Miután az első két gyakorlattal megvetettük az AT-ház alapjait, megkezdhetjük a falak felhúzását. J. H. Schultz, a módszer kidolgozója a terapeuta döntésére bízza, hogy milyen sorrendben épüljenek fel ezek a falak.

A terapeutának a kliens állapotától, személyiségétől, aktuális helyzetétől függően kell döntenie. Ha valakinek például érzékeny szerve a szíve, akkor vagy ezzel kell kezdeni (az első és második gyakorlat után természetesen), vagy ennek kell az utolsónak lennie – a személyiség és/vagy az aktuális helyzet függvényében. Látható az elmondottakból is, hogy – igazi terápia esetén – a kliens személyisége, állapota határozza meg, hogy mi történhet.

„Szívügyek”

Szívpanaszok háromféleképpen keletkezhetnek:

1. lehetnek organikus eredetűek, amikor a szív, mint szerv (orgánum), nem tud jól működni

2. lehetnek funkcionálisak, vagyis működésbeli rendellenességek következményei

3. mindkettő hátterében meghúzódhatnak ideg-lelki okok is. Ez utóbbit azért fontos tudni, mert ilyenkor a gyógyszeres kezelés csak elfedi, „betakarja” a pszichés trauma hatását. Így, miközben a gyógyszertől a tünet szelídül vagy esetleg el is tűnik, a trauma a mélyben tovább munkál, esetleg tünetváltást provokál – tehát csak bonyolódik a helyzet.

Nagyon gyakran fordul elő az, hogy a szívpanaszokkal háziorvoshoz, onnan belgyógyászhoz majd kardiológushoz kerülő embernek a szívspecialista „jó hírt” mond: a terheléses EKG sem mutat semmiféle rendellenességet sem organikusan, sem funkcionálisan. Ha ez először fordul elő, emberünk elbizonytalanodik, nem érti a helyzetet.

A kardiológus – ha ideje engedi – megkérdi az illetőt, hogy dohányzik-e, hány kávét, kólát iszik, hogy áll az alkohollal, illetve (amennyiben pozitívan akar közeledni és még mindig van ideje) aziránt érdeklődik, hogy sportol-e az illető, gyalog megy a lépcsőn vagy csak lifttel jár, miket eszik… S ha még mindig nem szól a nővér, hogy túl hosszú már kint a sor, vagy a kardiológus tisztán látja, hogy emberünk a jó EKG ellenére is igen rosszul néz ki, tovább kérdezősködik: van-e valami egzisztenciális vagy párkapcsolati gondja-baja, ami miatt esetleg nem jól alszik… Néha a „visszafelé úton”, a belgyógyásznál vagy a háziorvosnál fogalmazódnak meg ezek a kérdések.

Idegi-lelki okok

Így juthatunk el a korábban jelzett, a háttérben meghúzódó idegi-lelki okokig, melyeket érthetően csak lelki gyógymód, pszichoterápia tárhat fel és kezelhet, gyógyíthat – gyakran persze először csak úgy, hogy további egészségromlás nélkül elviselhetővé teszi az adott helyzetet az illető számára. Ami, pestiesen szólva, nem semmi! Fontos tudni, hogy indokolt esetben a pszichoterápia mellett a gyógyszeres támogatásra is szükség lehet. Támogatásra – mondom ki még egyszer, mert megoldás az okok miatt csak a pszichoterápiától várható.

Nos, az AT harmadik gyakorlata – amennyiben szívpanaszok (is) vannak – ilyen pszichoterápiás eljárás. Segíthet ez a gyakorlat a már kezelt, akár sikeresen gyógyult betegség pszichés rehabilitációjában: infarktust utáni állapotban, a szívműtétet követő felépülési szakaszban stb.

