Miért a nők betegebbek a stressztől?

A nők sebezhetőbbek bizonyos stressztől függő, illetve allergiás eredetű betegségekre, mint a férfiak. Miért működik a nők immunsejtjeinek egyik típusa egészen másként, mint a férfiaké, és miért vannak a stresszhatás alatt levő nők jobban kitéve bizonyos betegségeknek? Az ok: a fehérvérsejtjeik egyik típusának, a hízósejteknek a különbözősége.

A géneken múlik a szúnyogok ízlése?

A szúnyogok nagyobb valószínűséggel szívják a szarvasmarhák vérét, mint az emberét, ha génállományukban megtalálható egy bizonyos kromoszóma-átrendeződés – állítja egy nemrégiben végzett vizsgálat. A szakemberek abban bíznak, ha kellő ismeretre tudnának szert tenni e téren, azzal jelentősen csökkenthető lenne a malária kórokozójának terjedése.

Honnan származnak a génjeink?

Az evolúció összetettebbnek tűnik annál, mint amit korábban véltünk. A Cambridge-i Egyetem munkatársai most azt vetették fel, hogy a gének továbbadása nem minden esetben vertikális, létezik horizontális terjedés is: mikroorganizmusokból a gazdaszervezetbe. A genetikai evolúcióban a kutatók azonosították azokat a géneket, melyek idegen eredetűek lehetnek.

Kétélű fegyver a várandósság alatti genetikai teszt

A várandósság alatt számos vizsgálat áll az anya rendelkezésére, melyek segítenek megállapítani, ha esetleg valami baj lenne a magzattal. Az egyik ilyen genetikai teszt azonban nem mindig tudja pontosan megjósolni, hogy vajon a kimutatott kromoszóma-rendellenesség okozhat-e majd problémákat a leendő gyermekben, ezért sok anya utólag úgy véli, jobb lett volna, ha el sem végezték volna rajta a vizsgálatot.

A falánksággén miatt eszünk akkor is, ha már tele vagyunk

A karcsúság titka teljes egészében a génekben rejtőzhet. A tudósok úgy vélik, felfedezték a falánkságért felelős gént, mely miatt az agy nem kapja meg azt az információt, hogy az illető már eleget evett. Egerekkel végzett kísérletek során kimutatták, hogy egyetlen gén mutációja képes tönkretenni a szervezetben zajló kommunikációt, ami csillapíthatatlan étvágyhoz és gyors hízáshoz vezet.

A géneken múlik, ki akarja megmászni a Kilimandzsárót

Összesen hat gén határozza meg, hogy valaki rosszul lesz-e a szédítő magasságban. Mivel ez egy teszttel 95 százalékos valószínűséggel kimutatható, a hadsereg is hasznát vehetné, hogy a megfelelő embereket küldje ilyen típusú bevetésekre. Az első ilyen tesztet 2010-ben végezte Robert Roach a Coloradói Egyetem laboratóriumában. 28 önkéntest helyezett egy olyan cellába, amelyben a nagy magasságokhoz hasonló körülményeket hozott létre. Ahogy előre számított rá, a résztvevők fele lett rosszul a szobában, míg a másik fele semmi tünetet nem mutatott.

A lányok édesanyjuk egészségi állapotát öröklik?

A University of London rákkutató intézetének kutatói kimutatták, hogy egy lány esetében a menstruáció kezdetét főként az határozza meg, mikor kezdett menstruálni édesanyja. Korábban azt gondolták, hogy az étrend, különösen a sok hús fogyasztása nagyobb szerepet játszik, mint a genetika.

Mitől vagyunk egyediek?

Az emberi evolúció és sokszínűség egyik fő hajtóerejére adott magyarázatot a DNS-ujjlenyomatot korábban kidolgozó, világhírű Alec J. Jeffreys brit kutatócsoportja – adta hírül hétfőn a Leicesteri Egyetem honlapja.

Elhízás: a genetika rossz kifogás!

Egy friss felmérés szerint a gének és a krónikus betegség között közelmúltban feltárt kapcsolatok eszközül szolgálnak a legegészségtelenebbül élők számára: mentséget jelentenek egészségügyi problémáikra.