Kedves Látogatóink! Finanszírozási nehézségeink szponzor híján – 15 éves működés után – bennünket is arra kényszerítenek, hogy fogjuk vissza a tempót. Ezért már nem közlünk új cikkeket, de továbbra is elérhetők a keresőink, a holdnaptár, a kínai horoszkóp és a másfél évtized alatt megjelent írásaink.
Reméljük, hogy hamarosan lesz olyan üzleti partnerünk, aki akár tulajdonosként, akár üzemeltetőként lát fantáziát a Natúrszigetben, és kész tovább működtetni, fejleszteni az oldalunkat.
Továbbra is vigyázzanak magukra és szeretteikre!

Meditáció és memória

A kezdődő memóriagondokkal küzdő idősebbek számára jótékony hatása lehet a rendszeres meditációnak. Segítségével enyhül a szorongás mértéke, így az ember kevésbé görcsöl rá arra, hogy eszébe jusson valami. MRI segítségével az is kimutatható volt, hogy a meditáció az emlékezésben résztvevő egyes agyi területek közötti kapcsolatokra is pozitív hatással volt.

Kutatók 25 idősebb személyt kísértek figyelemmel, akik enyhe memóriaproblémákra és időnként lelassult gondolkodásra panaszkodtak, melyek a demencia előjelei lehetnek. A 12 héten át tartó megfigyelés során az alanyok egy része meditációs és jógagyakorlatokon vett részt, a többiek pedig memóriajavító tréningen, amely során különféle stratégiákat sajátítottak el a feledékenységük ellen.

Javul az emlékezőtehetségA kutatás végén végzett felmérésekből kiderült, hogy bár mindkét csoport tagjainál javult az emlékezet, a meditációt is végző csoportnál nagyobb mértékű javulás volt kimutatható a vizuális-térbeli memória terén, emellett esetükben a depressziós és szorongásos tünetek is csökkentek.

A kutatásban résztvevő dr. Helen Lavretsky, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem pszichiátriai tanszékének professzora úgy véli, számos oka lehet annak, hogy miért képes javítani a meditáció az emlékezetet. Az egyik például az, hogy segítségével enyhül a szorongás mértéke, így az ember kevésbé görcsöl rá arra, hogy eszébe jusson valami. MRI segítségével azonban az is kimutatható volt, hogy a meditáció az emlékezésben résztvevő bizonyos agyi területek közötti kapcsolatokra is pozitív hatással volt.

Lavretsky ugyanakkor hozzátette, hogy egyéb tevékenységekkel, például testmozgással, mentális vagy társas aktivitásokkal szintén karbantartható az ember agya, a lényeg az, hogy mindenki találja meg a neki leginkább tetszőt. Aki akar, meditáljon, aki akar, sétáljon, aki akar, fejtsen keresztrejtvényt.

Aki végül a jóga mellett dönt, mindenképpen alaposan nézzen utána, milyen órára iratkozik be, hiszen vannak olyan jógatanfolyamok, ahol kifejezetten megerőltető gyakorlatok vannak, idősebbeknek ezek helyett inkább olyat érdemes keresni, ahol a meditáción van a hangsúly, nem a bonyolult testhelyzeteken.

A vizsgálat további részleteiről a Journal of Alzheimer’s Disease című lapban olvashatnak az érdeklődők.