Az utolsó dinoszauruszok

„Megvan az ideje az eltépésnek. És megvan az ideje a megvarrásnak.Megvan az ideje a hallgatásnak, És megvan az ideje a beszédnek.”Prédikátor Könyve 2.3.7. Már több mint egy éve, hogy különös meghívót kaptam: az Egészségügyi Minisztérium és az Országos Epidemiológiai Központ „VÉDŐOLTÁSSAL A JÁRVÁNYÜGYI BIZTONSÁGÉRT” című rendezvényére invitált. Roppant módon megtisztelve éreztem magam, de el nem tudtam képzelni: honnan kerítettek elő 49 (!) év után. Éppen ennyi ideje volt akkor, hogy járványos gyermekbénulást kaptam…

„Kedvenc” szövegeim: C-vitamin (1.)

Most indítandó cikksorozatunkban olyan hivatalos szövegeket adunk közre, amelyek legalábbis elgondolkodtatják, még inkább vitára ingerlik az embert, ha nem vesz mindent készpénznek – például azokból a mondatokból, amelyek a „…kérdezze meg kezelőorvosát és gyógyszerészét” kategóriába sorolhatók. Elsőként a méltán közkedvelt C-vitaminról lesz szó, pontosabban annak a patikában, recept nélkül megvásárolható változatához adott kísérő szövegről. Vagyis a betegtájékoztatóról, amelynek szövegét nem kisebb hatóság, mint maga az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) hagyja jóvá.

Tiltakozunk – csatlakozzon Ön is!

Novembertől nem kérhető kártalanítás az államtól, ha valaki a kötelező védőoltástól nem várt egészségkárosodást szenved vagy meghal. A főként gyermekek számára előírt oltások megtagadása eközben továbbra is büntetendő, a törvény szerint akár szabadságvesztéssel is sújtható. Portálunk a jogszabályi változás ellen tiltakozó kampányt indít, amelyhez bárki csatlakozhat. Tiltakozásunkat a csatlakozók adataival együtt októberben továbbítjuk az ombudsmannak, vagyis az állampolgári jogok országgyűlési biztosának.

Támadás a homeopátia ellen?

Nem újdonság, hogy a korszerűnek minősülő orvoslás hívei elvetik vagy legalábbis megkérdőjelezik a homeopátia létjogosultságát, a homeopátiás gyógyszerek működését. Ennek ellenére a meglepetés erejével hatott az a kutatás, amelynek eredményeit 2005 augusztusának végén tették közzé. Nem is az eredményei miatt, hanem elsősorban azért, mert az egyik legtekintélyesebb orvosi szaklap, a The Lancet adott helyet a tanulmánynak – ráadásul a homeopátiát „leleplező” kommentárral együtt. A kutatás szerzőinek végkövetkeztetése az volt, hogy a homeopátia klinikai hatásai legfeljebb a placebóéval – vagyis a hatóanyagot nem tartalmazó szer hatásaival hasonlíthatók össze. Akik viszont ismerik és alkalmazzák a homeopátiás szereket, azok pontosan tudják, hogy – ha jól választották meg a szert – jóval többről, valóságos gyógyulásról van szó.

Ne olvassa, csak vegye és egye!

Az egyik természetgyógyász folyóirat hátsó borítóján egész oldalas hirdetés jelent meg két új, patikában recept nélkül kapható készítményről. Ez itt nem a reklám helye, ezért az egyszerűség kedvéért nevezzük őket T.-nek és E.-nek. A hirdetés szlogenje szerint T. segítségével tisztán gondolkodhatunk, E. pedig csökkenti az elalvás előtti feszültséget. Az ember természetesen kíváncsi, miből állhat két ilyen kiváló hatású készítmény. És ekkor éri a meglepetés!

Veszélytelen amalgámtömések?

Rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink ilyen tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Ezúttal a HVG 2005 márciusában megjelent Fúrják a tömést című cikke keltette fel figyelmünket. Az egyébként korrekt történeti áttekintés után a tárgyilagosságáról ismert hetilapban meglepő mondat olvasható, amelyből megtudjuk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „hivatalos állásfoglalása szerint az amalgám biztonságos”.

Gyilkos grépfrút?

Új rovatunkban igyekszünk összegyűjteni azokat a hiteket és tévhiteket, amelyek széles körben elterjedtek, és gyakran a médiumok is „tesznek rájuk egy lapáttal”. Portálunknak ez a helye – miként a hamarosan induló Fórum is – mindenki előtt nyitva áll, ezért várjuk olvasóink e tárgyú cikkeit is. Ha valóban érdemesek a közfigyelemre, beküldőjük itt viszontláthatja őket. Első alkalommal a Reggel című lapban a nap témájaként egy egész oldalon márciusban megjelent cikkel foglalkozunk, amely a következő bulvárízű címmel jelent meg: A gyilkos grépfrút és társai.