Dr. Flórián Sándor: Gyógyulhatsz, ha akarsz! (2.)

A mai egyetemi orvoslás árnyoldala a krónikus betegségek kezelése. Gyakorlatilag az orvostudomány fejlődése ellenére máig megoldatlan problémát jelentenek a degeneratív betegségek, a rendelkezésre álló terápiák révén csupán a tünetek enyhíthetők, de végleges gyógyulásról nem beszélhetünk. Létezik azonban más út is, amit Dr. Flórián Sándor belgyógyász, homeopata, akupunktőr, holisztikus orvos most megjelent Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve ismertet. Alább egy hosszabb részletet olvashatnak a kötetnek a krónikus betegségek diagnosztikájával foglalkozó fejezetéből.

A kórelőzmény-esetfelvétel

Az egészségügy mai rendszerében nagyon nehéz helyzetben van az az orvos, aki egy krónikus, degeneratív betegségben szenvedő embernek szeretne segíteni úgy, hogy nemcsak a tünetek megszüntetését tűzi ki célul, hanem valóban gyógyítani akar.

A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki:
Megjelenik az orvos rendelőjében egy általában 30 és 65 év közötti nő, ritkábban férfi (sajnos előfordul, hogy már fiatalabb emberek is 10-15 éves anamnézissel érkeznek), aki kisebb paksamétát vesz elő a táskájából, hogy különböző leletekkel dokumentálja kórtörténetének főbb elemeit.

A beteg panaszai gyakorlatilag az összes szervrendszerre kiterjedhetnek. Szinte bizonyos, hogy a páciensnek van valamilyen bélrendszeri tünete. Teljesen változatos panaszokról számol be a beteg, puffad a hasa, időnként görcsöl, főleg jobboldalt alul, már látta sebész, nőgyógyász, urológus, természetesen gasztroenterológus is, egyik sem talált semmi érdemleges eltérést, mindegyik szakember egy másik kollégájához küldte vissza kontrollvizsgálat céljából. A páciens elmondja, hogy egy sebész a vakbél kivételét javasolta neki, mert ez azzal az előnnyel járt volna, hogy a műtét során fény derülhetett volna egyéb eltérésre is, de erre aztán mégsem került sor.

Időnként a betegnek sok a gyomorsava, ezért gyomortükrözést is végeztek nála, enyhe nyelőcsőgyulladás mellett refluxbetegséget állapítottak meg, gyógyszeres kezelést kezdtek, de a legkorszerűbb szer sem segített neki. A tükrözés során szövettani vizsgálatot is végeztek negatív eredménnyel, azonban Helicobacter pylori fertőzést mutattak ki nála. Feltételezték, hogy panaszainak ez az oka, így kombinált antibiotikumos kezelést végeztek, azonban ez sem hozott eredményt, sőt a páciens panaszai fokozódtak.

A betegnek aranyere van, ami időnként vérzik, helyi kezelést szokott emiatt végezni. Széklete szorulásos, de időnként híg és hasmenéses, nyákos székletet is ürített már, végbéltáji viszketése van. Amikor ezt a kezelőorvosának elmondta, ő egy alkalommal széklettenyésztést végeztetett, de az is negatív eredményt adott. Gombák jelenlétét nem vizsgálták a székletben. Ezt követően vastagbéltükrözés következett, bár a beteg ezt szerette volna elkerülni, de nem sikerült. A tükrözés során enyhén gyulladt nyálkahártyán kívül semmi kóros nem volt látható. Kapott gyógyszert a puffadására, de nem történt változás, többféle gyógyterméket is kipróbált szintén eredménytelenül. A hasi ultrahang vizsgálat során kicsit nagyobb májat írtak le, az epehólyagban pangó epeváladékot, valamint jobboldali vesecisztát, a hasnyálmirigy a gázosodás miatt nem volt ábrázolható, ezenkívül semmi egyébre nem derült fény. Tejcukor-érzékenységre is gondoltak nála, mivel a beteg már régóta tapasztalja, hogy tej fogyasztását követően tünetei fokozódnak. A hidrogénkilégzési teszt határértékeket mutatott, ezért az orvos tejcukorbontó enzimet tartalmazó gyógyszert írt fel neki azzal a javaslattal, hogy ha tejterméket fogyaszt, akkor ezt kell szednie. A bélpanaszaival egy másik orvoshoz is elment, ott hasnyálmirigyenzim-kivonatot és a belek perisztaltikáját szabályozó gyógyszert kapott, de az sem hozott javulást.

Alhasi panaszai miatt nőgyógyászhoz küldték, annál is inkább, mivel a betegnek nőgyógyászati panaszai évek óta vannak. Korábban gombás hüvelyfertőzést állapítottak meg nála. Hüvelyi folyása és viszketése hol elmúlik, hol előjön, az orvos már nem is végez tenyésztést, ha használja a nőgyógyászától kapott gyógyszert, akkor jobban van, később állapota ismét romlik. Menstruációja korábban teljesen spontán hosszú időre kimaradt, amire orvosa hormonkészítményt javasolt neki, ami rendezte is a menzeszét, de a hasi fájdalmak fokozódtak, bőrtünetek is megjelentek, ezért abbahagyta a szer szedését. Ciklusa jelenleg 25-35 nap között ingadozik. Rákszűrés során több alkalommal gyanús sejteket találtak, ezért orvosa műtétet is kilátásba helyezett, de erre aztán mégsem került sor. Korábban méhszájsebe is volt, amit több alkalommal helyileg kezeltek. Jobb alhasi tünetei miatt petefészek-gyulladást állapítottak meg nála, a hasi és a hüvelyi ultrahang, valamint a hasi CT petefészekcisztát és bizonytalan szövetszaporulatot írt le a petefészek körül. Rengeteg antibiotikumot és gyulladáscsökkentőt szedettek be vele, és azt mondta az orvos, hogy ha a gyógyszerekre nem javul az állapota, akkor el kell távolítani a petefészkét.

A beteg panaszai miatt urológusnál is járt. A vizsgálat során a vizeletből E. coli tenyészett ki, amit antibiotikummal próbáltak orvosolni. A terápia után azonban egy másik baktérium tenyészett ki a vizeletből, amire egy másik antibiotikumot kapott.

Panaszai csaknem teljesen megszűntek, de 3-4 hét után ismételten csípő vizelet, gyakori vizelési inger jelentkezett. Ekkor az orvos hólyagkatéterezést javasolt neki, amibe nem akart beleegyezni, de végül is elvégezték a vizsgálatot. A hólyag egyes területein kissé gyulladtabb nyálkahártya volt látható, egyéb kóros eltérés nem igazolódott.

Kedves betegünk nagyfokú fáradékonyságról számol be, 8-9 órai alvást követően reggel alig tud kikecmeregni az ágyból, napközben is álmos, bármikor el tudna aludni. Az éjszakája ugyanakkor mégis nyugtalan, éjfél után általában felébred, és nehezen tud újra elaludni.

Altatót nem akar szedni, bár felírtak már neki azt is, sőt volt egy ideggyógyásznál, egy alvásközpontban is vizsgálták, ahol mindenféle műszeres vizsgálat történt, de végül az ott felírt gyógyszert sem vette be.

Ha a beteg olvas vagy tanul, akkor nagyon rövid ideig tud az adott témára koncentrálni, figyelme elkalandozik, ha fel kell idéznie neveket, időpontokat, eseményeket, az egyre nehezebben megy neki, egyszerűen kiesnek dolgok az emlékezetéből. Próbált már vitaminokat szedni, különféle csodanövények leveit itta, de állapota nem sokat változott.

A beteg kb. 10 éve vette észre, hogy különböző bőrtünetek jelennek meg rajta, hosszabb-rövidebb ideig állnak fenn, aztán eltűnnek. Szemölcseit több alkalommal bőrgyógyász távolította el, illetve plasztikai sebész is néhány bőrkinövést kezelt.

Bőre egyébként száraz, és gyakorta viszket. A bőrgyógyász kenőcsöket írt neki, amitől a tünetek elmúltak, aztán újra megjelentek. Ekkor másik kenőcsöt kapott, ami újra használt egy ideig, de nem oldotta meg véglegesen a problémát. Azt is megfigyelte, hogy gyakran az orrszárnyak körül kipirosodik a bőre, valamint barnás foltok jelennek meg a bajusz vonalában vagy a szemöldökök felett a homlokán. Hiába járt kozmetikushoz, fényterápiára, a tünetek nem mutattak javulást.

A beteg nagylábujján gombás körömelváltozást diagnosztizáltak, szedett is rá gyógyszereket, de csak lassan javul a köröm állapota. A haja évek óta hullik, hol jobban, hol kevésbé. Már kipróbált minden csodaszert, vagyonokat költött samponokra és balzsamokra, de nem történt változás. Vashiányt állapított meg nála az orvos. Az első vaskészítményt nem bírta a gyomra, a másodikat beszedte, ez rendezte is a vashiányt, de a hajhullás nem állt meg, ráadásul a vashiány később újra kialakult.

