Elevenítsük fel a tudásunkat! Mik is a vitaminok? Kis molekulasúlyú szerves vegyületek, amelyek igen kis mennyiségben, de elengedhetetlenül szükségesek a szervezet normál működéséhez. Számtalan biokémiai folyamatban vesznek részt. A vitaminok nem energiaforrások, mint a szénhidrátok, zsírok és fehérjék, de nélkülözhetetlenek a szervezet számára.

A vitaminok részt vesznek a szervezet anyagcsere-folyamataiban, a sejtek osztódásában, a szövetek regenerációjában, a vérképzésben és életfontosságú enzimek működésében.

A zsíroldékony vitaminok, mint amilyen az D-, E-, A- és K-vitamin, a táplálék zsírjaival szívódnak fel és a májban raktározódnak.

A C-vitamin és a B-vitamincsoport vízoldékony vitaminok. Ezeket a szervezet azonnal felhasználja, a fölösleges mennyiség pedig a vizelettel könnyen kiürül.

Vitamin- és ásványianyag szükségleteinket alapvető tényezők határozzák meg:

• Egyes anyagokra inkább a nőknek, másokra a férfiaknak van nagyobb mennyiségben szükségük.
• Nem mindegy, hogy valaki még fejlődésben van-e, vagy már idősebb.
• Van-e valamilyen állapot, betegség, amely emeli a vitamin szükségletünket – a stressz, nehéz fizikai munka, anyagcsere-betegségek, dohányzás, vagy éppen a várandósság mind-mind ilyen tényező.
• A vitaminhiány oka lehet az elégtelen vitaminellátás, a vitamin felszívódási zavara, vagy olyan állapot, amikor a szervezet vitaminigénye valamiért megnövekszik. Az antibiotikumok a bélflórát alkotó baktériumok pusztításával okozhatnak vitaminhiányt, mivel egyes vitaminokat a bélben élő baktériumok állítanak elő a szervezet számára.

Zsírban oldódó vitaminok

Az A-vitamin a névsor szerinti első zsíroldékony vitamin, más néven retinolként, retinolekvivalensként vagy retinálként is emlegetik, de gyakran halljuk a bőrünk egészségéért felelős vitaminként is. Előanyagaiból – az úgynevezett provitaminokból – a szervezetben is képződhet. A leginkább elterjedt előanyagok a különböző karotinoid vegyületek, melyek közül is a legaktívabb a ß-karotin, amely sárgarépában, sárgabarackban található. Ezek a vegyületek a bélrendszerben szükség esetén, változó hatásfokkal ugyan, de képesek A-vitaminná alakulni. A ß-karotinnak sokan antioxidáns hatást tulajdonítanak.

Az A-vitamin szükséges a bőr és egyéb szövetek épségéhez, a látáshoz, csontok fejlődéséhez, az immunrendszer egészséges működéséhez.

Legjobb A-vitamin forrásaink a belsőségek (máj, vese, szív), a tojássárgája, a tej és tejtermékek, tengeri halak. Provitaminját tartalmazza nagy mennyiségben a sárgarépa, a paraj, a sütőtök, kajszi- és sárgabarack, sárgadinnye, paprika, általában az erősen sárga, piros, vagy zöld színű zöldségek, gyümölcsök. A paradicsom kivétel, mert a benne található karotinoid típusú vegyület, a likopin nem bomlik A-vitaminra.

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, mely a szervezetben raktározódik. A D-vitamin gyűjtőnév alá tartozik a D1-, D2- és D3-vitamin, közülük a szervezet számára legjobban felhasználható forma a D3-vitamin. Provitaminja a 7-dehidro-kolekalciferol, melyből a napfény UVB sugarának hatására a bőrben képződött D3-vitamin jut a szervezetbe. D-vitamint tápanyagokkal is magunkhoz veszünk, ilyen források a tejtermékek, a tojás, a tőkehal és annak mája, olaja. Az utóbbi években fokozott figyelmet kapott a D-vitamin, mivel felismerték, hogy a hatása nem korlátozódik a csontanyagcserére. Az utóbbi évek kutatásai egyre inkább azt mutatják, hogy a D-vitamin szerepet játszik a szervezet immunfolyamataiban.

Megfelelő mennyiség szükséges belőle ahhoz, hogy a veleszületett és a szerzett immnunitásban a sejtek funkcióját aktiválja, ilyen módon csökkentve a gyulladásos folyamatokat és az oxidatív stresszt – életkortól függetlenül. Megfelelő szint komoly segítség a különböző fertőzésekkel szemben. A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermekek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását, illetve valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart, ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása.

A hazai szakemberek példaértékű összefogásának eredményeképpen új ajánlást dolgoztak ki itthon a D-vitamin bevitelére, amely az egészséges felnőttek esetében napi 1500-2000 Nemzetközi Egység (korábban 400, majd 800 NE volt). Ezt a mennyiséget táplálékkiegészítő vagy gyógyszer formájában ajánlott bevinni ősztől tavaszig. A biztonságos határértékről is ismertek adatok: a felnőttek esetében napi 4000 NE az a mennyiség, amely még biztosan nem okoz gondot a szervezetben. A legfrissebb kutatási eredmények szerint a felnőtt magyar lakosság 95 százaléka is D-vitamin-hiányos, rájuk is ráfér a pótlás.

