Koleszterin mindenütt – de mi a szerepe?

A koleszterin és szerepe máig rejtély. Ha biológiailag nézzük: nélkülözhetetlen, ám a megfigyelések azt mutatják, hogy ártalmas, és senki sem tudja, mit csinál ott, ahol a sejtekben a legnagyobb számban fordul elő: a sejtmembránban. Most azt a meglepő felfedezést tették, hogy számos biológiai feladatához ráadásként még hírvivő molekulaként is szerepel.

A koleszterin egy „rossz hírű" lipid (a lipidek glicerinből és zsírsavakból álló makromolekulák), mert a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez van köze – mondja Wonhwa Cho kémiaprofesszor, a University of Illinois kutatója.

Koleszterin - de mire jó?

Alaposan tanulmányozták már, de szinte semmit nem tudunk a koleszterinnek a sejtben betöltött funkciójáról. Mi a szerepe? Egy rossz lipid? Egyáltalán nem. Például az agynak körülbelül a fele lipid, és abból is a legtöbb koleszterin. A koleszterin hiánya különböző betegségeket okozhat, és ez a kiinduló anyaga a szervezetünk tucatnyi szteroid hormonjának.

Tudtuk, hogy fontos szerepet játszik a sejtszabályozásban, például a sejtosztódásban. Tudjuk, hogy a nagy zsírtartalmú táplálkozás, ami megnöveli a koleszterinszintet, összefüggésbe hozható a rák előfordulásának megszaporodásával. Hogy hogyan? Nem egészen értjük – mondja Cho.

Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a szabályozó vagy hírvivő lipidnek csak átmenetileg volna szabad léteznie, addig, amíg átadja az üzenetet. De a koleszterin mindig jelen van. A membrán tartalmazza a sejt össz-koleszterin tartalmának 90 százalékát, és a membrán lipidjeinek 40 százaléka koleszterin.

A koleszterin adja a membrán stabilitását. A membrán tulajdonképpen egy kettős lipid (vagy zsír) réteg. A koleszterin plakkokat alkot, ahogy összegyűlik egy-egy helyre, amiről azt gondolták eddig, hogy ezek azok a platformok, amelyekről más hírvivő molekulák működni tudnak.

De ebben a kutatásban kimutattuk, hogy egyetlen koleszterin molekula önmagában is jelzést adhat. Első ízben sikerült megmérnünk a koleszterinszintet a membrán külső és belső rétegében, szimultán, valós időben, élő sejtekben. Kimutattuk, hogy a koleszterin főként a külső rétegben fordul elő – számol be Cho.

Nagyjából 40 százaléka alkotja a membrán külső rétegét, és mindössze 3 százalék a belsőt. Ha a sejt részéről egy specifikus inger éri, a belső rétegben a koleszterin mennyisége megduplázódik, ugyanannyival csökken a külső réteg koleszterintartalma. Azt is megállapították, hogy míg a normál sejtekben a koleszterin koncentrációja a membrán belső rétegében alacsony, a ráksejtekben sokkal magasabb.

A kutatás alapján némi fény derült a sztatin gyógyszerek rákkockázatot csökkentő (mellék)hatására. Cho és társai felfedezték, hogy ha a sejteket sztatinnal kezelik, az drámaian csökkenti a koleszterinszintet a membrán belső rétegében, ami a sejt növekedését elnyomja. Ez a rák kezelésének új módozatait jelentheti, mondta Cho professzor. – Úgy gondolom, még csak a felszínét érintettük a koleszterin szabályozó szerepének. Sok nem publikált adattal rendelkezünk, amelyek mind azt mutatják, hogy a koleszterinnek számos sejtfolyamatban és szabályozásban van szerepe.

 

Bejelentkezés

Hírlevél fel/leiratkozás

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Kiemelt ajánlatunk

Már tudok segíteni magamon

Már tudok segíteni magamon

Megosztom Önökkel az akut húgyhólyag-gyulladással kapcsolatos tapasztalataimat. Éppen a hétvégi házunkat készítettük fel a téli időszakra, és eközben észre sem vettem, hogy teljesen átfagyott a lábam. Két nap elteltével alhasi fájdalomra ébredtem. Görcsölt is meg nem is, kicsit nyomott is, olyan érzés volt, amilyet korábban soha nem tapasztaltam.

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Eseménynaptár (ma és holnap)

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés