Ma már a tengeri hal olajánál jobb ómega-3-forrás is létezik

A tengerek védelmével foglalkozó Callum Roberts, az amerikai York Egyetem professzora azt jósolja, hogy 2050-ig a világ népessége felének le kell mondania a halakról mint táplálékról, hiszen a „medúzán és az iszapon” kívül nem marad más számára. De mi a baj a halakkal?

Az ipari méreteket öltött halászat 90 év alatt ökológiai katasztrófát okozott, és szétrombolta a biológiai táplálékláncot. Az észak-atlanti halállomány alaposan megcsappant egy évszázad során. A halászati rekordok 1920-tól folyamatosan azt mutatják, hogy a technika óriási léptékű fejlődésének ellenére az Atlanti-óceánban fogott halfajok mennyisége stagnál, illetve lassan csökken.

Arra a kérdésre, hogy miért vallottak kudarcot a pusztulás megfékezésére irányuló nemzetközi törekvések, Roberts professzor azt válaszolja, hogy a politikusok megállapodásai és eljárásai sohasem járnak általános megelégedettséggel, hiszen a politika mindig rövid távú helyzetmegoldásra törekszik. A halászati kvóták átlagosan 15-30%-kal magasabbak, mint amit a tudósok ajánlanak és biztonságosnak tartanak. Nagyon gyakran az is megesik, hogy a kevésbé veszélyeztetett fajoknál a kvóták 100%-kal meghaladják az ajánlott értéket.

A világ legtökéletesebb tápláléka – többé már nem olyan tökéletes

Az átlagos amerikai táplálkozásra jellemző az esszenciális ómega-3 zsírsavak, a DHA (dokoza-hexánsav) és az EPA (eikoza-pentánsav) nagymértékű hiánya. Néhány halfajtól eltekintve, igen kevés forrás áll a rendelkezésünkre. A halállomány világszerte egyre fogy. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a halak nagymértékben szennyezettek – vélekedik dr. Mercola, ismert amerikai orvos-szakíró. A halak ökológiai veszélyeztetettségét az emberi fogyasztás jelenti, kiváltképp, ha a halakat már ivarérettségük előtt kifogják. Az egészségünket viszont azzal veszélyeztetjük, ha méreganyagokkal szennyezett halat eszünk, amivel teljes mértékben közömbösítjük a jótékony hatást.

Vagyis egyszerre két jó okot is találtunk halfogyasztásunk mérséklésére és arra, hogy figyeljünk, milyen halat fogyasztunk. A világ óceánjai olyannyira szennyezettek ipari méreganyagokkal, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható halak szinte mérgek – különösen a higany – hordozóinak tekinthetők, amelyek elraktározódnak a zsírjukban és a szöveteikben. Ez nem meglepő, hiszen csupán az USA-ban évente 40 tonna higanyt bocsátanak ki az elektromos áram termelésére irányuló szénégetés során.

A halakban leggyakrabban előforduló méreganyagok

Nézzük meg, melyek a leggyakoribb méreganyagok, amelyek a halakban előfordulnak: higany, PCB-k (poliklórozott bifenilek), radioaktív anyagok, például stroncium, mérgező fémek, például kadmium, ólom, króm, arzén. A kisebb halak, mint a hering, szardínia és ajóka, sokkal inkább ajánlhatók, mint a nagyobb méretűek, mert a kisméretűeknél – életciklusuk miatt – nincs idő arra, hogy a szöveteikben sok higany halmozódjon fel. A higany a legnagyobb koncentrátumban többek között a következő óceáni halakban fordul elő: tonhal, sügér, csuka, cápa, osztriga (a Mexikói-öbölből), óriási laposhal, kardhal.

Különösen óvatosnak kell lennünk a konzerv tonhal fogyasztásával, ha meg akarjuk őrizni a magunk és gyermekeink egészségét. A Mercury Policy Project független tesztelése során kimutatta, hogy a konzerv tonhal átlagos higanyszennyezettsége messze meghaladja az EPA (az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala) által megállapított biztonságos mértéket.

Lássunk néhány kutatási adatot: ha egy közel 10 kg-os kisgyerek hetente kb. 50 g konzerv tonhalat elfogyaszt, a higany biztonságosnak tartott szintjét 400%-kal növelheti. Ha egy 60 kg-os nő hetente kb. 350 g konzerv tonhalat megeszik, szintén 400%-kal emelkedhet szervezetében az EPA által megállapított, biztonságos vélt higanyszint.


A tenyésztett halak minősége hasonlít a nagyüzemi tartású szarvasmarhákéhoz

Ellentétben azzal, amit az ipar el akar hitetni velünk, a tenyésztett halak sem jelentenek egészségesebb megoldást. Sem nekünk, sem a halaknak, sem a környezetnek. Nemcsak a higanyszennyezettség problémájával találjuk magunkat ismét szembe, hanem a PCB és más mérgező ipari melléktermékek magasabb mértékével is. Ezeknek a mértéke akár 9 milliószor is nagyobb lehet a vízben található mennyiségnél.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a haltenyésztők, minél nagyobb haszonra törekedve, hatalmas mennyiségű halat tenyésztenek kisebb, zárt területeken, a zsúfoltság pedig különféle betegségekhez és sérülésekhez vezet. Ezt megelőzendő, a halaknak antibiotikumokat és vegyi anyagokat adnak élősködők, például tengeri tetű, valamint egyéb bőr- és kopoltyúfertőzések ellen. Még tovább rontja a helyzetet, hogy ezek a halak gyógyszereket és hormonokat is kapnak, és időnként genetikailag módosítják őket, hogy felgyorsítsák a növekedésüket és megváltoztassák a szaporodási szokásaikat.

