Ha lehet fontossági sorrendet felállítani, az ötödik gyakorlat azért kerülne előre ebben a rendben, mert a vegetatív idegrendszer hasi központjához tartozó napfonattal (plexus solaris, solar-plexus) foglalkozik – ez pedig nagyon-nagyon sok embert érint.

Függőlegesen az ajkunktól a külső nemi szervekig, vízszintesen pedig a májunktól a lépünkig mindegyik – a két tengely által határolt területen lévő – szervünket és zsigerünket a napfonat irányítja, az akaratunktól függetlenül, vagyis vegetatíve. Csoporton a klienseim először nem is nagyon értik, hogy akinek például idegi-lelki alapon zsibbad a nyelve, azt az ötödik gyakorlatig kérem kitartani – de akinek korai magömlése vagy hüvelynedvesedési, esetleg orgazmus gondja van, ugyancsak idegi-lelki eredettel, azt is azzal vigasztalom, hogy majd az ötödik gyakorlat segít megoldani.

Ez a vegetatív központ azért kaphatta a napfonat nevet, mert a sugárzó naphoz hasonlóan „áradnak” belőle azok az idegek, melyek egy-egy szervünket, zsigerünket irányítják. Egy régi magyar anatómus talán ezért is a „zsigeri agy” elnevezést javasolta a latin plexus solaris tükörfordítása helyett, de a kollégái nem nagyon fogadták ezt el, arra hivatkozva, hogy az anatómia latin „anyanyelvű”, s egyszerűbb, félreértésektől mentesebb a tükörfordítás. Hát…

A lényegre visszatérve: a napfonat vezérli-irányítja tehát az akaratunktól függetlenül minden belső szervünket és működésünket. A már említett szexuális témák mellett ide tartoznak az idegi-lelki alapon kialakult szív-, légzés-, emésztési és az egyébként érthetetlen testsúly-növekedési vagy -csökkenési problémák. S természetesen a napfonat segítségét kell kérnünk a legkülönbözőbb (szív-, légzési-, gyomrot érintő) pánik, a vegetatív neurózis és a pszichovegetatív labilitás diagnózisa esetén. Ugyancsak a napfonat-gyakorlattól várható tartós javulás, ha valakinek kóros szorongás, egyedspecifikus stresszreaktivitás (csak az adott egyénre jellemző kóros válasz a stresszre), vagy valamilyen fóbia a diagnózisa.

Vizsgadrukk

Mivel az utóbbi három téma szorosan összekapcsolódik egy mostanában aktuális egyéb „gonddal” is, részletesen ezekről szólok.

Amikor lezárulnak a vizsgaidőszakok a felsőfokú oktatási intézményekben, akkor osztják a bizonyítványokat az általános és a középiskolákban is. S mint a vicc mondja: némely bizonyítvány bizony hitvány. Ez a téma minket, felnőtteket akkor is érint, ha mi vizsgázunk (beleértve ebbe a nyelviskolát vagy éppenséggel a gépjárművezetői tanfolyamot is), de az is gondot jelent számunkra, ha a gyermekünk vagy az unokánk bizonyítványáról van szó.

Először a szorongásról, erről az alattomos, konkrét tárgy nélküli félelemről kell beszélni. Nagyon sokszor a bénító, gátló (debilizáló) formája rontja a teljesítményt. Otthon, a szünetben vagy csak a padban ülve hibátlanul tudja, fel is mondja a tanuló az anyagot. Ám, ha fel kell állni, sőt ki kell menni a táblához, a térképhez, s ott állni a tanár és az osztály előtt, olyan súlyos vegetatív tünetek jelentkeznek, amelyek tényleg bénítólag hatnak, gátolva a felelőt abban, hogy elmondja, visszaadja, bizonyítsa az egyébként tényleg meglévő tudását. Szédül, izzad, remeg, majd kiugrik a szíve, nagyon fáj a gyomra, pisilnie kell, de azonnal – nem csoda, hogy tényleg képtelen elmondani a jól megtanult és a kritikus helyzet előtt és után könnyen hozzáférhető anyagot. Legyünk őszinték: az élet vizsgaszituációiban mi, felnőttek is átéljük néha ezt a méltatlan és érthetetlen állapotot.

Lámpaláz, stressz

Sietek mindenkit megnyugtatni, hogy ez nem csak minket vagy szeretteinket érintő istencsapás: az emberek többsége így reagál a feladat-helyzetre, csak ki kevésbé, ki jobban „bénul meg”.

Azt is ki kell mondani viszont, hogy az ilyenkor felírt gyógyszerek – mivel nyugtatók – csak a tüneteket fojtják el úgy-ahogy, de a teljesítményt – éppen a szedáló jelleg miatt – nem javítják, sőt…

Egy megfelelően részletes állapotfelmérés után végzendő pszichoterápia – sokszor a most bemutatott autogén tréning, esetleg más módszerrel kombinálva – tudja meghozni azt a változást az illető felnőtt vagy gyerek viselkedésszerveződésében, amely garantálja, hogy az egyébként érthető, bizonyos szempontból szükséges izgalom nem ér el kóros mértéket, tehát nem rontja a teljesítményt.

Más szavakkal: továbbra is egyedspecifikus (vagyis az adott személyre jellemző) marad a stresszreaktivitás, a stresszre adott válaszviselkedés, de ez mind kevesebbet ront a minőségen, s a végén az a lámpaláz marad, amely a nagy színészekre is jellemző – a több évtizedes szereplés ellenére.

Fóbiák, iszonyok

Befejezésül a napfonat gyakorlat és a fóbiák, a beteges iszonyok kapcsolatáról. Gyerek és felnőtt egyaránt védtelen lehet ilyen szempontból is. A legkülönbözőbb tárgyak, dolgok, folyamatok, események válthatják ki azt a valóban beteges iszonyt az adott esetben, amely ugyancsak vegetatív tünetek, tünetegyüttesek (szindrómák) vagy működésbeli, illetve viselkedési zavarok előidézésével okozhat nagyon kellemetlen, néha súlyos vagy kifejezetten veszélyes helyzetet, állapotot.

A gyógyulást, a tünetek megszűnését, a helyzet rendeződését ez esetben is csak a pszichoterápia, legtöbbször a módosult tudatállapotban végzett ilyen terápia biztosítja (az autogén tréning mellett esetleg a hipnózis, az NLP), néha kognitív terápiával kombinálva.

Az autogén tréninggel ismerkedők, azt megtanulni szándékozók tehát jó úton járnak: az én praxisomban 6 éves volt a legfiatalabb és 83 éves a legidősebb olyan személy, aki megszabadult idegi-lelki eredetű panaszaitól, tüneteitől, és az AT rendszeres gyakorlásának hatására minden szempontból harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb életet élhetett.

S még nem tettük fel az i-re a pontot: a következő részben mutatom majd be az ezt jelképező hatodik gyakorlatot.

Dr. Csíky Antal
holisztikus integratív terapeuta
munka szakpszichológus
alternatív gyógyító
Tanácsadás

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről