára egy konferencián azt állította: Magyarországon becslések szerint évente három-hatezer ember hal meg orvosi tévedések miatt. A Magyar Orvosi Kamaránál (MOK) vitatják ugyan ezt az adatot, de nem tudták megmondani, mi a reális szám. Simon Tamás ügyvéd becslése szerint a műhibák harmadát okozhatja diagnosztikai tévedés.

Immunterápia allergiákra

Régen a szalmazsákokon alvó, lószőr pokróccal takarózó, háziállatok között, pollendús mezőkön játszó, friss tehéntejet ivó, mézet evő gyermekek csak ritkán voltak allergiások. Mai társaik allergiás betegségeinek nagyfokú emelkedése azt mutatja, hogy egyre többen és egyre kevésbé tudják tolerálni a környezetünkben előforduló természetes anyagokat. A változást nemcsak a hozott genetikai hajlam és a környezetünkben előforduló nagyszámú új allergizáló anyag (allergén) megjelenése és ezek kölcsönhatása okozza, hanem az is, hogy a gyermek immunrendszere – érése során – valószínűleg nem találkozik kellő számú és megfelelő koncentrációjú természetes allergénnel.

Kelta fahoroszkóp (6.)

Az időszámításunk előtti évszázadokig nyúlik vissza a kelta horoszkóp eredete. A kelták az időszámításunk előtti V. században már egész Európát, egészen a Duna partvidékéig meghódították. Az államalapítás elmaradt, de az állandó törzsi viszályok nem. Papok és druidák irányították a vallási és kulturális életet, s különböző megfigyeléseik alapján hozták létre azt a kalendáriumot, melyben először jegyezték le a „fa jegyeken” alapuló horoszkópot. Sorozatunkban előbb visszatérünk az általánosan érvényes tudnivalókra, majd folytatjuk és be is fejezzük az egyes fa jegyek ismertetését. Ezúttal a repkény, a nád és a bodza kerül sorra.

Génmódosított rizst fejlesztettek ki Japánban

Egy japán kutatócsoport olyan rizsfajtát állított elő, amelytől azt várják, hogy enyhíti az allergiások tüneteit. Erről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szakfolyóiratban számoltak be 2005 novemberében. A kutatócsoport nevében nyilatkozó Fumio Takaiwa kijelentette, hogy elsősorban a szénanáthával bajlódó milliókon szeretnének segíteni.

Gyermekeink és a média

Életem legboldogabb 12 évét kaptam azzal, hogy nem néztünk televíziót! Soha olyan ingergazdag életszakaszom nem volt, mint abban az időben, amikor magunk találtuk ki az esti mesét, amikor a „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok” és a „jóéjtpusziiiiíííí” nélkül dideregtem volna a takaróm alatt – állítja apányi korban lévő fiam. – A világért se fosztanám meg önmagamtól a gyerekemet, márpedig a közös élmények pótlékaival igen sok szülő ezt teszi – vallja.