Az E-vitamint más néven tokoferolként ismerhetjük, és szintén zsírban oldódik. Számos olyan vegyület van, amelynek hatása hasonlít az E-vitaminéra, ezek a különböző (alfa, béta, gamma) tokoferolok. Az E-vitaminok könnyen oxidálódnak, tehát levegőn, napsugárzás hatására könnyen elveszthetik hatásukat. Éppen ezt használja ki az élelmiszeripar is, amikor különböző zsiradékokhoz E-vitamint ad az avasodás megelőzésére.

Az E-vitamin biológiai hatása nem teljesen ismert még, hiszen hiánytünetei nem jellemzőek. Nélkülözhetetlen az ún. antioxidativ folyamatokhoz, valamint nélkülözhetetlen az öregedés lassításához. Legjobb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és egyéb gabonacsírák, a zöld növények. Az állati eredetű élelmiszerek E-vitamin tartalma nagyban függ az állatok takarmányozásától, de általánosságban a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint.

A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1- és a K2-vitamint. A K1-vitamint a zöld növények, a K2-vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja, amit menadionnak neveznek. Ez a vitamin szerepet kap a sejtek növekedésében, a máj méregtelenítésében, hozzájárul a csontok és az érrendszer, a szív egészségéhez, fokozza az inzulintermelést, valamint segíthet a rák és a szellemi leépülés elleni küzdelemben. Legfontosabb hatása, hogy rövid idő alatt visszaállítja a kalciumegyensúlyt.

A K-vitamin hiányát alapvetően a nem megfelelő táplálkozás, illetve a vastagbélben felhalmozódó méreg- és salakanyagok, vagy a hosszantartó antibiotikum kúra miatt rosszul működő bélflóra okozhatja. Hasonló következményük lehet az anyagcsere- és felszívódási zavaroknak, amelyeket számos esetben a vastagbélgyulladás, vagy más vastagbélbetegségek váltanak ki.

Amikor vérzéssel járó sérülést szenvedünk, a K-vitamin nélkül könnyen elvérezhetnénk. Ez a vitamin ugyanis részt vesz a vérzést megszüntető véralvadási faktorok egy részének aktiválásában, elősegíti a vérsejtek összetapadását. Ha elégtelen a K-vitamin mennyisége, a véralvadás ideje jelentősen megnőne, illetve vérzékenység alakulna ki. Ez az oka annak, hogy a nagyobb mennyiségben fogyasztott K-vitamin hatására a véralvadásgátló gyógyszerek hatékonysága jelentősen csökkenhet.

A K-vitamin, és különösen a K2-vitamin a csontritkulás megelőzésében, illetve a csontritkulásos állapot kezelésében, a tünetek enyhítésében is jó szolgálatot tehet. Ennek oka, hogy közreműködik a csontképzésben: szabályozza a kalcium-anyagcserét, ezen keresztül pedig fokozza a kalcium beépülését a csontokba. További jótékony hatása, hogy aktiválja az ásványi anyagokat (így a kalciumot is) a csontokban megkötő osteocalcin nevű fehérjét. Sőt, a K2-vitamin gondoskodik arról, hogy a kalcium ne távozzon a csontokból, illetve „visszafogja” a természetes csontbomlási folyamatokat, ezáltal akadályozza a kóros csontritkulást. Azt is tudnunk kell azonban, hogy a csontritkulás ellen a K-vitamin a D-vitaminnal együtt bizonyul a leghatékonyabbnak.

A K-vitamin Megakadályozza az erekben a kalcium lerakódását. Ezért ha elégtelen mennyiségben van jelen, ezt összefüggésbe hozhatjuk az érelmeszesedéssel, ill. az ebből adódó megbetegedésekkel. A kalciumot a csontokban tartó K2-vitamin pótlásával sok meszesedési folyamat lassítható.

Számos kutatás támasztja alá a K-vitamin rákellenes tulajdonságait. Ebben a tekintetben is a K2-vitamin a hatásosabb, ami többek között fokozhatja az apoptózist (programozott sejthalál) a rákos sejtekben, főleg a májrák, a melanóma, a leukémia és a nyirokrák esetében.

• K1-vitamint tartalmazó élelmiszerek: spenót, uborka, brokkoli, petrezselyemzöld, kelbimbó, mangold, aszaltszilva
• K2-vitamint tartalmazó élelmiszerek:belsőségek, tojássárgája, erjesztett tejtermékek

Véralvadásgátló gyógyszerek szedésekor a véralvadást elősegítő K-vitamint nem szabad túlzott mennyiségben fogyasztani, figyelni kell az arányokra. Véralvadásgátló az E-vitamin is, míg az A-vitamin akadályozza a K-vitamin hasznosulását.

A terhes nők a várandósság utolsó heteiben inkább tartózkodjanak a plusz K-vitamin beviteltől.

Csűrösné dr. Hajda Veronika
06309999947
hajdaveronika@gmail.com
Facebook: Biolabor Pasarét

Megosztás Facebookon

Tweet küldése a cikkről