Góckutatást végeztek a betegnél, amely során krónikusan gyulladt mandulákat találtak, ami nem is csoda, hiszen gyermekkora óta nagyon sokszor voltak begyulladva a mandulái, rengeteg antibiotikumot is beszedett emiatt. Egyszer már ki is akarták venni a manduláit, végül erre nem került sor. Most is ezt javasolta neki a fül-orr-gégész.

Páciensünknek gyermekkorában a baloldali arcüregét többször is fel kellett szúrni, antibiotikumokat szedett, jelenleg is a röntgenvizsgálat fedettséget igazolt, emiatt a fül-orr-gégész az üreg átöblítését javasolta gyógyszeres kezelés mellett.

A beteg fogorvosnál is járt, ahol kifejezett gócot a panoráma röntgenvizsgálat nem igazolt. Több gyökérkezelt foga is van, ami automatikusan lehet góc. Jelenleg régi amalgámtöméseit cserélteti ki.

A betegnek hosszú ideje fájnak az ízületei. Járt reumatológiai szakrendelésen, ahol ízületi kopással magyarázták a tüneteit, szedett porcregeneráló készítményt, gyulladáscsökkentőket, részt vett fizikoterápiás kezeléseken, kapott ultrahangkezelést, iontoforézist, semmi javulás nem következett be. A beteg kezén a kisízületek mentén kis csomók jelentek meg, amelyek időjárás-változáskor nagyon fájnak, hiába keni őket a reumatológus által felírt gyulladáscsökkentő kenőcsökkel.

A beteg legnagyobb ízületi fájdalmai azonban a térdeiben, főként a bal térdében jelentkeznek. Látta már ortopéd orvos, írt neki talpbetétet, aztán egy neves térdspecialistához került, aki endoszkópos vizsgálatot végzett nála, és azt mondta, hogy műtétre lesz szükség. Felmerült még az orvosokban Lyme-kór gyanúja is, bár nem emlékezett arra, hogy valaha is kullancs csípte volna meg. A laborvizsgálat azonban pozitív eredményt adott, így antibiotikus kezelést kezdtek nála. Panaszai azonban változatlanok maradtak.

A beteg ismeretségi körében több olyan ember is volt, akinek térdpanaszai a műtétet követően sem szűntek meg, ezért nem ment vissza a sebészorvoshoz.

Mivel szemszárazságot is érez, és a szemész csökkent könnytermelést állapított meg a betegnél, így felmerült autoimmun betegség lehetősége is. A páciens az egyik legnevesebb intézetbe jutott el, ahol a legszélesebb körű immunológiai vizsgálatokat végezték el nála, és az immunológus megállapította, hogy valóban autoimmun mechanizmus állhat fenn tünetei hátterében. Szteroid lökésterápiát javasoltak neki kezdetben nagyadagú, majd fokozatosan csökkenthető mennyiségű mellékvesekéreg hormon formájában. A gyógyszerek szedése alatt egy alkalommal véres székletet észlelt, vérnyomása kóros mértékben megemelkedett, ezért leállították a terápiát. Vérnyomása azonban azóta sincs rendben, 160 körüli szisztolés értékeket mér. Jelenleg nem-szteroid gyulladáscsökkentőket szed ízületi fájdalmai miatt, és szorgalmasan csepegteti a felírt szemcseppeket.

A beteg laborértékei közül időnként a magas vércukorszint és koleszterinszint, valamint húgysavszint emelhető ki. Egy alkalommal májfunkciós értékei is magasabbak voltak, pedig alkoholt csak ritkán fogyaszt. Háziorvosa azt javasolta neki, hogy mindenképpen legalább 10 kg-t le kell fogynia, és akkor lehetséges, hogy abbahagyhatja a vércukor- és húgysavcsökkentő gyógyszereinek szedését. Sajnos a kívánatos fogyást azonban a beteg nem tudja elérni. Már mindent megpróbált, de a legszigorúbb diéta mellett is csak alig néhány kg-t tudott leadni. Ha sikerült is ez neki, akkor is a kúra befejeződését követően ismét visszajött. Már alig eszik valamit, általában semmit sem reggelizik, délben bekap valamit, aztán este a családdal vacsorázik. Tornaterembe nincs ideje elmenni, meg különben sincs se ereje, se kedve a mozgáshoz, pláne ahhoz, hogy mindenféle kínzóeszközzel gyötörje magát.

