Az amerikai gyógyszerhatóság figyelmeztette az orvosokat, hogy gondosabban írják fel a vérszegénység elleni gyógyszereket, mert azok fokozhatják a halálozás kockázatát vagy komoly egészségi problémákat jelenthetnek a rákban vagy vesebetegségben szenvedő betegeknek.
stroke
Az aszpirin szedése veszélyes lehet
A vastagbélrák szempontjából veszélyeztetettnek minősülő embereknek nem szabad aszpirint vagy más fájdalomcsillapítókat szedniük, például ibuprofent. Legalábbis ezt tanácsolják számukra a kormány alárendeltségében működő amerikai betegségmegelőzési szolgálat munkatársai.
Schneider-módszer: csak szelíden (3.)
A Schneider-módszer a világ egyik legkézenfekvőbb mozgás- és mozgatásterápiája. Gyógyító rendszerét az teszi rendkívül hatékonnyá, hogy a betegnek saját magát is masszíroznia kell. Vagy legalábbis a hozzátartozóknak meg kell tanulniuk a masszázsfogásokat.
Sokan igényelnék a házi betegápolást
A fekvőbetegnek fenntartott helyek számának csökkentésével, a kórházi beavatkozások idejének rövidülésével mind nagyobb szerep vár az otthoni betegápolásra. A lakosság igénye is nő e szolgáltatásfajta iránt, mert a betegek otthonukban gyorsabban, sikeresebben gyógyulnak.
Akupunktúra – klinikai kísérletek
Hogyan működik az akupunktúra – erre a kérdésre hosszabb ideje keresik a választ a kutatók, de tudományos bizonyítékokkal alátámasztott eredményre eddig nem jutottak. Egy új kutatás keretében most azokat az intézeteket kérdezték meg, amelyek akupunktúrát is alkalmaznak.
A lassú légzés csökkentheti a magas vérnyomást
Lélegezzen lassan be, aztán ugyanolyan lassan ki. Ha megméri a percenkénti légzésszámot, vajon tíz alatt lesz-e? A legújabb kutatások alapján feltételezhető, hogy ha naponta néhány percig lassú légzést végzünk, akkor ennek a hatása hosszú távon is érvényesül, és csökkenti a vérnyomást. Mi lehet ennek a mechanizmusnak a hátterében? Ezt kutatják amerikai szakértők.
Hogyan vezeti a koleszterinbiznisz az orránál fogva a világot?
Szendi Gábor a görög mítoszokat szereti, de az orvostudományiakat nem. Néhány hónapja megjelent, nagy vihart kavart, Depresszióipar című könyvében, illetve az itt olvasható írásában két olyan tévhitet szed ízekre, melyek nap mint nap milliók egészségét veszélyeztetik. Miközben orvosok százezrei többnyire jóhiszeműen felírják, hatalmas tömegek pedig egészségük védelmében bizakodva szedik a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket, valójában az a helyzet, hogy a szerző szerint a koleszterinbiznisz az orránál fogva vezeti a világot. Hogy miképp jutottunk el idáig, az kiderül az eredetileg Koleszterinmítosz címmel a Paradicsom magazinban megjelent cikkéből.
Másképp hat az aszpirin férfiaknál és nőknél
A szívre és az érrendszerre gyakorolt védőhatása miatt is népszerűvé vált aszpirin – mint a legújabb kutatásokból kiderült – különböző módon hat a férfiak és a nők szervezetére. Hat különböző, összesen 95 ezer embert érintő vizsgálat adatainak elemzése alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az aszpirin csökkenti a szélütés (stroke) előfordulását a nőknél, férfiaknál viszont nem védi ettől az agyat. Másfelől viszont a nemek szempontjából fordított hatás érvényesül, ha a szívroham kockázatát nézzük, mert ez esetben a védőhatás igaz a férfiakra, de nem érvényesül a nőknél.
Orvosi kutatások – mit fogadhatunk el?
Az emberben egyre több a bizonytalanság, ha újfajta orvosi terápiákról hall, mert nem tudhatja, vajon valóban eredményes-e az adott eljárás. Egyre többen gondolkodnak így, és most egyfajta muníciót kaptak, miután kutatók három tekintélyes orvosi szaklapban 1990-2003 között megjelent szakcikkek következtetéseit hasonlították össze. Kiderült, hogy sok esetben nem bizonyult jónak, sőt ártott, vagy legalábbis csak igen csekély mértékben segített valamilyen új eljárás a betegeknek – szemben a korábban megfogalmazottakkal.
A videojátékok segíthetnek a szélütés áldozatainak
A virtuális valóság, a videojátékokkal eltöltött idő segíthet a szélütés (stroke) áldozatainak abban, hogy javuljon a mozgásuk és – legalább részlegesen – visszanyerjék korábban elvesztett képességeiket. Erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik tapasztalataikról a Stroke című szaklap 2005. májusi számában számoltak be. A tanulmányból a részt vevő személyek kis száma és az önkéntesek viszonylag fiatal kora miatt – 10 stroke-beteg, 57 éves átlagéletkorral – messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, de az eredmények ígéretesek és további vizsgálatokra ösztönöznek.