A szeretethormon a társas kapcsolatokat is befolyásolja

A véltnél fontosabbnak bizonyult az oxitocin nevű, szeretethormonnak is nevezet anyag társas kapcsolatokban betöltött szerepe – állítják a Stanford Egyetem munkatársai. Ismert, hogy az oxitocin nevű hormon alapvető fontosságot tölt be az erős anya-gyermek kapcsolat kialakulásában és fenntartásában, de a szexuális ragaszkodásban is kiemelt szerepe van.

A szeretethormon a társas kapcsolatokat is befolyásoljaA Nature oldalain szeptember 12-én megjelent tanulmány szerint azonban a társas kapcsolatokat is jobban meghatározza, mint azt a kutatók korábban gondolták. A felfedezés alapvetően befolyásolhatja az olyan neurológiai betegségekről kialakult képünket, mint az autizmus, de forradalmasíthatja akár az evolúciótudományt is. A cikk felveti, hogy egykor a két személy közötti szorosabb kötődés előfutára a csoportos kapcsolat volt.

Az oxitocin az agyban jutalmazás-érzetet vált ki, például amikor barátainkkal vagyunk. Az autista spektrumon főként ez a pozitív válasz hiányzik, így elmarad a társas kapcsolatok kialakulása. Kimutatták, hogy a betegségcsoportban igen gyakran fordulnak elő olyan mutációk, melyek az oxitocin jelátvitelét károsítják; emellett azt is bizonyították, hogy az oxitocint felismerő receptor mutációja növeli a betegség kialakulásának kockázatát. Dr. Robert Malenka és munkatársai mintegy két évtizeden keresztül tanulmányozták az agy jutalmazási rendszerét – ez a szabályozás felel azért a pozitív érzésért, amiért éhség során az étkezés, fáradtságkor az alvás, vagy a szex és a párválasztás vált ki, de egyes drogokra is alapvetően ezért a stimulusért lehet rászokni.

Jelen tanulmány során az agy nucleus accumbens nevű területének jelátviteli zavarait vázolták kóros neuropszichológiai állapotokban. A nucleus accumbens az agyon belül kiemelt szereppel rendelkezik az oxitocin felismerésében. A hormon-receptor kapcsolat megszakadása a monogám életmód feladását jelenti – ezt támasztják alá azok a megfigyelések, hogy azon fajoknál (például egerek), ahol a monogámia nem bevett, ott hiányzik a nucleus accumbens oxitocint felismerő funkciója. Viszont némi ellentmondás is ébred, hiszen ezek az élőlények akár kiterjedt társas kapcsolatokkal is rendelkezhetnek. A mostani vizsgálat arra világít rá, hogy azon egérfajok esetén, ahol a nucleus accumbens mégis tartalmaz oxitocin receptort, ott a gátlás drámaian lecsökkentette a szocializációra való hajlamot.