A beteg szexuális élete gyakorlatilag a nullával egyenértékű, ugyanis nemi vágya minimálisra csökkent, és ha szeretkeznek is a férjével, akkor sem leli örömét az aktusban.

A beteget időnként furcsa félelmek gyötrik. Teljesen váratlanul rossz közérzet, verejtékezés, szapora szívműködés jelenik meg nála, furcsa gondolatai támadnak, attól tart, hogy nincs biztonságban az élete. Járt már pszichiáternél is ezzel a panaszával, aki kétféle gyógyszert írt fel neki, az első nem hatott, a másodiktól pedig a szemét sem tudta nyitva tartani, annyira elálmosodott tőle. Most a harmadik fajta gyógyszert szedi, ettől jobban van.

A betegnek kb. 4 éve orrfolyása, könnyezése, szemviszketése kezdődött, az allergiavizsgálat parlagfű, virágpor, kutya- és macskaszőr, valamint házipor allergiát állapított meg. Az elvégzett élelmiszer-allergia vizsgálat teljesen negatív lett, pedig évek óta bőrkiütései jelennek meg, ha csokoládét, epret, tejtermékeket vagy olajos magvakat fogyaszt.

A káposztafélék és hüvelyesek fogyasztását követően meg szinte kidurran a hasa. A beteg az édességeket nagyon kívánja, két tábla csokit is meg tudna enni egyszerre, pedig tudja, hogy utána nem lesz jól. Pollenidőszakban szed gyógyszert az allergiájára, bár az elsőtől, amit az allergológustól kapott, nagyon elálmosodott, a második, most úgy tűnik, használ neki.

Fáradékonysága, fogyási képtelensége miatt pajzsmirigyvizsgálaton is volt, ez valóban igazolta is a szerv csökkent működését.

A pajzsmirigy ultrahang több kisebb göböt írt le a mirigy állományában, de az endokrinológus azt mondta neki, ezzel egyelőre nem kell foglalkoznia, viszont írt a betegnek kis adag pajzsmirigyhormont, amit élete végéig szednie kell.

A betegnek kb.10 éve rendszeres fejfájásai kezdődtek, kezdetben nem is figyelt rá, aztán mivel a tünet egyre gyakoribbá vált, elment újra ideggyógyászhoz. Az elvégzett koponya CT és EEG vizsgálat nem mutatott kóros eltérést. Az orvos gyógyszereket írt fel neki, de ennek ellenére a fájdalmak gyakorta megjelennek, sőt ha igazán súlyos formában jelentkezik a fájdalom, akkor dolgozni sem tud, csak lesötétített, csöndes szobában tudja elviselni ezt az időszakot.

Bár tudom, hogy ezt még végigolvasni is sok, túlzás nélkül állíthatom, hogy nem ritka az, hogy egy alternatív orvoslással foglalkozó gyógyítónál ilyen betegek jelennek meg a rendelésen. Ezek a betegek már végigjárták az egyetemi orvoslás minden szintjét, a szakrendeléseket, ahol a szakma szabályai szerint vizsgálták és a terápia szabályai szerint kezelték őket, igaz, a betegre jutó néhány percben mindig csak az éppen ahhoz a szakmához tartozó szempontokat vették figyelembe a gyógyításnál, ahol a páciens éppen volt.

Rengeteg pénzt költött el a beteg, és rengeteg pénzt költött el feleslegesen a társadalombiztosító is, mindezek ellenére a beteg állapota nem javult, sőt a kezelések mellékhatásaként rosszabbodások jelentek meg, amelyeket újabb, a mellékhatásokat csökkentő kezelések követtek.

A fenti eset egy átlagosnak mondható példa, sajnos ennél sokkal súlyosabb betegségekkel is találkozhatunk. Nem kivételek a gyermekek sem a súlyos betegségek alól.

Ha nem avatkozunk be érdemi módon ebbe az önmagát rontó, egyre súlyosabb folyamatba, akkor gyorsan elérkezünk a halálozás fő okait jelentő szív-érrendszeri katasztrófákhoz, rosszindulatú daganatos betegségekhez. Onnan pedig már nagyon nehéz a visszaút, főleg olyan szemlélettel és lehetőségekkel, mint amilyeneket a mai magyar egészségügyi közállapotok jelentenek.

(Folytatjuk)

* * *

Dr. Flórián Sándor: Gyógyulhatsz, ha akarsz! című könyve 2500 Ft + csomagolási és postaköltség áron megrendelhető. Telefon: (1)-214-9833, (20)-412-3704. E-mail: gyogyulhatsz@freemail.hu