Egyedi döntés szükséges ahhoz, hogy ilyen esetben inkább individuális vagy csoportfoglalkozásokon vegyen részt az illető. Elképzelhető olyan helyzet, amikor az összes körülményre való tekintettel az egyéni terápia kínálkozik eredményesnek (fokozott érzékenység, zárkózottság, szégyenérzet) –, de olyan is, amelyben a társak jelenléte, a közös élmény, a hasonlóság és mégis különbözőség katartikus élménye ad segítséget. A terapeuta rugalmas hozzáállása azt is lehetővé teszi, hogy a kezdeti individuális üléseket csoportterápia váltsa fel – mint ahogy ennek a fordítottja is indokolttá válhat.

A harmadik gyakorlattal kapcsolatban nem kerülhetjük ki a szívcsakra kérdését. Ez az energo-informatikai központ elöl a két mellbimbó, hátul a két lapocka közötti részen helyezkedik el, részben a fizikai testben, részben pedig az aura ahhoz legközelebbi rétegeiben. A csakra első része érzelmi, a hátsó pedig akarati központ. Ehhez a csakrához tartozik a szív mellett a tüdő, a csecsemőmirigy (mely az immunrendszer központja) és a gerinc háti szakasza. A szívcsakra működésének ismeretében válik érthetővé, hogy ehhez a területhez kötődnek a fent írtak mellett az egész létünk szempontjából alapvetően fontos érzelmek. Ehhez a területhez – ismétlem –, és nem a szívhez, amely önállóan „csak” a keringés motorja.

Az érzelmek

Részletesen kell szólni e téma kapcsán az érzelmekről. A New Age – mint minden széles és sebes folyó – sok hulladékot is hordoz. Az egyik ezek közül a kellő ismerettel nem rendelkező, az érzelmeket a gondolkodással összezagyváló „látóknak” és más „mestereknek” a negatív érzelmeket tiltó fellépése, s helyettük (!) a pozitív érzelmek és gondolkodás mindenáron való alkalmazásának a szajkózása.

Az érzelmek a tudattalanban keletkeznek, és jelentős részük onnan is hat. Ez a magyarázata annak, hogy aki tagadja, elfojtja a saját negatív érzelmeit, illetve nem tud mit kezdeni velük, az sérülékennyé válik, beleértve ebbe – mint nemzetközi tudományos kutatások jelzik – a betegségek, így a rák iránt fogékonnyá válás fokozódását is. Az érzelmek pozitív és negatív megjelenési formái kölcsönösen feltételezik és kizárják egymást. Nem kevesebbet tartalmaz ez, mint például azt, hogy csak az tud szeretni, aki gyűlölni is tud. A jin és a jang együtt adja a taót: az utat, amin járunk. Természetesen nem azt jelenti ez, hogy kontroll nélkül engedjük lefutni érzelmeinket! Ahogy a tao tanítja: megnevezni és tudatosítani kell őket, s hagyni, hogy kiteljesedjenek bennünk, közben és ezt követően pedig a pozitív gondolkodás (figyelem: nem érzelem, hanem gondolkodás!) alkalmazásával irányítani, szükség esetén szocializáltan megélhetővé szublimálni, transzformálni őket, hogy olyan cselekedetekre motiváljanak, amelyek nem ellentétesek erkölcsi és jogi normákkal.

Ahogy utaltam rá, a szívcsakra (is) rendelkezik egy érzelmi és egy akarati aspektussal. Ám ha akarattal kívánunk pozitív érzelmet kicsiholni magunkból valaki iránt (például, mert a feleségünk anyja), azzal csak azt érjük el, hogy a szívcsakrában működési zavar áll elő, ami aztán nemcsak anyósunkkal kapcsolatban, de általában is megnehezíti az életünket. Hasonlóan ahhoz a gyakori hibához, amikor gyűlöletet akarunk szítani magunkban az iránt a cemende/strici iránt, aki – hitünk szerint – méltatlanná vált a szeretetünkre…

Mindezeket és még sok más gondot, problémát segít megoldani az AT szívgyakorlata.

(Folytatjuk)

Dr. Csíky Antal
holisztikus integratív terapeuta
munka szakpszichológus
alternatív gyógyító
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről