Hogyan végezzük az autogén tréninget?

Egyre több mentális és fizikai betegség oka a stressz és a folyamatos hajsza. A szédülés, kiégés vagy depresszió is példa az életmód lehetséges következményeire, ezért még fontosabb, hogy rendszeres időközönként szünetet tartsunk és megfelelően pihenjünk. Az autogén tréning, ez a relaxációs módszer sokat segíthet, bárki elsajátíthatja. Hogyan csináljuk?

Az autogén tréning (6.) – a szógyógyszer

Ahogy az autogén tréninget ismertető cikkekben már jeleztem, a hatodik gyakorlat a pont az i betűn. A gyakorló olyan élményt tud átélni, amilyenhez eddig hasonló sem volt: miközben az egész teste kellemesen meleg (esetleg érzi a keringő vér lüktetését is), a homloka kellemesen hűvössé válik – és olyan is marad.

Az autogén tréning (5.) – a vegetatív idegrendszer

Ha lehet fontossági sorrendet felállítani, az ötödik gyakorlat azért kerülne előre ebben a rendben, mert a vegetatív idegrendszer hasi központjához tartozó napfonattal (plexus solaris, solar-plexus) foglalkozik – ez pedig nagyon-nagyon sok embert érint.

Az autogén tréning (4.) – légzés

Az AT-ház következő fala a légzőgyakorlat. Sajnos nagyon sok ember rossz technikával lélegzik, s ez is szerepet játszik a különböző allergiás és asztmás panaszok, betegségek kialakulásában és nehezen gyógyíthatóságában.

Az autogén tréning (3.) – a szív

Miután az első két gyakorlattal megvetettük az AT-ház alapjait, megkezdhetjük a falak felhúzását. J. H. Schultz, a módszer kidolgozója a terapeuta döntésére bízza, hogy milyen sorrendben épüljenek fel ezek a falak.

Az autogén tréning (2.) – vérnyomás

Már az első gyakorlat tanulása során többen észreveszik, hogy nem(csak) nehéz a kezük-lábuk, majd az egész testük, hanem (helyette) kellemesen meleg (is). Mások a nehéz-érzés mellett (vagy helyette) a vér lüktetését, pulzálását érzik a végtagokban vagy testszerte.

Az autogén tréning (1.) – stressztűrés

Közismert tény, hogy az idegfeszültség izomfeszültséget vált ki. Ezért félnek például annyira a sportolók a görcstől: attól, hogy idegességük, izgulásuk, figyelmük koncentrálása, akaratuk összpontosítása hatására nehogy túlságosan is megfeszüljenek, majd görcsbe ránduljanak az izmaik.

Mire jók az autogén tréning alapgyakorlatai? (2.)

Érdemes most is a kályhától indulni. Ahogy írtam, az autogén tréning (AT) relaxációs technika. Ma azt hisszük, hogy a relaxáció az angol relax szóból ered, de ez a szó (is) a franciából került az angolba, ahol a relaxation a fogoly szabadon engedését jelenti (és természetesen latin eredetű). Könnyű belátni, hogy vajon milyen fogolyról lehet szó – a lélek az, a mi halhatatlan lelkünk.

Az autogén tréningről (1.)

Az előző – a relaxációs gyakorlatokról szóló – cikkben az izomellazítás egyik formáját mutattam be. Utaltam arra, hogy ez a gyakorlat az autogén tréning nulladik órájának, foglalkozásának is felfogható, mivel felkészíti az egész testet erre az autogén (vagyis önmagából eredő, önmagát fejlesztő) tréningre (edzésre, gyakorlatozásra, képzésre).

Allergia: mítosz és valóság

Hazánkban jelenleg a lakosság több, mint 25 százaléka küzd különböző szintű allergiával. A tünetek kezeléséről számos hiedelem kering a köztudatban. Az allergiával kapcsolatos tévhitek eloszlatásában Dr. Balogh Katalin, a Budai Allergiaközpont allergológusa volt segítségünkre.