Sohase feledkezzünk meg a táplálkozási láncról! Valójában azt esszük meg, amit a táplálékunk megevett. Vegyük például a szabadon legeltetett marhát: húsa egészséges arányban tartalmazza az ómega-3 és ómega-6 zsírsavakat (kb. 3:1 arányban), miközben a nagyüzemi tartású marháé teljesen ellentétes arányú összetételt mutat, sokkal több, gyulladást okozó ómega-6 zsírsavat tartalmaz, mint gyulladásgátló ómega-3 zsírsavat (kb. 20:1 arányban!).

Krillolaj: a legjobb ómega-3-forrásunk

Mindaddig, amíg a saját szemünkkel nem győződünk meg a laboreredmények alapján arról, hogy az a hal, amelyet megenni szándékozunk, tiszta, dr. Mercola azt ajánlja nekünk, hogy ne fogyasszuk. Mindazonáltal a legbiztonságosabb és leginkább költséghatékony választás a magas minőségű krillolaj fogyasztása (krill: apró tengeri rákfajok gyűjtőneve – a ford.). Maga Mercola doktor is fogyasztott halolajat (bizonyos esetekben még ma is megteszi), ám eltekintve a halolaj higanyszennyezettségétől, valamint a túlhalászás problémájától, amely csaknem a kihalást jelenti bizonyos halfajok számára, a halolajnak további hátrányai is vannak.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a halolaj antioxidáns tartalma alacsony. S ha mi halolaj fogyasztásával fokozzuk az ómega-3 zsírsav bevitelét, ezzel egyidejűleg növeljük az antioxidáns védelem iránti szükségletünket. Ez azzal magyarázható, hogy a halolaj könnyen megromlik. Elegendő antioxidánsra van tehát szükségünk annak biztosítására, hogy a halolaj ne oxidálódjék és ne avasodjon meg a szervezetünkben (az oxidáció ugyanis az egészségünket veszélyeztető szabad gyökök képződéséhez vezet).

Emiatt Mercola doktor azt javasolja, hogy ómega-3 zsírsav-szükségletünket antarktiszi krillolajból fedezzük. Kedvezőbb a halolajnál, mivel foszfolipideket, antioxidánsokat tartalmaz (47-szer nagyobb mennyiségben, mint a halolaj!), és ómega-3 zsírsavakat olyan kötésben, amely megakadályozza az oxidálódásukat, és lehetővé teszi szervezetünkben a könnyebb felszívódást. A halolajjal tehát biztosítani tudjuk az esszenciális zsírokat (EPA és DHA) anélkül, hogy aggódnunk kellene az oxidáció miatt. Ezenkívül bennük a higanyszennyezettség mértéke is rendkívül alacsony, hiszen ezek az apró rákokban, kihalászásukig, a méreganyagok nem tudnak akkumulálódni. Dr. Mercola naponta fogyaszt krillolajat. Rendkívül nagyra értékeli ugyanis azt a tényt, hogy az ómega-3 foszfolipidekhez kapcsolódik, ami rendkívüli mértékben elősegíti felszívódásukat, különösen az agyszövetekbe.

Miért nem jelent megoldást a lenmag- és a kendermagolaj?

Ne feledjük: a növényi alapú ómega-3 zsírsavak nem ugyanolyan hatásúak!

A növényi alapú ómega-3 forrásaink, mint a len és a kender, magas ALA (alfa-linolénsav) tartalmúak és fontos tápanyagforrásaink, mivel mindnyájunknak szükségünk van ALA-ra. Ugyanakkor tény, hogy az ALA átalakítása a létfontosságú EPA-vá és DHA-vá nem képes végbemenni, ha a delta-6-deszaturáz enzim ezt gátolja. Ez az enzim szükséges ahhoz, hogy az alfa-linolénsavból létrejöjjenek az EPA és a DHA hosszabb láncai. A magas inzulinszint azonban nem kedvez a delta-6 enzimnek, az USA lakosságának pedig több mint 80%-ára a magas inzulinszint jellemző. Csupán ezt tekintetbe véve fontos, hogy állati eredetű ómega-3 zsírsavakat is fogyasszunk.

(Forrás: Why Fish Oil is NOT the Best Omega-3 Source, angolból fordította: Mészáros Csilla)

Bejelentkezés

Videó ajánlatunk

Biofizikai állapotfelmérés felsőfokon
A videóhoz kattintson a képre!

Heti horoszkóp

Heti horoszkóp

Hírlevél fel/leiratkozás

Eseménynaptár (ma és holnap)

Az eseménynaptár üres.

Találkozzunk a Facebookon is!

Hirdetés

Hirdetés

Hirdetés