Veszélyes a főváros levegője

Nemcsak a szennyező, a tágabb környezete is szenved

A légszennyezés nemcsak az azt termelő város levegőjét rontja el, hanem az egész régió levegőjének minőségére kihat, mert viszonylag nagy távolságokra jutnak el a levegőben szálló parányi részecskék. Ebből a tényből az következik, hogy szinte valamennyi uniós tagállamban problémát okoz a légszennyezés, és a nagyvárosok közeli és távolabbi környezetében rendszeresen mérnek határérték feletti szennyezettséget.

A nemzetközi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy légszennyezettség tekintetében Magyarország a középmezőnybe tartozik mind a fővárost, mind a vidéki városokat, illetve azok agglomerációs településeit illetően. A városban szálló por mennyiségének csökkentésére Budapesten ez idáig nem sok intézkedés történt – állapítja meg az elemzést végző szervezet. Sőt (ismerve a BKV leépítési terveit és a járműpark minőségét) feltételezhető, hogy a jövőben tovább növekszik majd a légszennyezés mértéke, mert nőhet a személyautó-forgalom.

Ugyancsak rontja a levegő minőségét az utak állapota, a felújítások elhanyagolása, illetve a kampányszerűen, nem összehangoltan végzett felújítások, a miattuk állandósuló közlekedési dugók. Országszerte megoldatlan a légszennyezés csökkentésének tervszerű programozása, pedig hatályos jogszabály rendelkezik az önkormányzatok ilyen jellegű kötelező feladatainak végrehajtásáról. Ennek ellenére az utóbbi időben kevesebb figyelmet fordítottak a levegő minőségének javítására. Az uniós pályázati támogatások többsége sem erre koncentrál, helyette leginkább a (szintén fontos) hulladékgazdálkodási és a szennyvíztisztítási beruházásokat támogatják, ám eközben – a szakmai érvek ellenére – a levegő védelme a háttérbe szorul.

Javasolt intézkedések

A Green Capital a következő intézkedéseket javasolja a nagyvárosi levegőminőség viszonylag gyors javítása céljából:

  • A PM 10 szennyezőanyag szmogriadó rendszerébe való mielőbbi bekapcsolódás.
  • A főváros zónákra osztása, a védett területeken bizonyos járművek behajtási tilalmának elrendelése, mégpedig nem a gépkocsik tömege, hanem az általuk kibocsátott légszennyezés fajlagos értékeinek figyelembevételével. A zónahatárok ésszerű megállapítása, a legvédettebb belső zónákban kizárólag a kerékpáros és a gyalogosforgalom engedélyezése.
  • A belső kerületekben a behajtási (út)díj bevezetése.
  • Az utak és főként a villamos pályák rendszeres és hatékony takarítása.
  • Kedvezőtlen légköri viszonyok esetén a magas szennyezettség idejére azonnali forgalomkorlátozó intézkedések bevezetése.

Általános, középtávon megvalósítható javaslatok:

  • Hatékony forgalomszervezési intézkedések a dugók csökkentése végett. Összehangolt, megfelelő logisztikai háttérrel, nem ötletszerűen végzett útépítések és felújítások.
  • A forgalmat akadályozó közlekedési magatartás (pl. buszsáv használat, szabálytalan parkolást stb.) drasztikus büntetése.
  • A tömegközlekedési szolgáltatás színvonalának növelése.
  • Az egyéni közlekedést választók közlekedési szokásainak tudatformálással történő megváltoztatása.
  • A P+R rendszerek fejlesztése (ez nagy jelentőségű, főként a külvárosi metróállomások, a peremkerületi és a környéki vasútállomások közelében).
  • A közlekedési szövetség tényleges alkalmazása és preferálása.
  • Az egyéni fűtés szabályozása. A távfűtés korszerűsítése és vonzóvá tétele.

(lóránth)

(Adatok, tények forrása: www.kvvm.hu)