A súlyos fertőzések miatt kórházba kerülő betegeknél nagyobb a kockázata, hogy öngyilkosság következtében halnak meg. A háttérben biológiai ok állhat. A HIV/AIDS-ben vagy hepatitisz fertőzésben szenvedőkre leselkedik a legmagasabb kockázat, körükben több mint kétszeres az öngyilkosság valószínűsége, mint az e betegségekben nem szenvedő személyek esetében.
öngyilkosság
Az internet hatása az öngyilkossági hajlamra
Egy friss tanulmány az öngyilkossággal foglalkozó internetes oldalak tanulmányozása során arra jutott, hogy komoly lépésekre lenne szükség az öngyilkossági hajlam megelőzésére és visszaszorítására. A kutatást Sunny Collings professzor, az új-zélandi Otagoi Egyetem Szociálpszichiátriai és Mentális Egészségügyi Részlegének munkatársa vezette, a kutatók az öngyilkosság témájával foglalkozó honlapok minőségét és tartalmát elemezték és hasonlították össze.
Egészségi kockázatok karácsonykor
Balzsam a szívnek, vagy stressz a léleknek? Különböző tanulmányok és kérdőívek foglalkoznak a kérdéssel, hogyan hat a karácsonyi időszak az egészségünkre. Az egyik ember számára a karácsony körüli hetek az év legszebb időszaka. Mások alig várják, hogy vége legyen az egész rumlinak. Egy biztos, senkit nem hagy hidegen az év legnagyobb ünnepe. A tudomány is foglalkozik a kérdéssel, hogyan hat az érzelmekkel teli karácsonyi időszak a testre és a lélekre. Az eredmények egy része várható volt, más részük meglepetést okoz. Végül is azonban mindig az egyéntől függ, mennyire lesznek egészségesek vagy egészségtelenek a karácsonyt megelőző és követő napjai.
Mellmegnagyobbítás – fokozott hajlam az öngyilkosságra
Egy kanadai kutatás eredményei szerint a mellmegnagyobbító műtéten átesett hölgyek hajlamosabbak arra, hogy öngyilkosságot kövessenek el. A kutatók szerint ennek a hátterében az áll, hogy ezek a nők pszichikailag kevésbé stabilak, alacsonyabb az önértékelésük.
Ómegától ómegáig
A szervezet ómega-3 szintje szoros kapcsolatban áll az agy szerotoninszintjével. Ha a depresszió összefügg az ómega-3 hiányos táplálkozással, akkor vajon az ómega-3 pótlása antidepresszáns hatású volna? Erre a kérdésre is keresi a választ cikkünk szerzője.
A szerotoninmítosztól a betegségiparig: beszélgetés Szendi Gáborral
2005 végén jelent meg Szendi Gábor klinikai szakpszichológus Depresszióipar című könyve, amellyel – pestiesen szólva – jól belecsapott a lecsóba. A szerző ugyanis könyvében nem kevesebbet állít, mint azt, hogy a depressziót a gyógyszergyárak tették népbetegséggé, és az orvosok ma már minden tizedik embert depresszió diagnózisával gyógyszeresen kezelnek. Mivel Szendi Gábor tudományos vizsgálatok százait tanulmányozta át és elemezte – könyvében csak az irodalomjegyzék 33 oldalt foglal el –, azt kell mondanunk, hogy ezúttal mindenképpen többről van szó, mint a szerző magánvéleményéről. Ahogy dr. Buda Béla, az utószót író jeles pszichiáter megfogalmazta: „A könyv a depresszióval és annak gyógyszeres gyógyításával kapcsolatos dilemmákat szemléletesen tárja az olvasó elé. Ehhez nehéz hozzátenni valamit, de nehéz megcáfolni a főbb állításokat is.”
Sokasodó kételyek a hiperaktív gyerekeknek adott Ritalin és társai körül
A hiperaktívnak tartott gyermekek, akiknek az állapotát a „figyelemhiányos tünetegyüttes” (ADHD) csoportba is be szoktak sorolni, általában gyógyszeres kezelést kapnak. A leggyakrabban Ritalint vagy hozzá hasonlóan ható, más gyógyszereket, amelyeknek „mellékhatásaként” egyre gyakrabban merül fel komoly szív- és érrendszeri betegségek, köztük szívroham gyanúja. Ezeket az ellenérzéseket támasztja alá az illetékes amerikai gyógyszerhatóság, az FDA azzal, hogy szakértői úgynevezett fekete dobozos figyelmeztetést javasolnak elhelyezni a gyógyszeres dobozokon.
Fiatalok öngyilkossága: figyelmeztető jelek
A kamaszkori öngyilkosság egyike azoknak a témáknak, amelyekről nem szokás beszélni. Különösen tilalmasnak számít ez az érintett korosztály előtt. A kutatók és a pedagógusok egyaránt úgy tartják, hogy ha a serdülőkkel erről beszélgetnének, akkor esetleg tippet adnának ahhoz, hogy az érintettek maguk is megpróbálkozzanak az önpusztítással. Egy új kutatás kiderítette, hogy ez nem igaz: a lelki teher alatt gyötrődő tizenévesek számára éppenséggel megkönnyebbülést jelenthet, ha szóba kerül ez a téma.