Veszélyes a főváros levegője
Budapest levegőjének minősége veszélyezteti a városban élő és dolgozó emberek egészségét, rongálja a természetes és az épített környezetet egyaránt. Erre hívta fel a figyelmet a Green Capital független európai környezetkutató szervezet magyarországi képviselete.
Ez a környezeti probléma a világ számos nagyvárosában okoz kellemetlenséget, és közvetve vagy közvetlenül okozója lehet a városlakók különféle egészségkárosodásainak.
Napjainkban legáltalánosabban és bárki által érzékelhető módon észlelhető a rossz minőségű levegő. Nagy tömegben fordulnak elő benne a 10 mikrométernél apróbb porrészecskék.
A levegőminőséget nemzetközileg alkalmazott, úgynevezett PM-határérték rendszerben mérik, Magyarországon 2001-óta alkalmazzák ezt a mérési módszert. Az azt bevezető jogszabály két, nemzetközileg alkalmazott határértéket rögzít: a 24 órás határérték jelenleg 50 mcg/köbméter, és egy év alatt lakóhelyenként 35-ször léphető túl. Budapesten ezzel szemben 2008-ban már az év első 53 napjában megtörtént a maximális túllépés szám. Az egyszer sem túlléphető szennyezési mértéket 75 mcg/köbméter értékben szabályozzák, az éves átlagos határérték maximum 40 mcg/köbméter lehet.
Egészségünk és a légszennyeződés
Szálló por (Particulate Matter: PM): a szálló por a levegőben szuszpendált szilárd és/vagy folyékony részecskék elegye. A szálló port két nagy csoportra lehet bontani szemcseméret alapján: a 10 mikrométer átmérőjű szemcséket durva részecskéknek (PM 10) nevezik, ezek a szemcsék lejutnak az alsó légutakba. A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű, „finom” porszemcsék (PM 2,5) alkotják a belélegezhető frakciót, ezek lejutnak a tüdő léghólyagocskáiba.
A PM 2,5 porfrakció másodlagosan keletkezett aeroszolokból, égési termékekből és kondenzálódott szerves vagy fémrészecskékből áll, és a szálló por betegségokozó hatásáért, valamint savasságáért felelős. A PM 10 frakció a talaj eróziójából, valamint az utak kopásából és ipari tevékenységből származó részecskéket tartalmaz. Az egészségkárosító hatásokkal kapcsolatos emisszióforrások a kipufogógáz és a széntüzelés.
A szél fújta por – nagyobb szemcsemérete miatt – kevésbé károsítja az egészséget. A szálló por egészségi hatása: a szállópor-koncentráció rövid távú emelkedése izgatja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. Növekszik az asztma és a krónikus légcsőhurut fellángolások miatti orvoshoz fordulás, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
A levegő-higiénés index legmagasabb, „veszélyes” kategóriájában az összes halálok miatti halálozás is növekedhet. A kültéri levegő szállópor-tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében.
Szakirodalmi adatok támasztják alá, hogy a közlekedési eredetű levegőszennyezés (magában foglalva a szállópor-szennyeződést is) a forgalmas utak mentén élő lakosság körében nagyobb mértékben fejti ki a káros hatásokat. Meg kell jegyezni, hogy a szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros.
Füstölő dízelautók, poros sínek
A finom, szálló por okozta légszennyezés egyik fő okozója a közlekedés, ezen belül főként az elavult, rossz minőségű dízelmotorok. Nálunk a régebben a benzinhez képest viszonylag olcsóbb dízelolaj kedvező ára miatt meglehetősen elterjedtek a dízelmotoros gépjárművek. Azok között is sok az elavultabb, amelyek egy részét tulajdonosaik a kilencvenes évek elején, közepén külföldről (már akkor is leromlott állapotban) hozták be Magyarországra. Az akkori kedvezőbb gázolajárak miatt a teherautópark és a tömegközlekedési eszközök többsége is dízelmotoros. Többek között ennek következménye a mai szennyezett városi levegő.
Fűtési szezonban ehhez a tekintélyes méretű szennyezéshez hozzáadódik még a lakóházak fűtése okozta terhelés. A magyar háztartások többségét gázzal fűtik, amely ugyancsak légszennyező anyagokat tartalmaz. További szennyező tényező az utak és a villamossínek ritka takarítása, az ott lerakódó és a közlekedéstől folyamatosan felkavarodó por mennyisége ugyancsak tekintélyes mennyiségű szennyezésnek mondható. A budapesti levegő minőségét jelentős mértékben rontja az a tény is, hogy (más európai nagyvárosokhoz képest) nálunk egyre többen járnak saját gépjárművel, és csökken a tömegközlekedést igénybevevők létszáma.
